Jazz/World

Dave Brubeck egy török utcazenésztől származó ötlettel forradalmasította a jazzt

2019.12.17. 15:05
Ajánlom
Dave Brubecket propagandacéllal elküldték Európába, hogy ott mutassa be az amerikai jazzt, de ahelyett, hogy ott megváltotta volna a világot, őt váltották meg, ugyanis olyan inspirációkat kapott, amivel gyakorlatilag forradalmasította a műfajt.

A hatvanas években az amerikai állam számos sikeres jazz-zenészt küldött „kulturális nagykövet” szerepben a világ különböző pontjára, hogy ott propagálják: az USA nem rasszista, és van egy fantasztikus új műfaja, a szabadságot reprezentáló jazz. Dave Brubeck ebben a sorban olyan zenészekhez csatlakozott első európai turnéjával 1958-ban, mint Benny Goodman, Louis Armstrong, vagy Dizzy Gilespie, akik mind-mind jártak a vasfüggöny mögötti országokban azzal a céllal, hogy bemutassák az új műfajt. A fekete zenészeket kritika is érte ezen turnék miatt, Louis Armstrongot például bírálták, hogy elvállalta a propagandista szerepét, miközben dalaiban az őt is érintő rasszizmusról énekelt. Dave Brubeck azonban rengeteget profitált ezekből az utakból, mégpedig zenei értelemben.

Itt találkozott ugyanis a különböző poliritmikus népzenékkel, amik óriási hatást gyakoroltak rá, alapjaiban rendezve át zenei gondolkodását.

Ennek egyik legismertebb emléke a Blue Rondo a la Turk, amiben egy olyan 9/8-os török dallam inspirálta őt, amit történetesen egy török utcazenésztől hallott első európai turnéja alkalmával. Amikor megkérdezte a helyieket, mi is ez a furcsa ritmusú zene, azt mondták neki:

Ez a ritmus az, ami nektek, amerikaiaknak a blues”.

Természetesen számára sem volt ismeretlen a 9/8-os ütemmutató, az amerikaiak azonban három triolában számoltak, míg a török népzene kettes felosztásban gondolkodott erről a ritmusképletről, amelyben minden második hang hangsúlyos. Ezt a szemléletet emelte be Brubeck első ízben az amerikai jazzbe a Blue Rondo a la Turk című szerzeményével. A dal a Columbia Records gondozásában megjelent tizennegyedik albumán, az 1959-ben napvilágot látott Time Out címűn szerepel, ami karrierje legnagyobb áttörését hozta, hiszen ez volt az első jazzlemez Amerikában, ami több mint egymillió példányban kelt el. Ezen a konceptlemezen olyan zenei gondolatok és ritmikai elképzelések jelentek meg, amik addig az amerikai jazzt nem jellemezték, hiszen az addig főleg 4/4-es ritmusra épült.

Az asszimetrikus ritmusok interpretálásában fontos szerepe volt Brubeck dobosának, Joe Morellónak, aki lubickolt a poliritmiában – ezt a különös vonzódását még a klasszikus hegedűs múltjából hozta. Ő volt az, aki egy alkalommal egy 5/4-es groove-val kísérletezett, ami a lemezen szereplő másik legendás szerzemény, Paul Desmond kompozíciója, a Take Five gerincévé vált.

A Time Out azért is lehetett olyan sikeres, mert legalább annyira volt könnyen fogyasztható és jó értelemben véve „mainstream”, mint amennyire kísérleti.

A lemezen szereplő Strange Meadowlark például tipikus, 4/4-es lüktetésű szving, a Kathy’s Waltz pedig a népszerű, ¾-es keringőritmusra épül, a Take Five-nak pedig amellett, hogy bonyolult ritmusa van, gyönyörű, fülbemászó dallama is.

A lemez megjelenésének évében egyébként hatalmas baby boom volt az amerikai jazzben,

hiszen 1959 az év, amikor megszületett Miles Davis ikonikus Kind Of Blue című lemeze, Charles Mingus Mingus Ah Um című albuma, Ornette Coleman The Shape Of The Jazz to Come című lemeze és még megannyi, a jazz szempontjából a mai napig hivatkozási pontnak tekinthető zene.

Hallanod kell ezt az egyedi hangszerelésű Take Five-ot!

Kapcsolódó

Hallanod kell ezt az egyedi hangszerelésű Take Five-ot!

Már csak azért is, mert Dave Brubeck szerint minden idők legizgalmasabb Take Five-feldolgozása a pakisztáni Sachal Studio Orchestra orientális verziója.

Fanatikusoknak: utazz vissza 1959 amerikai jazzéletébe!

Fanatikusoknak: utazz vissza 1959 amerikai jazzéletébe!

Elindult egy blog, ami a műfaj történetének vízválasztó évét hatvan évvel később napról napra rekonstruálja.

Dokumentumfilm készült a jazz nagyköveteiről

Dokumentumfilm készült a jazz nagyköveteiről

Hugo Berkeley filmje azt az ellentmondásos időszakot örökíti meg, amikor az Egyesült Államok azokkal a jazz-zenészekkel szerette volna hirdetni a demokráciát és faji egyenjogúságot a Szovjetunióban, akik maguk sem részesültek abban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Könyv

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Fonogram-életműdíjat kapott Kovács Kati – Hallgasd meg a nyertes felvételeket!

Hobo, Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Mörk, a Sárik Péter Trió, Lajkó Félix & Volosi, Krizso, a Bagossy Brothers Company is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Kovács Katit, szakmai életműdíjjal Gőz Lászlót ismerték el.
Jazz/World Művészi szabadság

Szőke Nikoletta: „Ez egy érzelmileg intenzív időszak”

Három hete még stúdióban volt, klipet forgatott, az egész nyara be volt táblázva. Szőke Nikoletta érzelmileg intenzív időszakot él meg, aminek a hatására új dalok vannak születőben, de a kényszerű otthonmaradásban a régiekre is marad ideje. Interjú.
Jazz/World fonó

Toplistás a Besh o droM jubileumi lemeze

A Balkan World Music Chart negyedéves toplistáján a zenekar jubileumi lemeze.
Jazz/World gyász

Elhunyt Bill Withers, az Ain’t No Sunshine szerzője

81 éves korában elhunyt Bill Withers, a hetvenes évek ünnepelt soul-énekese. Legnagyobb slágerei az Ain’t No Sunshine és a Lean On Me voltak.
Jazz/World fonó

Lengyel Fonogram-díjat nyert Lajkó Félix és a VOLOSI közös albuma

Elnyerte a legrangosabb lengyel zenei elismerést, a helyi Fonogram-díjat Lajkó Félix és a Volosi közös albuma. Az elismerést a folk kategóriában kapta meg a lemez.