Jazz/World

Dave Brubeck egy török utcazenésztől származó ötlettel forradalmasította a jazzt

2019.12.17. 15:05
Ajánlom
Dave Brubecket propagandacéllal elküldték Európába, hogy ott mutassa be az amerikai jazzt, de ahelyett, hogy ott megváltotta volna a világot, őt váltották meg, ugyanis olyan inspirációkat kapott, amivel gyakorlatilag forradalmasította a műfajt.

A hatvanas években az amerikai állam számos sikeres jazz-zenészt küldött „kulturális nagykövet” szerepben a világ különböző pontjára, hogy ott propagálják: az USA nem rasszista, és van egy fantasztikus új műfaja, a szabadságot reprezentáló jazz. Dave Brubeck ebben a sorban olyan zenészekhez csatlakozott első európai turnéjával 1958-ban, mint Benny Goodman, Louis Armstrong, vagy Dizzy Gilespie, akik mind-mind jártak a vasfüggöny mögötti országokban azzal a céllal, hogy bemutassák az új műfajt. A fekete zenészeket kritika is érte ezen turnék miatt, Louis Armstrongot például bírálták, hogy elvállalta a propagandista szerepét, miközben dalaiban az őt is érintő rasszizmusról énekelt. Dave Brubeck azonban rengeteget profitált ezekből az utakból, mégpedig zenei értelemben.

Itt találkozott ugyanis a különböző poliritmikus népzenékkel, amik óriási hatást gyakoroltak rá, alapjaiban rendezve át zenei gondolkodását.

Ennek egyik legismertebb emléke a Blue Rondo a la Turk, amiben egy olyan 9/8-os török dallam inspirálta őt, amit történetesen egy török utcazenésztől hallott első európai turnéja alkalmával. Amikor megkérdezte a helyieket, mi is ez a furcsa ritmusú zene, azt mondták neki:

Ez a ritmus az, ami nektek, amerikaiaknak a blues”.

Természetesen számára sem volt ismeretlen a 9/8-os ütemmutató, az amerikaiak azonban három triolában számoltak, míg a török népzene kettes felosztásban gondolkodott erről a ritmusképletről, amelyben minden második hang hangsúlyos. Ezt a szemléletet emelte be Brubeck első ízben az amerikai jazzbe a Blue Rondo a la Turk című szerzeményével. A dal a Columbia Records gondozásában megjelent tizennegyedik albumán, az 1959-ben napvilágot látott Time Out címűn szerepel, ami karrierje legnagyobb áttörését hozta, hiszen ez volt az első jazzlemez Amerikában, ami több mint egymillió példányban kelt el. Ezen a konceptlemezen olyan zenei gondolatok és ritmikai elképzelések jelentek meg, amik addig az amerikai jazzt nem jellemezték, hiszen az addig főleg 4/4-es ritmusra épült.

Az asszimetrikus ritmusok interpretálásában fontos szerepe volt Brubeck dobosának, Joe Morellónak, aki lubickolt a poliritmiában – ezt a különös vonzódását még a klasszikus hegedűs múltjából hozta. Ő volt az, aki egy alkalommal egy 5/4-es groove-val kísérletezett, ami a lemezen szereplő másik legendás szerzemény, Paul Desmond kompozíciója, a Take Five gerincévé vált.

A Time Out azért is lehetett olyan sikeres, mert legalább annyira volt könnyen fogyasztható és jó értelemben véve „mainstream”, mint amennyire kísérleti.

A lemezen szereplő Strange Meadowlark például tipikus, 4/4-es lüktetésű szving, a Kathy’s Waltz pedig a népszerű, ¾-es keringőritmusra épül, a Take Five-nak pedig amellett, hogy bonyolult ritmusa van, gyönyörű, fülbemászó dallama is.

A lemez megjelenésének évében egyébként hatalmas baby boom volt az amerikai jazzben,

hiszen 1959 az év, amikor megszületett Miles Davis ikonikus Kind Of Blue című lemeze, Charles Mingus Mingus Ah Um című albuma, Ornette Coleman The Shape Of The Jazz to Come című lemeze és még megannyi, a jazz szempontjából a mai napig hivatkozási pontnak tekinthető zene.

