Jazz/World

Csík János: "A saját, jól kitaposott cipőnkben"

2013.12.25. 07:08
Ajánlom
Megalakulásának huszonötödik évfordulóját ünnepli a Csík Zenekar jubileumi nagykoncerttel a Syma Csarnokban, a Fonó Kiadó gondozásában megjelent dupla bakelitlemezzel és az együttesről szóló könyvvel. Ebből az alkalomból beszélgettünk a zenekar névadójával, Csík Jánossal.

- Idén májusban már volt egy jubileumi koncertjük a Müpában. Milyen újdonságokra, meglepetésekre számíthat a közönség a december 30-i nagykoncerten?

- A Müpában a magyar népzene hazai nagy mestereivel muzsikáltunk együtt. A Syma Csarnok- beli koncerten először lép fel a Szentendre Táncegyüttes, és több olyan zenész barátunk, aki még soha nem zenélt velünk színpadon. Emellett igazi zenei meglepetésekre, eddig ritkán alkalmazott látványosságokra is lehet majd számítani. Egyelőre ezekről nem beszélnék, mert meglepetésnek szánjuk. Természetesen régi számokat is játszunk majd, hiszen huszonöt éve valahonnan elindultunk, és hála Istennek valahová el is érkeztünk, amit nem csak a díjak, hanem a közönség szeretete is mutat. Nem törekszünk arra, hogy minden szempontból mások legyünk, mint ami miatt a közönség ilyen hosszú ideje velünk tart.

- Annak idején milyen elképzelésből álltak össze autentikus népzenét művelő zenekarként?

- 1988-ban lelkes fiatalok voltunk, akik mindenképpen meg akarták tanulni, hogy miként muzsikálják a régi öregek a magyar vonós népzenét. Tisztelve annak a tudásnak a nagyságát azt szerettük volna elsajátítani, hogy hogyan lehet az embereket minél jobb minőségben mulattatni.  Ebben fokozatosan fejlődtünk, és egyre többen szerettek hallgatni minket, nem csak táncegyüttesek kísérése alkalmával, de a továbbiakban önálló zenekarként táncházas koncerteken. Ez a folyamat olyan lépcsőfokokra jutott el, hogy ha nem is tudtuk úgymond utolérni az igazi nagy budapesti zenekarokat, mint a Téka, a Méta, az Ökrös vagy a Muzsikás együttest, erős négyes osztályzatú zenekar voltunk. Sikerült olyan szintre eljutnunk, hogy 2000-ben elkerültünk a Sydney-i Olimpiára.

- A magyar népzene képviseletével a legnagyobb médianyilvánosság előtt, nemzetközi lendületet is vett a zenekar pályafutása?

- Az olimpiai részvétel fontos mérföldköve volt annak a folyamatnak, amit lépésről-lépésre tettünk meg. A Csík Zenekar népszerűsége, sikeressége az utóbbi hat-hét évben annak köszönhető, hogy olyan utat választottunk a népzene továbbadásában, ami az alternatív rock, a tradicionális blues feldolgozásokkal másfajta közönséghez is eljutott.

- Elsőként Lovasi Andrással és a Kispál és a Borzzal fonódott össze a nevük. Ezt követően magától jött az együttműködés a Quimby-vel, a szólisták közül Ferenczi Györggyel, Dresch Mihállyal, Presser Gáborral?

- Valóban, Lovasinak , valamint a Kispál és a Borznak köszönhetően nyitottunk más irányba, hiszen Szabó Attila, a zenekarunk tagja sok éven keresztül dolgozott velük. Amikor  megjelent A kor falára című lemezünk, már elindult ez a fajta  kacsingatás a feldolgozások irányába. Az album címadó dalát, egy mezőségi népzenét átvittünk egy kicsit swinges ritmusba.  Lovasinak tetszettek ezek a számok, és ő maga is azt tanácsolta, hogy próbáljuk meg. 2005-ben egy Petőfi Csarnokban tartott koncertjükön mi is játszottunk velük. A közönség pedig bíztatott minket, mondván: mi volt ez? játsszátok el még egyszer! Így aztán egyre több barátságot, zenei ötletet és lehetőséget szült a dolog. Megjelent a Quimby-féle Most múlik pontosan vagy Presser Gáborral zenéltünk a Sziget Fesztiválon.

- Meddig terjeszthető a műfaji kísérletezés? Nem áll fenn annak a veszélye, hogy elvész a népzene, és teljesen elmennek a feldolgozások irányába?

- A jövőben is azon az úton akarunk maradni, hogy a magyar népzenei kincseinket ugyanúgy megszólaltassuk a koncertjeinken a feldolgozások mellett. Annyi különbség lesz talán, hogy ezen túl mi magunk próbáljuk kitalálni és megírni azokat a feldolgozásokat, amelyekben éppúgy szerepel a magyar népzene, de néhány olyan dallam is, amit mi találunk ki hozzá. Egy kicsit többet adunk magunkból. Nem a mások jól kitaposott cipőjébe bújva visszük tovább a magyar népzenét, hanem a saját magunk viselte cipőnkben.

- A táncházi zenéléstől a koncertezések felé elmozdulva, mennyire nehéz megtartani egy érzékeny egyensúlyt, amikor minden arról szól, hogy manapság egyre látványosabbnak kell lenni?

- Természetesen egyfajta módon követni kell a világ elvárásait, és ez nem csak a mi műfajunkra érvényes, sokan próbálnak ráhangolódni a mai korra. Némiképpen mi is akarunk kicsit lazítani, de nem elfeledve a showbusiness lehetőségei miatt azt, amiért valójában megalakultunk, és aminek a sikereinket köszönhetjük. Az igazi titok, megtalálni a megfelelő arányokat. Sok zenekar éppen ezt nem tudja, az egészséges arányok mellett dolgozni és követni a megváltozott világ ritmusát.

- Ehhez hozzásegíti a néptáncos múltja is, a saját gyökerek megőrzése?

- Városi módon szocializálódtunk, de a néptáncos múlt és a népzenei alapok arra tanított minket, hogy őszintén és jó szívvel tegyük a dolgunkat, és ne felejtsük el soha, honnan jöttünk. Aki elfejti a múltját, annak nem csak a jelene, hanem a jövője is szép lassan eltűnik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Vizuál

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.
Klasszikus

A közönséget is várják a Cziffra György-emlékév következő koncertjére

Az első, közönség számára is nyitott koncertet május 11-én tartják Szegeden, a Nemzeti Színházban. Az Hommage a Cziffra elnevezésű esten Szabó Marcell zongoraművész és a Szegedi Szimfonikus Zenekar lép fel, vezényel Medveczky Ádám.
Plusz

Kulturális sokszínűség a Bartók Béla Boulevard-on

A Bartók Béla úton idén is megrendezik az Eleven Tavaszt, mely egyedi kortárs alkotásokkal, köztéri installációval, valamint különleges alkotóműhelyekkel várja a látogatókat.
Klasszikus

Kezdődik az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek

Május 7-től 18 napon át világsztárok és a hazai művészeti élet legizgalmasabb alkotói adják egymásnak át a virtuális színpadot a Müpa új, ingyenes, online fesztiválján. A fesztivált Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala streamkoncertje nyitja a Milánói Scalából.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.
Jazz/World hír

Megjelentek az első Raktárplusz koncertek

Az NKA-koncertek A38 hajón rögzített koncertsorozata a világjárvány miatt hosszú ideig fellépési lehetőség nélkül maradt zenészek támogatására született meg, egyben kordokumentum is.