Jazz/World

Csík János: "A saját, jól kitaposott cipőnkben"

2013.12.25. 07:08
Ajánlom
Megalakulásának huszonötödik évfordulóját ünnepli a Csík Zenekar jubileumi nagykoncerttel a Syma Csarnokban, a Fonó Kiadó gondozásában megjelent dupla bakelitlemezzel és az együttesről szóló könyvvel. Ebből az alkalomból beszélgettünk a zenekar névadójával, Csík Jánossal.

- Idén májusban már volt egy jubileumi koncertjük a Müpában. Milyen újdonságokra, meglepetésekre számíthat a közönség a december 30-i nagykoncerten?

- A Müpában a magyar népzene hazai nagy mestereivel muzsikáltunk együtt. A Syma Csarnok- beli koncerten először lép fel a Szentendre Táncegyüttes, és több olyan zenész barátunk, aki még soha nem zenélt velünk színpadon. Emellett igazi zenei meglepetésekre, eddig ritkán alkalmazott látványosságokra is lehet majd számítani. Egyelőre ezekről nem beszélnék, mert meglepetésnek szánjuk. Természetesen régi számokat is játszunk majd, hiszen huszonöt éve valahonnan elindultunk, és hála Istennek valahová el is érkeztünk, amit nem csak a díjak, hanem a közönség szeretete is mutat. Nem törekszünk arra, hogy minden szempontból mások legyünk, mint ami miatt a közönség ilyen hosszú ideje velünk tart.

- Annak idején milyen elképzelésből álltak össze autentikus népzenét művelő zenekarként?

- 1988-ban lelkes fiatalok voltunk, akik mindenképpen meg akarták tanulni, hogy miként muzsikálják a régi öregek a magyar vonós népzenét. Tisztelve annak a tudásnak a nagyságát azt szerettük volna elsajátítani, hogy hogyan lehet az embereket minél jobb minőségben mulattatni.  Ebben fokozatosan fejlődtünk, és egyre többen szerettek hallgatni minket, nem csak táncegyüttesek kísérése alkalmával, de a továbbiakban önálló zenekarként táncházas koncerteken. Ez a folyamat olyan lépcsőfokokra jutott el, hogy ha nem is tudtuk úgymond utolérni az igazi nagy budapesti zenekarokat, mint a Téka, a Méta, az Ökrös vagy a Muzsikás együttest, erős négyes osztályzatú zenekar voltunk. Sikerült olyan szintre eljutnunk, hogy 2000-ben elkerültünk a Sydney-i Olimpiára.

- A magyar népzene képviseletével a legnagyobb médianyilvánosság előtt, nemzetközi lendületet is vett a zenekar pályafutása?

- Az olimpiai részvétel fontos mérföldköve volt annak a folyamatnak, amit lépésről-lépésre tettünk meg. A Csík Zenekar népszerűsége, sikeressége az utóbbi hat-hét évben annak köszönhető, hogy olyan utat választottunk a népzene továbbadásában, ami az alternatív rock, a tradicionális blues feldolgozásokkal másfajta közönséghez is eljutott.

- Elsőként Lovasi Andrással és a Kispál és a Borzzal fonódott össze a nevük. Ezt követően magától jött az együttműködés a Quimby-vel, a szólisták közül Ferenczi Györggyel, Dresch Mihállyal, Presser Gáborral?

- Valóban, Lovasinak , valamint a Kispál és a Borznak köszönhetően nyitottunk más irányba, hiszen Szabó Attila, a zenekarunk tagja sok éven keresztül dolgozott velük. Amikor  megjelent A kor falára című lemezünk, már elindult ez a fajta  kacsingatás a feldolgozások irányába. Az album címadó dalát, egy mezőségi népzenét átvittünk egy kicsit swinges ritmusba.  Lovasinak tetszettek ezek a számok, és ő maga is azt tanácsolta, hogy próbáljuk meg. 2005-ben egy Petőfi Csarnokban tartott koncertjükön mi is játszottunk velük. A közönség pedig bíztatott minket, mondván: mi volt ez? játsszátok el még egyszer! Így aztán egyre több barátságot, zenei ötletet és lehetőséget szült a dolog. Megjelent a Quimby-féle Most múlik pontosan vagy Presser Gáborral zenéltünk a Sziget Fesztiválon.

- Meddig terjeszthető a műfaji kísérletezés? Nem áll fenn annak a veszélye, hogy elvész a népzene, és teljesen elmennek a feldolgozások irányába?

- A jövőben is azon az úton akarunk maradni, hogy a magyar népzenei kincseinket ugyanúgy megszólaltassuk a koncertjeinken a feldolgozások mellett. Annyi különbség lesz talán, hogy ezen túl mi magunk próbáljuk kitalálni és megírni azokat a feldolgozásokat, amelyekben éppúgy szerepel a magyar népzene, de néhány olyan dallam is, amit mi találunk ki hozzá. Egy kicsit többet adunk magunkból. Nem a mások jól kitaposott cipőjébe bújva visszük tovább a magyar népzenét, hanem a saját magunk viselte cipőnkben.