Hallanod kell ezt az egyedi hangszerelésű Take Five-ot!

Kapcsolódó

Hallanod kell ezt az egyedi hangszerelésű Take Five-ot!

Már csak azért is, mert Dave Brubeck szerint minden idők legizgalmasabb Take Five-feldolgozása a pakisztáni Sachal Studio Orchestra orientális verziója.

Fanatikusoknak: utazz vissza 1959 amerikai jazzéletébe!

Fanatikusoknak: utazz vissza 1959 amerikai jazzéletébe!

Elindult egy blog, ami a műfaj történetének vízválasztó évét hatvan évvel később napról napra rekonstruálja.

Dokumentumfilm készült a jazz nagyköveteiről

Dokumentumfilm készült a jazz nagyköveteiről

Hugo Berkeley filmje azt az ellentmondásos időszakot örökíti meg, amikor az Egyesült Államok azokkal a jazz-zenészekkel szerette volna hirdetni a demokráciát és faji egyenjogúságot a Szovjetunióban, akik maguk sem részesültek abban.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.
Színház

A színház kritizál, a művész lázad – Beszélgetés Peller Károllyal a Latabárné fia kapcsán

Latabár Kálmán születésének százhuszadik, színpadra lépésének századik évfordulójak a tiszteletére rendhagyó monodrámával állt elő a Spinoza Színház. Peller Károly 39 év eseményeit eleveníti meg hét jelenetben: egyszemélyes színházat varázsol a Spinoza picinyke színpadára, és társrendezőként is jegyzi A Latabárné fiát.
Zenés színház

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Könyv

Írók és költők is kiállnak a tiltakozó tanárok mellett

Számos író, költő, irodalmár csatlakozott már ahhoz a petícióhoz, amit Erdős Virág indított a tiltakozó tanárok és diákok mellett. Az aláírók között szerepel Závada Pál, Kiss Judit Ágnes, Schein Gábor és Berg Judit is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Ünnepváró forgatag a Hagyományok Házában

Karácsonyhoz közeledve ünnepi díszbe öltözik a Hagyományok Háza, ahol december 9. és 11. között adventi élményhétvégére hívják az érdeklődőket. Ünnepváró forgatagjukban többek között koncertek, bábelőadások, ringató, színpadi műsorok, mese, gyerektáncház, múzeumpedagógiai foglalkozások várják a családokat.
Jazz/World ajánló

Macskák között forgatta új klipjét a Fenyves Quartet

A zenekar novemberben megjelenő új, negyedik nagylemezükkel ünnepli ötödik születésnapját november 30-án az Opus Jazz Clubban.
Jazz/World ajánló

Pajtatulajdonosok és fesztiválszervezők találkoztak a Magyar Zene Házában

Kihívásokkal teli időszak következik a kultúrában és az élet minden területén, kérdés azonban, hogy milyen programok lehetnek életképesek. Ezzel a felvetéssel indult a Magyar Fesztivál Szövetség és a Pajtakult által szervezett kétnapos konferencia az elmúlt napokban a Magyar Zene Házában.
Jazz/World ajánló

Új időpontban a 100 Tagú Cigányzenekar ünnepi koncertje

2023. április 23-án tartja meg az eredetileg januárra tervezett Arénás koncertjét a 100 Tagú Cigányzenekar. A szervezők a zenekarral és a helyszínnel egyetértésben, az emelkedő energiaárak miatt döntöttek a halasztás mellett. így az esemény a fűtési szezonon kívüli időpontban lesz megtartva.
Jazz/World ajánló

Az LGT dalaiból ad koncertet a Csík Zenekar a Kongresszusi Központban

December 28-án óévbúcsúztató koncert keretében hallhatják az érdeklődők a Csík Zenekar LGT-dalokból született feldolgozásait, Presser Gábor és Karácsony János közreműködésével. A Budapesti Kongresszusi Központban A dal a miénk című album kompozíciói csendülnek fel.