Razvaljajeva Anasztázia hárfaművész és Harcsa Veronika jazzénekes közös munkájaként indult, de Fenyvesi Márton gitárjátékával és elektronikus effektjeivel lelte meg tökéletes formáját az a projekt, amelynek eredménye most Debussy NOW! címmel jelent meg a BMC kiadásában.
Higgye el, nagyon sokakat címkézünk klasszikusnak, akik ebbe nem egyeznének bele, és akik soha nem képzelték, hogy valaha így hívhatják őket
– felelte egy New York-i újságírói kérdésre Debussy 1908-ban, amiből rögtön körvonalazódik a zeneszerző szemléletmódja, miszerint ő sem szerette volna, ha múzeumi tárgyak lesznek az alkotásaiból. Éppen ezért talán nem ok nélkül feltételezte a három magyar művész, hogy a zeneszerző is üdvözölné az ötletet, hogy dalai több mint egy évszázaddal születésük után új formában szólaljanak meg.
Debussy NOW! (Fotó/Forrás: BMC Records, 2020)
Debussy különleges helyet foglal el a zene történetében. Muzsikájának magas minősége és semmihez sem hasonlítható karaktere már életében abba a panteonba emelte, amellyel ő sokat nem törődött. Ösztönös újító volt, abból a fajtából, aki természetességgel veszi fel a történet fonalát, és folytatja, a saját zsenije szerint:
Forradalmárnak titulálnak, pedig semmi újat nem találtam fel. Legfeljebb a régi dolgokat ábrázoltam újszerűen. A művészetben nincs semmi újdonság
– mondta.
A „hosszú 19. század” utolsó éveiben alkotott, az első világháború vége előtt bő fél évvel hunyt el – egy olyan korban, amikor már jól látszottak a bomlás jegyei, a világ tágulási lehetőségei, de még nem tört meg a polgári romantika fénye sem. Debussy dalai ugyanolyan szalonokban hangzottak el, ahol Schubert, Wolf vagy Fauré művei, de mégis más kontextusban. A jávai gamelán zenéhez fordult inspirációért, nem csupán újfajta harmóniákat alkalmazott, hanem az addig használtakat is más módon, más funkciókban helyezte el. A dekadens Paul Verlaine verseire komponált – „az utolsó hangjegyig verlaine-i” zenét, ahogy egy kortársa írja –, vagy a fiktív leszbikus költőnő, Bilitis szavait öntötte muzsikába. Éppoly forradalmi, zsibongó, útkereső volt, mint a kor, amelyben élt. A fin de siècle aranyozott fényű korszaka aztán tovatűnt, de szellemiségét annak művészete örökíti tovább, és ezek a művek új megszólalásért kiáltanak. Harcsa Veronika, Razvaljajeva Anasztázia és Fenyvesi Márton – a zeneszerző kifejezésével – a régi dolgokat ábrázolja újszerűen. Amiképpen jelenkorinak, merészen újnak érezte Debussy dalait kora közönsége, úgy érezzük most kortársnak és pionírnak a trió vállalkozását.
A lemezről két dal szabadon is hallgatható, de mindenkit buzdítunk arra, hogy a Dalok felületén digitálisan is vásárolja meg az albumot.
Az online lemezbemutató koncert november 30-án este fél 8-tól hallható a BMC oldalán.
A Fidelio magazin kedden megjelenő lapszámában interjú olvasható Harcsa Veronikával és Razvaljajeva Anasztáziával. A cikk hosszabb változata a hétvégén online is megjelenik.
Kapcsolódó
Azt követik, amit Debussy követett – Páros interjú Harcsa Veronikával és Razvaljajeva Anasztáziával
Egy hárfaművész, egy jazzénekes és elektronikus művész – nem szokványos felállás Debussy zenéjéhez. Új lemezük apropóján Harcsa Veronikával és Razvaljajeva Anasztáziával beszélgettünk. Mit tanultak egymástól, mennyiben járnak különböző és párhuzamos ösvényeken?
Trois chansons de Bilitis I.
La fille aux cheveux de lin
Alább egy rövid videointerjú a készítőkkel.
hírlevél