- A táncházi zenéléstől a koncertezések felé elmozdulva, mennyire nehéz megtartani egy érzékeny egyensúlyt, amikor minden arról szól, hogy manapság egyre látványosabbnak kell lenni?

- Természetesen egyfajta módon követni kell a világ elvárásait, és ez nem csak a mi műfajunkra érvényes, sokan próbálnak ráhangolódni a mai korra. Némiképpen mi is akarunk kicsit lazítani, de nem elfeledve a showbusiness lehetőségei miatt azt, amiért valójában megalakultunk, és aminek a sikereinket köszönhetjük. Az igazi titok, megtalálni a megfelelő arányokat. Sok zenekar éppen ezt nem tudja, az egészséges arányok mellett dolgozni és követni a megváltozott világ ritmusát.

- Ehhez hozzásegíti a néptáncos múltja is, a saját gyökerek megőrzése?

- Városi módon szocializálódtunk, de a néptáncos múlt és a népzenei alapok arra tanított minket, hogy őszintén és jó szívvel tegyük a dolgunkat, és ne felejtsük el soha, honnan jöttünk. Aki elfejti a múltját, annak nem csak a jelene, hanem a jövője is szép lassan eltűnik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.
Zenés színház

Ügy lett a Soharóza kórus szerepléséből a Szigeten – Galéria!

A Soharóza Ügy című előadása megjárta a Szigetet, a backstage-ben és a próbán pedig fotósorozat készült. Ezt a galériát mutatjuk meg most Önöknek.
Színház

Tompos Kátya énekli a Színházak Éjszakája „himnuszát” - Klippremier

Tompos Kátya dalos játékra hívta kollégáit, többek közt Udvaros Dorottyát, Vecsei H. Miklóst és Mucsi Zoltánt. Hangulatos videoklip készült a Színházak Éjszakája idei „himnuszához”, melyet Hrutka Róbert és a népszerű színésznő közösen jegyeznek.
Tánc

Sosztakovics titkos szerelme egy balerina volt

Kalapács alá került a zeneszerző tíz szerelmeslevele, amit a Bolsoj egykori balerinájának, Nina Pavlova Ivanovának írt 1935. és 1939. között. A titkos románcról és a szerelmeslevelekről eddig a zenetörténészek sem tudtak.
Vizuál

Kulisszatitkok: így készült a Brian élete

A hetvenes években egy filmes stáb Tunéziába utazott, hogy leforgassa Jézus életének történetét a születésétől a kereszthalálig (Názáreti Jézus - 1977). A nyomukban pedig – sokszor ugyanazokon a helyszíneken és statisztákkal - egy hatfős angol csapat elkészítette a saját verzióját. A negyven éve bemutatott film a Pythonok szerint is legjobb közös munkájuk, amelyben gyakorlatilag az élet minden helyzetére megtalálható a válasz.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World john coltrane

Coltrane újabb meglepetése az utókornak a Blue World című album

Szeptember 27-én újabb, eddig kiadatlan Coltrane-album lát napvilágot. Hallgasd meg a cikkben a címadó dalt!
Jazz/World ajánló

Az egyszerre három trombitán játszó jazz-zenebohóc is fellép a Müpa nyárzáró fesztiválján

Augusztus 20-án ingyenes jazzkoncertekkel várja a közönséget a Jazz 0820. Augusztus 30. és szeptember 1. között pedig a pezsgő swingkorszakot idézi meg a New Orleans Swingfesztivál, amin a svéd jazz-zenebohóc, Gunhild Carling is fellép.
Jazz/World hungarikum

A fiatal cimbalmos generációt szólítja meg a BMC Nemzetközi Cimbalomversenye

Lukács Miklós, a világ egyik legtöbbet foglalkoztatott és legsokoldalúbb cimbalomművésze a megálmodója a BMC-ben augusztus 25. és 31. között zajló versenynek.
Jazz/World videó

Zseniális: dalban mondanak híreket

A Hírek dalban projekt az online térben kavargó híreket szórakoztatóan, akusztikus zenei kísérettel tálalja nekünk. Az első részben a Lóci játszik frontembere, Csorba Lóci öltötte magára az énekes-bemondó szerepét.
Jazz/World ajánló

Mintha Provence-ben járnánk - minifesztivál a Diszeli Kúriában

Új igazodási pont a Balaton-felvidék kulturális kínálatában a nemrég nyílt 18. századi műemlékegyüttes, a Diszeli Kúria. A Hosszúahétvége elnevezésű minifesztiválon fellép a Dés László Free Sounds Quartet, Bereményi Géza és Másik János pedig közös estjét adja elő.