Jazz/World

Depresszió, megromlott házasságok és egy drag queen – Charles Aznavour dalai korántsem könnyű sanzonok

2018.10.02. 11:35
Ajánlom
Érdemes leszámolni a minap elhunyt francia énekes nagymamabarát imidzsével, hiszen a művész előszeretettel foglalkozott olyan súlyos témákkal is, mint a családi viszályok vagy a depresszió.

Charles Aznavournak azt mondták, hogy túl csúnya és túl alacsony az énekesi karrierhez, ez azonban mégsem akadályozta meg abban, hogy az egyik legnagyobb sanzonista legyen, akit a francia Frank Sinatraként is emlegettek. Csakhogy Sinatrával ellentétben Aznavour maga írta a dalait, amelyekben a sanzon műfajában korábban tabunak számító témákat is feldolgozott: énekelt homoszexualitásról, problémás házasságokról, depresszióról, sőt – most kapaszkodjanak meg! – a férfiak érzelmeiről is.

Ez valami rendellenesség nálam, hogy olyan dolgokról akarok beszélni, amiről nem illene. A homoszexualitással kezdtem, és meg akartam törni minden tabut

nyilatkozta három éve.

4337361490_c58bd9d809_b-104625.jpg

Charles Aznavour (Fotó/Forrás: Flickr)

A 94 éves korában elhunyt énekes művészetét a köztudatban könnyű szórakozásként könyvelték el – írja a Guardian szakírója, Alexis Petridis. Két legnagyobb slágere, a szirupos Les plaisirs démodés és a Tous les visages de l'amour ugyan valóban elég ódivatú volt, és úgy került fel a hetvenes években a glam és a soul uralta slágerlistákra, mintha a rock’n’roll forradalma meg sem történt volna, mégis számos progresszív szellemiségű popzenész - köztük Bob Dylan is - nagy rajongója volt. Sőt, a vagabund folkpróféta egyenesen a legjobb koncertnek nevezte Aznavour egyik fellépését, amelyet a Carnegie Hallban hallott 1963-ban. Ez volt az a fellépés, amelyet egy korabeli újságcikk így írt le:

A harmincnyolc éves, párizsi születésű, örmény származású Charles Aznavour azzal az inkább fájdalmas performansszal ért el hatalmas sikert, hogy kipréselte magából alig több mint 150 centiméterének minden szorongását, szomorúságát…

Aznavour előtt a reménytelenség nem volt népszerű – viccelődött Jean Cocteau filmrendező, amikor az Orfeusz végrendelete című filmjének egyik főszereplőjévé választotta. Aznavour eleven érzékkel írt a mindennapokról, és a cenzorokat leszámítva mindenki imádta a stílusáért. Írt az orgazmus utáni eufóriáról is, de azt a dalát nem játszhatták a rádiók (Après l’amour). Tu t’laisses aller című sanzonjában egy férfi lerészegedik, hogy aztán elmondja őszintén a feleségének, mit is gondol róla – szörnyű dolgokat. Aztán kényszeredett mosollyal hozzáteszi, hogy a dolgok azért maradhatnak úgy, mint eddig, és megpróbálja magához vonni a nőt: „Et parfois comme par le passé / J'aimerais que tout contre mon coeur / Tu te laisses aller, tu te laisser aller” – „Legyen úgy, mint eddig, történjen minden a szívem ellenében. Engedd el magad, engedd el magad!”

Az 1963-as Bon Anniversaire című dal egy elrontott születésnapi köszöntésről szól, szinte kényelmetlen hallgatni. 1972-ben, amikor a francia popkultúra látványosan kerülte a homoszexualitás témáját, Aznavour egy drag queenről írt sanzont (Comme ils disent), aki az anyjával él, de az igazi élete éjjel kezdődik. Amikor az énekes először előadta a dalt néhány homoszexuális ismerőse előtt, dermedt csend fogadta. „Megkérdezték, hogy ki fogja énekelni. Én, feleltem. Újabb csönd. Aztán valaki amiatt aggodalmaskodott, hogy mondok-e előtte valamit. De hát el tudják képzelni, hogy a színpadon megállok a dal előtt, és bejelentem, hogy most egy homoszexuális szemszögéből fogok énekelni, de nyugi, valójában nem vagyok az? Nem volt visszaút!”

