Jazz/World

Depresszió, megromlott házasságok és egy drag queen – Charles Aznavour dalai korántsem könnyű sanzonok

2018.10.02. 11:35
Ajánlom
Érdemes leszámolni a minap elhunyt francia énekes nagymamabarát imidzsével, hiszen a művész előszeretettel foglalkozott olyan súlyos témákkal is, mint a családi viszályok vagy a depresszió.

Charles Aznavournak azt mondták, hogy túl csúnya és túl alacsony az énekesi karrierhez, ez azonban mégsem akadályozta meg abban, hogy az egyik legnagyobb sanzonista legyen, akit a francia Frank Sinatraként is emlegettek. Csakhogy Sinatrával ellentétben Aznavour maga írta a dalait, amelyekben a sanzon műfajában korábban tabunak számító témákat is feldolgozott: énekelt homoszexualitásról, problémás házasságokról, depresszióról, sőt – most kapaszkodjanak meg! – a férfiak érzelmeiről is.

Ez valami rendellenesség nálam, hogy olyan dolgokról akarok beszélni, amiről nem illene. A homoszexualitással kezdtem, és meg akartam törni minden tabut

nyilatkozta három éve.

4337361490_c58bd9d809_b-104625.jpg

Charles Aznavour (Fotó/Forrás: Flickr)

A 94 éves korában elhunyt énekes művészetét a köztudatban könnyű szórakozásként könyvelték el – írja a Guardian szakírója, Alexis Petridis. Két legnagyobb slágere, a szirupos Les plaisirs démodés és a Tous les visages de l'amour ugyan valóban elég ódivatú volt, és úgy került fel a hetvenes években a glam és a soul uralta slágerlistákra, mintha a rock’n’roll forradalma meg sem történt volna, mégis számos progresszív szellemiségű popzenész - köztük Bob Dylan is - nagy rajongója volt. Sőt, a vagabund folkpróféta egyenesen a legjobb koncertnek nevezte Aznavour egyik fellépését, amelyet a Carnegie Hallban hallott 1963-ban. Ez volt az a fellépés, amelyet egy korabeli újságcikk így írt le:

A harmincnyolc éves, párizsi születésű, örmény származású Charles Aznavour azzal az inkább fájdalmas performansszal ért el hatalmas sikert, hogy kipréselte magából alig több mint 150 centiméterének minden szorongását, szomorúságát…

Aznavour előtt a reménytelenség nem volt népszerű – viccelődött Jean Cocteau filmrendező, amikor az Orfeusz végrendelete című filmjének egyik főszereplőjévé választotta. Aznavour eleven érzékkel írt a mindennapokról, és a cenzorokat leszámítva mindenki imádta a stílusáért. Írt az orgazmus utáni eufóriáról is, de azt a dalát nem játszhatták a rádiók (Après l’amour). Tu t’laisses aller című sanzonjában egy férfi lerészegedik, hogy aztán elmondja őszintén a feleségének, mit is gondol róla – szörnyű dolgokat. Aztán kényszeredett mosollyal hozzáteszi, hogy a dolgok azért maradhatnak úgy, mint eddig, és megpróbálja magához vonni a nőt: „Et parfois comme par le passé / J'aimerais que tout contre mon coeur / Tu te laisses aller, tu te laisser aller” – „Legyen úgy, mint eddig, történjen minden a szívem ellenében. Engedd el magad, engedd el magad!”

Az 1963-as Bon Anniversaire című dal egy elrontott születésnapi köszöntésről szól, szinte kényelmetlen hallgatni. 1972-ben, amikor a francia popkultúra látványosan kerülte a homoszexualitás témáját, Aznavour egy drag queenről írt sanzont (Comme ils disent), aki az anyjával él, de az igazi élete éjjel kezdődik. Amikor az énekes először előadta a dalt néhány homoszexuális ismerőse előtt, dermedt csend fogadta. „Megkérdezték, hogy ki fogja énekelni. Én, feleltem. Újabb csönd. Aztán valaki amiatt aggodalmaskodott, hogy mondok-e előtte valamit. De hát el tudják képzelni, hogy a színpadon megállok a dal előtt, és bejelentem, hogy most egy homoszexuális szemszögéből fogok énekelni, de nyugi, valójában nem vagyok az? Nem volt visszaút!”

Charles Aznavour legjobb dalai egyben monodrámákká válnak az előadásában.

Számos alkalommal hangsúlyozta, hogy inkább tekinti magát színésznek, aki énekel.

