Jazz/World

Csizmadia Anna: "Én csak közvetítek"

2013.04.01. 10:52
Ajánlom
Tavaly december közepén ért véget a közkedvelt televíziós népzenei tehetségkutató, a Fölszállott a páva, a versenyzők életében azonban csak ezután jött a változás. Hogy mekkora, arról a szóló ének kategória győztesét kérdeztük.

- Mi minden változott tavaly december 15-e óta az életedben?

- Nagyon sok hatás ért, és a mai napig hetente legalább egy-két interjút adok, valamint minden héten vannak fellépéseim. Sokkal többen hívnak, mint a verseny előtt, én pedig próbálok valamennyi meghívásnak eleget is tenni, de ez sajnos nem mindig sikerül.

- Te magad változtál?

 - Nem vagyok az a fajta, aki elkapatja magát bármitől is, továbbra is ugyanúgy fogom fel a dolgokat. Jól esik, hogy írnak rólam, de például nem veszem meg az újságokat, azt édesanyám teszi meg helyettem. Persze örülök, ha az interjúimmal is mosolyt csalhatok az emberek arcára, felkelthetem az érdeklődésüket. Nagyobb változás az, ami a Budapestre kerüléssel ért engem: lassacskán felnövök, hiszen mindent magamnak kell intéznem, mert a szüleim távol vannak tőlem. De ez egy kaland, amit nagyon élvezek.

- Több helyen említetted már, hogy nem szereted a versenyeket. Miért indultál el mégis a Fölszállott a páván?

 - Egyáltalán nem azért, hogy versenyezzek. Bízom benne, hogy senki más sem, mivel a népzene nem egy olyan műfaj, amiben versenyezni lehetne. Kötelességemnek éreztem elindulni, mert ha én nem indultam volna el, akkor ezen az alapon más is így gondolkodhatott volna erről. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mivel Kupuszina (Bácskertes) hagyományőrző falu, ahol óriási kincset kaptam, amit ha én nem adok tovább, akkor a következő generációnak már végképp nem lesz mit. Azért indultam el, hogy beszéljenek Kupuszináról és a népdalaimról, nem pedig rólam. Én csak közvetítek.

- Nem tartottad a televíziós környezetet a műfajtól idegennek?

- Nagyon féltem, hogy mi lesz, ha a média kezébe veszi a népzenét, az volt az érzésem, hogy el fogja ferdíteni a lényeget. De szerencsére nem így történt, és rájöttem, hogy főképp a televíziónak igen nagy szerepe lehet a népi kultúra hirdetésében, terjesztésében. Nagyon jó, hogy egyre többet szerepel a népzene a tévében.

- Hogy látod így utólag: nagymértékben hatott a műsor a mindennapok emberére?

- Hatalmas löketet, motivációt adott a fiataloknak ez a tehetségkutató, ezt a visszajelzések alapján tudom. Jó volt, hogy három hónapon keresztül minden nap reklámozta a tévé a műsort, állandóan jelen volt, minden nap lehetett népzenét látni-hallani. Nagyon jó érzés, hogy én is hozzátehettem valamit ehhez a versenyhez. Biztosan tudom, hogy a vajdasági magyarok figyelemmel követték a műsort, miattam, a Fokos Zenekar miatt, a páros tánc kategóriában indult Cseszák Korcsik Anikó és Cseszák Balázs, valamint a Róna Táncegyüttes miatt is. Nagyon sok üzenetet küldtek. Amikor hazamentem, egyfolytában csörgött a telefonom, és nagyon megható volt, hogy ilyen sokan nézték, és ennyi embernek könnyet csaltam a szemébe. Budapesten egyébként senki sem állított meg az utcán, de például a döntő után Szegeden megszólítottak néhányan. Továbbá pozitív élmény volt, hogy a kollégiumban is kicsit sikerült megfertőzni néhány klasszikus zenész diáktársat, akik aztán maguk is nézték a műsort és szurkoltak nekem.

- Melyek maradtak számodra a legemlékezetesebb pillanatok a zsűri értékeléséből?

- Amikor Sebestyén Mártának rólam a "csácsogó madárka" jutott az eszébe és el is énekelt egy sort a népdalból nekem címezve, az igazán megható volt, ráadásul ez az elődöntőben történt, amikor még senki sem tudta, hogy ki vagyok, honnan jöttem. Sebestyén Mártára kiskorom óta felnézek, így nagyon jó érzés volt ezt tőle hallani. Aztán Agócs Gergely, aki szintén palóc, mondta, hogy „Szervusz, Rokon!", de igazából a zsűri minden hozzászólása nagyon jólesett, hiszen egyszer sem kaptam negatív kritikát.