Charles Aznavour legjobb dalai egyben monodrámákká válnak az előadásában.

Számos alkalommal hangsúlyozta, hogy inkább tekinti magát színésznek, aki énekel.

Több filmben is szerepelt, az Átkelés a Rajnán címűért elnyerte Cannes-ben a legjobb férfi főszereplő díját. Vele készítette Truffaut a Lőj a zongoristára! című filmet, mellékszerepe volt az Oscar-díjas A bádogdobban. Utolsó filmje, az Ararát (2002) az örmény népirtásról szól.

31377868120_f395191b1f_o-104625.jpg

Charles Aznavour (Fotó/Forrás: Flickr)

Életének utolsó éveiben is újabb dalokat írt, mintegy 1300 sanzonból álló életművet hagyott maga után. És számos legendát. Például azt, hogy hiába köszönthette Edith Piafnak a felemelkedését, soha nem lett a művésznő számos szeretőinek egyike. „Nem volt az esetem” – kommentálta később. Viszont Piaf kedvéért még egy orrplasztikára is hajlandó volt Aznavour, hogy aztán az énekesnő megjegyezze a beavatkozás után: „Jobban tetszett előtte!”

Száz éve született Edith Piaf

Kapcsolódó

Száz éve született Edith Piaf

A XX. század egyik legizgalmasabb művészi életútja Edith Piafé, akinek neve örökre összeforrt a sanzonéneklés műfajával.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Színház

A Magvető Café-ban is elmaradnak a tervezett bemutatók januártól

A kulturális tao-támogatás megvonása a Magvető Cafét is érzékenyen érinti. Közleményükben arról írnak, januártól biztosan elmaradnak a tervezett saját előadások.
Zenés színház

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.
Vizuál

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Terence Blanchard: „Itt az ideje az előítéletekről nyíltan beszélni”

A többszörös Grammy-díjas jazztrombitás, filmzene- és operaszerző azok közé tartozik, akiknek határozott véleménye van a világról, és ezt zenéjükben sem rejtik véka alá. Terence Blanchard november 21-én a Budapest Jazz Clubban játszik E-Collective nevű zenekarával, ezt megelőzően beszélgettünk telefonon.
Jazz/World kult50

Minden koncerten ízekre szedi magát – Szirtes Edina Mókus

Korkedvezménnyel vették fel a szegedi konzervatóriumba, ahol a legkisebb lévén a többiek Mókusnak becézték – innen ered a művészneve. Szirtes Edina Kult50-ben megjelent portréja.
Jazz/World ajánló

A Dunán ringatózva mutatja be új lemezét Cséry Zoltán

A zongoraművész - zeneszerző november 24-én az A38 Kiállítótérben mutatkozik be első önálló, szólózongorás nagylemezével, a Life Is A Playground című chillout, ambient albummal.
Jazz/World

Nem kopik – Suzanne Vega elvarázsolta Budapestet

Kortalan és nemtelen, maszkulin famme fatale, bohóc bőrbe bújt díva, drámai alkat és komika, kislány és érett nő, világhírű sztár és a „lány a szomszédból” – ez mind egy személyben Suzanne Vega, és még valami: időtlen dalok énekes-dalszerzője.
Jazz/World bjo

Jazz és inspiráció - interjú Náray Erikával és Urbán Orsival

Szilveszter estéjén két vendéggel, Náray Erika és Urbán Orsi jazz énekesnőkkel egészül ki a Budapest Jazz Orchestra (BJO) a Pesti Vigadó Dísztermében hallható koncertjén.