Több filmben is szerepelt, az Átkelés a Rajnán címűért elnyerte Cannes-ben a legjobb férfi főszereplő díját. Vele készítette Truffaut a Lőj a zongoristára! című filmet, mellékszerepe volt az Oscar-díjas A bádogdobban. Utolsó filmje, az Ararát (2002) az örmény népirtásról szól.

31377868120_f395191b1f_o-104625.jpg

Charles Aznavour (Fotó/Forrás: Flickr)

Életének utolsó éveiben is újabb dalokat írt, mintegy 1300 sanzonból álló életművet hagyott maga után. És számos legendát. Például azt, hogy hiába köszönthette Edith Piafnak a felemelkedését, soha nem lett a művésznő számos szeretőinek egyike. „Nem volt az esetem” – kommentálta később. Viszont Piaf kedvéért még egy orrplasztikára is hajlandó volt Aznavour, hogy aztán az énekesnő megjegyezze a beavatkozás után: „Jobban tetszett előtte!”

A kis veréb – Edith Piaf

Kapcsolódó

A kis veréb – Edith Piaf

A XX. század egyik legizgalmasabb művészi életútja Edith Piafé, akinek neve örökre összeforrt a sanzonéneklés műfajával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Kurtág György is a magyar zenei élet megújítását sürgeti

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Zenei Alkotóművészeti Tagozata kilencpontos állásfoglalást tett közzé, amelyben a frissen felálló kulturális kormányzat számára tesz javaslatokat, és ajánlja fel együttműködését.
Zenés színház

Négy fiatal énekes mutatkozik be Vecsei H. Miklós Mozart-rendezésében

Varró Dániel fordításában, a Kiégő Izzók videóanimációival és tehetséges fiatal énekesek bemutatkozásával tér vissza Mozart Szöktetés a szerájból című daljátéka május 24. és 31. között az Eiffel Műhelyház színpadára.
Könyv

„Jön egy generáció, amely nem akarja fölöslegesen cipelni a frusztrációkat” – Komáromi Sándor a Lírástudók vendége

Miért válik természetessé a hallgatás, a megszégyenítés vagy akár a konfliktusok elfojtása egy társadalomban? Erről beszél a Lírástudók új adásában Komáromi Sándor drámatanár és mentálhigiénés szakember.
Klasszikus

Magyar zeneszerzők nemzetközi körforgásban – Vajda Gergely és Horváth Balázs az UMZE Zeneszerzői köréről

Új módon igyekszik kamatoztatni nemzetközi kapcsolatrendszerét az UMZE Egyesület és Kamaraegyüttes, Zeneszerzői körükbe olyan alkotókat hívtak meg, akiknek munkássága a nagyvilág érdeklődésére is számot tarthat.
Klasszikus

Koncerttel emlékeznek Kistétényi Melindára születésének századik évfordulója alkalmából

Május 26-án a Nádor teremben tartott emlékkoncerttel idézik fel a 20. század egyik legjelentősebb zenészének-zenepedagógusának munkásságát. Az ingyenes hangverseny előtt a Józsefvárosi Önkormányzat emléktáblát is avat Kistétényi Melinda egykori lakóházán.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Generációk ünneplik együtt Bródy Jánost a Szigeten

Augusztus 9-én, a Sziget Mínusz Egyedik Napján mintegy félszáz hazai előadó és zenekar lép a fesztivál nagyszínpadára, hogy közösen tisztelegjenek Bródy János életműve előtt.
Jazz/World ajánló

Világok találkozása a színpadon: izgalmas nyári évaddal vár a Magyar Zene Háza

Május elején nyitott meg a Magyar Zene Háza Szabadtéri színpada, amely egészen szeptember végéig várja a szabadban szórakozni vágyókat.
Jazz/World videó

No Excuses – a Fidelión debütál a Varga Bendegúz Quartet és Koncz Kriszta új klipje

A formáció új lemezén a kilencvenes évek első felében virágzó seattle-i grunge-rock mozgalom zenéjét dolgozta fel, most a címadó dalhoz készült videoklip. Az albumról Varga Bendegúz jazzdobos mesélt nekünk.
Jazz/World ajánló

Országos Beatles Találkozó: a teljes Revolver album elhangzik a Kobuciban

Június 21-én ismét összegyűlnek a legendás együttes hazai rajongói Óbudán. A szervezők két évfordulót is ünnepelnek, ráadásul meglepetésprodukcióval is készülnek.
Jazz/World ajánló

Megmenekült a JazzFest Budapest – és most minden eddiginél nagyobbat szól

Június 27. és július 5. között várja a műfaj rajongóit a JazzFest Budapest. A tíz nap alatt a tizenkét országból mintegy 200 fellépőt láthatnak a jazzrajongók, az idei díszvendég Dél-Korea lesz.