Jazz/World

Dalok Hungisztánból

2007.12.21. 00:00
Ajánlom
A Delhi-Budapest tengely egyik legkitartóbb jószolgálati nagykövetének december végi koncertje jól példázza azt a megfontolandó intelmet, miszerint kétféle zenész létezik: aki már játszott a Müpa színpadán, és aki játszani fog.

Hortobágyi a világzene egyik ősatyja Magyarországon, annyira ős, hogy kicsit már feledésbe is merült. Mégis, a hangbajnok Hortobágyit nem a népszerűség talmi fénye vonzza, hanem az a küldetés, hogy az Európán kívüli zenei hagyományok saját alkalmazásával egyedi életet leheljen az európai zenébe és saját stílusába. Hangszertárának láttán és hallatán az átlag magyar közönségnek szinte azonnal leesik az álla. Hortobágyi a meglepetések embere, és zenei világának megértéséhez feltétlenül szükséges egy kis előtanulmány. A Müpa Magazin dióhéj-enciklopédiája következik, amely bemutatja Hortobágyi zenekarának négy legjellegzetesebb hangszerét, amelyek valamennyien Indiából származnak: a rudra-vínát, a szurbahárt, a szitárt és a tablát.

Rudra vína

A rudra vína az indiai hangszerek között rangidős pengetős család, a vína egyik típusa. A ma már meglehetősen ritkán látható és hallható hangszer hosszú, csőszerű teste kb. 75-90 centiméter, és az archaikus recept szerint bambuszból készül. Két nagyméretű, kerek hangszekrénye kiszárított és üreges tökrezonáns, amelyeket a cső két végéhez alulról rögzítenek. Huszonnégy érintője kúpszerűen faragva emelkedik ki a nyakból, sárgaréz lapját viasszal erősítik rá. A Rudra név Shiva számos neve közül az egyik, így a hangszer név jelentése pontosan: Sivának kedves vína. A rudra Vína kiemelt szereppel bír az észak-indiai zene archaikus, úgynevezett dhrupad stílusában. A hangszer sok előadója közül Asad Ali Khan az egyik leginkább elismert Indiában, míg Ustad Balauddin Dagar nemrég Magyarországon is koncert keretében mutatta be a hangszert. A vína igazi népszerűségnek a dél-indiai, úgynevezett karnatak zenei hagyományban örvend, jelentősége itt megegyezik a szitár észak-indiai kultuszával. A rudra vína részben a szurbahár megjelenése miatt veszített népszerűségéből a korai tizenkilencedik században: a szurbahár lehetővé tette szitárjátékosoknak, hogy könnyebben mutassák be a lassú dhrupad stílus rágáit.

Szurbahár

Hangjában a rudra vinához, míg felépítésében a szitárhoz hasonló, de ez utóbbinál (4-12 hanggal) mélyebb alaphangú hangszer. Egyes mérésék szerint még 20 Hz alatti hangok is megszólalnak rajta! A szurbahár (vagy más néven basszusszitár) éppen rendkívül mély hangzásával ejtette kábulatba a nyugati világot, aminek következtében kisebbfajta kultusz alakult ki körülötte. Tíkfából készült nyakának hossza meghaladja a 130 centimétert, a magas érintők mentén pedig hang teljes hangnyi hajlítás is. A szurbahárnak négy úgynevezett ritmushúrja (cikari) van, a négy játékhúr közül a legvastagabb 1 milliméter átmérőjű, és 15-17 rezonáns húr gondoskodik a még teltebb hangzásról. A húrok speciális káva fölött feszülnek, amely figyelemre méltóan felerősíti a hangot és meghosszabbítja a rezgést. A húrokat fémpengetővel szólaltatják meg, amelyet a jobb kéz mutatóujjára erősítenek. A szurbahár körülbelül másfél évszázaddal ezelőtt nyerte el mai formáját a feljegyzések és a hagyomány szerint egyaránt – ezzel igen fiatalnak számít az indiai hangszerek között.

