Jazz/World

Csík János 50: ünnepi lemez és koncert

2014.10.10. 12:24
Ajánlom
Úgy élni, mint a fák címmel jelenik meg novemberben Csík János születésnapi albuma, amely egyfajta félévszázados lenyomata a Kossuth-díjas művész zenei világának.

Az új zenei anyagot a Csík Zenekar alapítója, vezetője december 27-én mutatja be a Fonó Budai Zeneházban, három nappal később lesz a Csík Zenekar hagyományos óévbúcsúztató koncertje a fővárosi Syma csarnokban. "Ratkó József huszonöt éve elhunyt költő egyik versének címét választottam a lemez címének. Az albumon a Csík Zenekar java része muzsikál, de mivel a zeneszámok összeállításának apropója az én ötvenedik születésnapom, kicsit másfajta gondolatok, szempontok kerültek elő, mint egy zenekari lemezen. Bizonytalan voltam, vajon kell-e nekem saját lemezt csinálni, de az ötlet megvalósítására nagyon sok támogatást kaptam zenészbarátaimtól, ismerőseimtől" - mondta el Csík János.

A hegedűs, énekes hozzátette: nagyon személyes lemez született. "Életem olyan pillanatait idézem fel, amelyek meghatározóak voltak számomra, örömtelieket és tragikusakat egyaránt. Utóbbit jelentette a 2002-es autóbalesetem, amikor a halálból hoztak vissza, de ahogy a címadó dal is jelzi, optimistán kell továbblépni a nehézségeken. Szerepel egy dal a boldogságkeresésről is".

Az új albumon lesznek autentikus népzenei darabok és saját szerzemények is. A CD nyitófelvétele felidézi Csík János első találkozását a népzenével, amikor kicsi gyerekként nagymamájánál, valahol a tanyán a disznóvágásokat nagy éneklés követte. Ez egy kiskunsági összeállítás, amelyen a művész Széles András nagyszerű citerás kíséretével énekel egy csárdást és egy betyárballadát.

Csík János kitért arra, hogy az Úgy élni, mint a fák címadó dalában erdélyi, észak-mezőségi népzenék szólalnak meg, ami nagyon közel áll a szívéhez. "Persze az albumról a kalotaszegi zene sem hiányozhat, hiszen nagyon sok gyönyörű hajnalijuk van, a csárdásokat és a legényeseket pedig elképesztő virtuózan játszották a kalotaszegi hegedűsök".

A nyitó felvételen egy idős bárzongorista, Németh László is játszik. "Az ő sajátos egyéniségét, stílusát a falusi zenészekhez tudnám hasonlítani, akik a hallott dalokat saját ízük szerint játsszák újra". A lemezen szerepel egy lírai szerelmi történet is Csík János prózai előadásában, ehhez Presser Gábor írt és játszik kísérő zongoramuzsikát. A további közreműködők között van a fúvós Dresch Mihály fuhunon, Pál István "Szalonna" hegedűn és Ferenczi György szájharmonikás a Rackajammel. Utóbbiakkal egy olyan szám került fel Csík János születésnapi albumára, amely tavasszal még nem volt készen, ezért nem szerepel a Csík Zenekar idén áprilisban megjelent lemezén. "December 27-én a Fonóban az album közreműködőivel adunk bensőséges születésnapi koncertet, ekkor hallható az új lemez zenei anyaga. Három nappal később, december 30-án a Syma csarnokban már mások lesznek a Csík Zenekar vendégei: Rúzsa Magdi énekes, Lakatos Róbert brácsás és a Fitos Dezső Társulat tánc- és látványszínháza" - jegyezte meg.

Csík János 1988-ban a kecskeméti Csík Zenekar alapítói között volt. A zenekar első anyaga az 1993-ban kiadott Boldog szomorú dal volt, az együttes országos ismertségét az autentikus népzene magyar könnyűzenei feldolgozásokkal történő vegyítése hozta meg. Az áttörés ebből a szempontból a 2005-ben kiadott Senki nem ért semmit című album volt a Kispál és a Borz három számának (Ugyanazokat, Dal teázáshoz, De szeretnék) átgondolásával. A zenekar tavaly Kossuth-díjat kapott.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Tankcsapdát és Quimby-t is feldolgoz új lemezén a Sárik Péter Trió

Nemrég még Bartók jazzfeldolgozásai apropóján beszélgettünk Sárik Péter zongorista-zeneszerzővel, most azonban könnyedebb vizekre eveztünk a Jazzkívánságműsor magyarul című lemez kapcsán, amit december 14-én mutatnak be a MOMKultban.
Jazz/World magazin

60 éve készült ez az ikonikus fotó a jazz-legendák találkozójáról

Art Kane, az Esquire magazin jazz-szerető szerkesztője 1958-ban ötvenhét veterán és feltörekvő jazz-csillagot hívott egybe, hogy elkészítse A Great Day in Harlem című, azóta emblematikussá vált fotót.
Jazz/World soul

Ötven év után bemutatják az Aretha Franklinnel készült koncertfilmet

Sydney Pollack dokumentumfilmje 50 éven át dobozban lapult, most, hogy az énekesnő elhunyt, az ügyvédei sem akadályozzák meg a bemutatását.
Jazz/World interjú

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Jazz/World magazin

A test is egy hangszer, amit meg kell tanulni használni

"A zene fölemel" – szól a Snétberger Központ mottója. Igen ám, de a zenéléshez szükséges napi 5-8 óra gyakorlás rengeteg terhet, feszültséget is ró a zenészekre, különösen a testükre. Ezt felismerve indított Alexander-órákat a felsőörsi intézmény.