- A sok meghívásnak köszönhetően bizonyára intenzíven kell bővíteni a repertoárodat. Milyen népdalokat szeretsz igazán énekelni? Mi az, ami először megfog egy dalban vagy egy dialektusterületben?

- Gyakran kifejezetten vajdasági népdalok éneklésére kérnek fel, ha fellépésre hívnak, de azt a repertoárt is folyamatosan bővítenem kell, nem elég csak a falum népdalait énekelni, más falvak dallamait is meg kell tanulnom. Ezt örömmel teszem, mivel a nyugat-bácskai, dél-alföldi területek népdalai közel állnak hozzám. A dunántúli népdalokat és a felvidéki palócok dalait is nagyon szeretem. Talán Erdély áll tőlem távol egy kicsit, de mindig azzal nyugtatom magam, hogy annyi jó népdalénekes van, aki szinte csak erdélyi népdalokat énekel. Hallgatni nagyon szeretem ezeket a dalokat is, de az adatközlők éneklési stílusa - hangképzése, formálása - nem áll közel hozzám. Egy darabig Moldvával is így voltam, de mivel az egyetemen ebben a félévben Moldva a kötelező tájegység, most kifejezetten örömmel tanulom és tanulmányozom az ottani népdalkincset. Minden olyan tájegység, ami eddig nem állt közel hozzám, kihívást jelent számomra.

- Milyen szempontok alapján állítod össze népdalcsokraidat?

- Már egészen kiskorom óta inkább a szomorúbb tematikájú dalokat szeretem. Nagyon szívesen énekelek vidámakat is, de úgy érzem, hogy a szomorú dalokra, a szövegükre a közönség is jobban figyel, látszik, hogy valamilyen érzést kelt bennük, ami jobban megmarad. Szeretek szavalni is, és a versekkel is így vagyok. Nem a dallamok és tempók alapján állítok össze egy csokrot, hanem a szövegek szerint illesztem a dalokat össze, hogy így legyenek keretbe foglalva. Egyébként a régi stílusú népdalokat jobban szeretem, mint az új stílusúakat, és elsősorban női adatközlőktől szoktam tanulni. Továbbá ügyelek arra, hogyha kupuszinai dalcsokrot állítok össze, akkor abban csak kupuszinai dalok legyenek, falun belül szeretek válogatni, mivel még egymástól tíz kilométerre lévő két falu népdalai is eltérnek egymástól.

- Előbb-utóbb minden szóló énekes játszik valamilyen hangszeren, és lesz zenekara. Van saját formációd?

- Citerázni tanulok, mivel úgy vélem, nagyon fontos, hogy egy népi hangszeren is játsszam. Azelőtt tizenegy évig zongoráztam és gitároztam is. Az együttessel kapcsolatban meg csak azt hallom, hogy addig örüljek, amíg nincs saját zenekarom, mert azzal csak a baj van: mindig újat kell alkotni, elvárják a folyamatos fejlődést. Zenekarok hívogatnak engem, most is van egy, akikkel a véletlen folytán kerültem kapcsolatba: Kovács Ferenc, Gayer Ferenc és Balogh Kálmán a tagjai, és a népzenét a jazzel kombinálják. Szabadkán a Juhász Zenekarral léptem fel többször, múltkor a Tallabille Trió tagjaival - akik szintén szerepeltek a Fölszállott a pávában -, de nem alakult még ki bennem, hogy pontosan mit is szeretnék.

- A népzenekutatás, a tudományos munka, terepmunka érdekel?

- Szívesen foglalkoznék gyűjtésekkel, ez igen fontos része a szakmánknak, sokszor gyűjtöttem már én is népdalokat, persze nem írtam róluk tanulmányt. Ezek rengeteg időt igénylő feladatok, pedig tényleg ez lenne a dolgunk, ezért ez a kérdés gyakran feszültséget okoz bennem, mivel nem fér bele az időmbe.

- Milyen zenét szeretsz még a népzenén kívül hallgatni és énekelni?

- Bármennyire hihetetlen, de volt egy rock korszakom, saját együttessel. A mai napig szívesen hallgatok rock zenét, de már nem énekelek. A vajdasági Fekete Bárány volt a kedvenc rock zenekarom, akik nagyon igényes zenét játszanak, és nagyon meglepődtem, amikor nemrég megkerestek, hogy jó lenne, ha együttműködnénk. A klasszikus zenét is szeretem, de mindig eszembe jut róla az a hosszú időszak, amikor zongorázni tanultam, és gyakorolni kellett. Önszántamból nem nagyon teszek be klasszikus zenét, bár lehet, hogy még az is eljön.