Szitár

Az indiai hangszerek közül a legismertebb a szitár. Népszerűsége az egész világon osztatlan, és szorosan kötődik egyik legjelentősebb, korszakalkotó játékosához, Ravi Shankarhoz. A hangszer felépítésében, repertoárjában lenyűgöző összegzése egész Közép-Kelet-Ázsia klasszikus zenéjének, és ezzel hű krónikása annak a pezsgő kulturális információcserének, amely Észak-Indiát mindig is jellemezte. A hangszer neve perzsa jövevényszó, ám a perzsa szetár közelebb áll a citerafélékhez, és játékmódja is különböző. A szitárt a nyugati zenében az egykori Beatles-tag George Harrison alkalmazta először. Ravi Shankar több szitárconcertót is szerzett, amelyeket szimfonikus zenekari kísérettel a világ számos koncerttermében mutatott be – többször a szintén indiai származású Zubin Mehta vezényletével. A szitárt érintőinek rugalmas kidolgozása különbözteti meg a többi indiai pengetős hangszertől, így a vínától is. A görbe érintők ugyanis nincsenek fixen a nyakhoz ragasztva, hanem el lehet mozdítani őket a nyak mentén, hogy a lefogott hangok tökéletesen illeszkedjenek az adott rága fekvéséhez. Nem csoda, hogy minden előadást gondos hangolás előz meg. Egy tipikus szitárnak tizennyolc, tizenkilenc vagy akár húsz húrja is van (a stílustól függően) – ezek közül a legtöbb rezonáns húr. A játékhúrok sorát a hangszer két nagymestere különbözően alakította ki, így Vilayat Khan hat-, míg Ravi Shankar héthúros szitáron játszik. A hangszer egyik lelke a húrok alsó feszítésénél található lejtős híd. Ez a domború káva úgy van kialakítva, hogy fokozatosan érje el a húrt, és ezzel épphogy csak megérinti, szinte simogatja rezgés közben. A finom érintkezésnek az eredménye az a jellegzetes, zizegő húrhangzás, amely összetéveszthetetlenné, sőt egyenesen halhatatlanná emeli a szitárt és annak játékát. A szitár hangjának karbantartása rendkívüli és folyamatos odafigyelést igényel – Ravi Shankar nagyon hosszú ideig elvárta hangszereinek gyártójától, hogy kísérje őt el koncertkörútjaira, hogy segítsen a hangszer koncertre való tökéletes felkészítésében.

Tabla

A tablát a dobok és ütőhangszerek királynőjének tartják: a legnépszerűbb indiai ritmuseszköz. A tabla voltaképpen két különböző típusú dob párosításából született, hiszen a jobboldali dayan a hengeres testű vagy cilinderdobok, míg a baloldali basszus, a bayan az üstdobok családjába tartozik. A dayan és a bayan együtt, párban alkotja a tablát, de ritkán a jobboldali dayanból több is felvonul: a tabla-tarang különlegessége, hogy a dayanok különböző fix hangmagasságra hangolva alkotnak hangsort, aminek következtében az a ritka jelenség alakul ki, hogy egy dobon dallam csendül fel. A hangszer nevének etimológiája itt is csalfa – a perzsa eredetű tabla szó egyszerűen dobot jelent, és a Közel- Keleten rengeteg féle ütőhangszerre használják a kifejezést. A tabla rendkívül érzékeny hangszer, amely kényesen reagál még az enyhe időjárás-változásokra is – egy hirtelen lehűlés vagy zápor a környezetében pedig akár a hangszer halálával is fenyegethet. A hangszer Akhillesz-pontja éppenséggel a bőrre applikált, titkos recept alapján összeállított fekete színű paszta, amely lehetővé teszi, hogy a legtöbb indiai ütőhangszert a világon páratlan módon abszolút hangmagasságra lehet hangolni. A tabla általában a zene alaphangján szól a koncert során.

