A világ egyik legtermékenyebb és legkreatívabb jazz zongoristája, Chick Corea újabban szinte csak válogatott, igazi sztárcsapatokkal turnézik. Már a Rite of String is ennek előszele volt, de azóta John McLaughlinnal és az újra életre hívott Return to Foreverrel is koncertkörutakat bonyolított, szerencsénkre itthon vagy a közelben is. A mostani plakátokon Corea neve ugyan elöl áll, de a Freedom Band csupa leaderből, vagyis évtizedek óta saját neve alatt lemezeket készítő és turnézó zenészből áll. Még legfiatalabbjuk is - pedig a bőgősöket nem szokták feltétlenül előtérbe tolni - tucatjával ontja a lemezeket. A Freedom Band felállás magyarországi premier, és nem is játszanak máshol, csak Veszprémben.

A szaxofonos a zenekarban Kenny Garrett, a bőgős Christian McBride és a legendás, immár 85 éves Roy Haynes a dobos. Fontos az all star csapattal kapcsolatban leszögezni, hogy régóta ismerik egymást, és több jelentős projektben dolgoztak már szorosan együtt, csak nem pont ebben a kvartettben. Garrett és McBride korábban már játszottak Corea Five Peace Band és a Remembering Bud Powell nevű formációjában is. Ez utóbbinak egykor Roy Haynes is tagja volt. Corea mérföldkőnek számító 1968-as Now He Sings, Now He Sobs felvételén szintén közreműködött.

Ha valaki azt hinné, hogy ebben a már nyugodtan matuzsáleminek mondható korban biztos csak repiből hívták meg Coreáék, hiszen azért a doboláshoz nem kevés kondíció is kell, téved. A Jazzwise című brit szaklap friss beszámolója szerint a genti jazzfesztiválon, miután a Freedom band július elején lejátszotta a maga másfél órás programját, óriási jam sessionbe torkollt a koncert. A kulcsfigura a tudósító szerint a fele ennyi idős kollégáit is meghazudtoló Haynes volt azzal, hogy belekezdett a Sex Machine című James Brown örökzöldbe, ami viszont újabb negyvenöt percet tartott. Az extatikus éjszakán két fiatal amerikai zongorista, a japán származású Hiromi, és az indiai származású Vijay Iyer is sikerrel szállt be az örömzenébe, nem beszélve Marcus Gilmore-ról, aki történetesen dobos, és a nagyapját úgy hívják, hogy Roy Haynes.

A jövőre hetvenedik évébe lépő Corea pályáját nehéz röviden összefoglalni, eddig 16 Grammy-díjat valamint 50 Grammy-jelölést kapott, utoljára a Five Peace Band Live című albumáért év elején (Garrett és McBride társaságában).

Garrett a középnemzedék meghatározó egyénisége, 1960-ban született Detroitban. Első saját albumát 1984-ben rögzítette, legjelentősebb felvételei a Pursuance: The Music of John Coltrane, és a Songbook, de legalább ilyen fontos életrajzi tény, hogy Miles Davis szaxofonosa volt, a mester budapesti koncertjén is itt volt, 5 évig dolgozott együtt a legendás trombitással.

Christian McBride napjaink egyik legnépszerűbb bőgőse. A Ray Brown-féle hagyományból indult, első pesti koncertjét is a Philipp Morris Generations zenekar ifjú titánjaként adta, amelyben Brown volt az egyik kulcsember, de minden tisztelet mellett már rég meghaladta a szvingkorszak-beli példaképét. Olyan művészekkel játszott lemezen vagy színpadon, mint David Sanborn, Chaka Khan, Natalie Cole és George Benson, Pat Metheny, Bruce Hornsby, de megfordult már Diana Krall, Herbie Hancock, Queen Latifah és Sting zenekarában is.
Roy Haynes a jazz egyik legjobban foglalkoztatott dobosa. 1944-ben, 17 évesen debütált. 1947-49 között a szaxofonos Lester Younggal dolgozott, majd három évig Charlie Parker kvintettjét erősítette. 1953-58-ig Sarah Vaughan-nal turnézott. A zenésztársaihoz mindig is hűen ragaszkodó dobos nevéhez a jazz történelem legjelentősebb felvételei kötődnek. Haynes játszott vagy közös lemezen hallható többek között olyan nagyságokkal, mint Gary Burton, Miles Davis, Dizzy Gillespie, Henry Grimes, Christian McBride, Jackie McLean, Pat Metheny, Thelonious Monk, John Coltrane, Gerry Mulligan, Art Pepper, Sonny Rollins és Horace Tapscott.

Chick Corea Freedom Band
Chick Corea (zongora), Kenny Garrett (altszaxofon), Christian McBride (bőgő), Roy Haynes (dob)

Július 29. 20:00 Veszprémi Ünnepi Játékok