- Nyilatkoztad már többször, hogy az önálló lemez még messze van. De ha lesz, mivel szeretnéd megtölteni?

- Mivel sokan kérdezgetik, mostanában kezdtem el komolyabban gondolkodni ezen. Persze gyakran mondom válaszként, hogy hála Istennek, még lehet engem élőben is hallgatni. Még nem alakult ki bennem egy olyan egyórás anyag, amit CD-re vennék és amivel adhatnék valamit az embereknek. Fellépni jobban szeretek. Ha majd sor kerül rá, mindenképpen vajdasági és palóc dalokat énekelnék lemezre, amihez hangszeres zenét is szeretnék - például citera-, vonós- vagy dudakíséretes énekeket.

- Szabadidődben, ha van egyáltalán, mivel kapcsolódsz ki? Mit csinálsz szívesen, amikor nem énekelsz, nem muzsikálsz?

- Attól is függ, hogy éppen hol vagyok. Ha Budapesten maradok hétvégén, akkor szívesen elmegyek sétálni a Városligetbe, otthon pedig szinte minden hétvégén kimegyünk az erdőbe. Nagy szükségem van a csendre, mivel mindig feltölt. Szeretek biciklizni is, de semmilyen olyasfajta időigényes hobbim nincs, mint amilyen például a gyöngyfűzés.

- Mennyire vagy betáblázva? Mit lehet tudni jövőbeli terveidről, fellépéseidről?

- Már van októberi felkérésem is. Áprilisra szinte minden napom be van táblázva, és májusban is akad minden héten tennivaló. Június elején megyünk Párizsba, ahol a Fölszállott a páva első helyezettjei fognak fellépni. Megpróbálok nem mindent elvállalni, mivel úgy érzem, így nem tudok megfelelően koncentrálni az egyetemre, ami rossz, mert elsősorban egyetemista vagyok.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Rubens mesterien csempészett rejtett üzeneteket a képeire

Profin és gyakran ironikusan vegyítette munkáiban más mesterek stílusjegyeit, megújította az egyházi festmények nyelvét és még a flamand kárpitművészet felélesztésére is maradt ideje.
Klasszikus

Milyen ember volt Beethoven? - Előadássorozat indul zeneszerzőkről

A Beethoven-emlékévben elsőként a bonni mesterrel foglalkozik Tóth Endre zenetörténész, aki a Kelet Kávézóba invitálja a zeneszeretőket január 20-án.
Vizuál

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Klasszikus

Tizenhét állomásos országos turnéra indul Boros Misi

A Filharmónia Magyarország és a Virtuózok szervezésében első országos turnéjára indul a 16 éves Boros Misi. A Virtuózok klasszikus zenei tévés tehetségkutatóból ismert zongoraművész kimondottan e turné állomásaira összeállított műsorát 17 városban hallhatja a közönség.
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World fesztivál

Négy magyar zenekar lép fel az Eurosonic Fesztiválon

A Bluebay Foxes, a Harmed, a Qualitons, valamint Devil's Trade képviseli Magyarországot a napokban zajló Eurosonic Fesztiválon, Európa legfontosabb showcase fesztiválján és konferenciáján a hollandiai Groningenben.
Jazz/World Rock & Roll

Whitney Houston az egyetlen nő, aki idén bekerül a Rock & Roll Hírességeinek Csarnokába

Az idei új beiktatandók között szerepel még a T. Rex, a Depeche Mode, Notorious B.I.G., a Nine Inch Nails és a The Doobie Brothers is. A Rock & Roll Hírességek Csarnokába azok kerülhetnek be, akik több mint 25 éve adták ki első albumukat.
Jazz/World gyász

Elhunyt Wolfgang Dauner jazz-zongorista

A német jazz egyik meghatározó „apafigurája” 84 éves volt. Egyaránt alkotott rádiónak, televíziónak, operaháznak, és persze saját jazzegyütteseinek.
Jazz/World ajánló

Melis László emléke előtt tiszteleg a MAO

Az Erkel Ferenc-díjas zeneszerző a Sörgyári capriccio Pepin bácsija által ihletett darabját is előadja január 18-án a Budapest Music Centerben a Modern Art Orchestra.
Jazz/World lemez

Két indiai muzsikustársával készített lemezt John McLaughlin

A legendás gitárművész triójának új albuma január közepén jelenik meg, de már meghallgathat egy számot róla.