(2007. december 28. 19:30 Művészetek Palotája - Fesztivál Színház - Gáyan Uttejak Orchestra – Hortobágyi László koncertje)

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Tomboló sikert aratott Berlinben Eötvös Péter új operája

November 28-án este mutatta be a Berlini Állami Opera Eötvös Péter legújabb, Jon Fosse Trilógiája alapján készült operáját. A Sleepless Mundruczó Kornél rendezésében került színre.
Zenés színház

Elhunyt a Broadway-legenda, Stephen Sondheim

Az Oscar-, Tony- és Pulitzer-díjas zeneszerző, dalszövegíró, az amerikai zenés színház egyik legismertebb alkotója 91 éves volt – tudatta az MTI.
Klasszikus

Klasszikus koncertek karácsonyra – a Zeneakadémia adventi ajánlata

Élményt ajándékozni mindig jó: remek ünnepi meglepetés a Zeneakadémia háromféle értékben megváltható ajándékkártyája, amely felhasználható például a világklasszis előadókat és különleges hangversenyeket kínáló 2022. tavaszi szezonra is.
Vizuál

Újra látható a Moholy-Nagy Lászlóról szóló film az Urániában

Alysa Nahmias sokszorosan díjnyertes amerikai dokumentumfilmje a 125 éve született világhírű művész és tanár, Moholy-Nagy László életútját és örökségét mutatja be, azt az újító szellemű, a modern technikai lehetőségeket integráló művészi gondolkodást, amely máig inspirálja az alkotókat.
Zenés színház

„A Diótörő mérföldkő egy balerina életében” – interjú Rotter Biankával

Rotter Bianka életét végigkísérte a Diótörő: az Operaház színpadán a darab csaknem összes gyerekszerepét eltáncolta, a Budapesti Operettszínházban pedig most a női főszereplő, Klára bőrébe bújik. A táncművészetis évekről, Klára hercegnőről és a jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Növények „zenélnek” két budai villamosmegállóban

Egy klímaváltozás elleni kampány részeként különleges installációt telepítettek két budai villamosmegállóba, ahol – szonifikációs technológia segítségével – növények biorezgéseiből generált zene szól.  
Jazz/World ajánló

A Showtime Budapest adventi ajánlatai

Falusi Mariann 2022. május 7-én Darabjaim címmel ad koncertet a Budapest Kongresszusi Központban, a Dead Can Dance pedig „Europa – 2022” turnéjukon látogat el Budapestre, a Papp László Arénába 2022. május 8-án.
Jazz/World ajánló

Hazaszeretet-export magasfokon - Interjú Rosonczy-Kovács Mihály népzenésszel

Idén ünnepli megalapításának tízedik évfordulóját a Junior Prima Díjas hegedűs, Rosonczy-Kovács Mihály által alapított Hungarian FolkEmbassy. Az együttes november 30-án kétrészes ünnepi koncerttel várja a közönséget a Fonóban olyan vendégművészekkel, akikkel az elmúlt évtizedben dolgoztak együtt.
Jazz/World ajánló

Perfekcionizmus és dallamközpontúság

Bill Stewart perfekcionista, mégis lélekkel teli játékmódja több generációnyi jazz-dobost inspirált és inspirál mai napig, több tucat jazz lemez megszólalását emeli a legmagasabb fokra, miközben élőben – az aktuális zenekar stílusától függetlenül – minden pillanatban száz százalékos jelenlétével varázslatos élményt nyújt.
Jazz/World ajánló

Újra színpadon a Rackaláka

November 27-én a Kaláka együttes a Ferenczi György vezette 1-ső Pesti Rackákkal ad közös koncertet a Marczibányi Téri Művelődési Központban. A két formáció nem először lép együtt színpadra, ilyenkor úgy nevezik magukat: Rackaláka.