Jazz/World

Dés László: „Ha megértenénk, hogy mi vagyunk a Grund, ez egy békés ország lenne”

2018.12.18. 17:10
Ajánlom
Az egyik legsokoldalúbb magyar muzsikus, szaxofonos, zeneszerző hatvannégy évesen új oldaláról mutatkozik be az Éjféli járat című, nemrég megjelent szerzői lemezével, amit december 29-én mutat be az Arénában egy nagyszabású koncerten.

Des_azEjfeliJarat_borito-161812.jpg

Éjféli járat (Fotó/Forrás: broadway.hu)

A zene számos területén kipróbálta már magát, az Éjféli járat című lemezén azonban első ízben mutatkozik be saját dalai énekes-előadójaként. Miben hozott újat ez a szerep?

Régi ambícióm volt, hogy készítek egy énekes albumot, miután már több mint tíz éve azt tapasztalom koncerteken, hogy az emberek szeretik, ha én magam tolmácsolom a dalaimat. Ez természetesen inkább előadói gesztus, mintsem énekesi. Egy-egy dal már meg is jelent válogatáslemezeken, de más, vonzó és fontos munkák miatt eddig nem volt időm egy teljes lemezt rögzíteni belőlük. Úgyhogy idén elkezdtem írni a dalokat, amiket azonnal repertoárra is vettünk a magyar turnénk koncertjein. Így amikor bementünk a stúdióba, három nap alatt felvettük az alapokat, hiszen már mindenki tudott mindent, a dalok szerkezete és a hangzás ki volt már próbálva koncerteken. A lemez koncepciójának azt találtam ki, hogy a három állandó alkotótársam – Nemes István, Geszti Péter és a Bereményi Géza – mellé minden dal szövegének megírására más és más íróbarátomat kérem fel. Körbeadtam a dallamokat Grecsónak, Parti Nagynak, Müller Péter Sziáminak, Bródynak – így egy olyan lemez született, amin a zeneszerző köti össze a szövegírókat.

Ön az irodalmi életnek is aktív szereplője, olvasó, véleményformáló ember. Szövegírásra még nem gondolt? 

Talán éppen ezért nem. Annyira irodalom közelben vagyok, és olyan sok jó íróbarátom van, hogy kialakult bennem egy „intellektuális gátlás” ezzel kapcsolatban. Érdekes módon, míg a zenében gátlástalannak mutatkozom, tehát bármire képes vagyok a saját ízlésem határain belül, addig a szövegírásban kifejezetten gátlásos vagyok. De ami késik, nem múlik.

Nézze, hatvannégy évesen csináltam meg az első olyan szerzői lemezemet, ahol éneklem a saját dalaimat. Ez egy optimista üzenet. Soha semmit nem késő elkezdeni.

A hangszeres zenész, szaxofonos énjét is előtérbe helyezi majd a koncerten?

Zongoristaként végig kísérem a dalaimat, sőt, mindjárt egy szaxofonszólóval kezdem az egész koncertet: A vágy villamosa balettdrámám szerelmi pas de deux-jét adom elő, ami egy vad, sodró lendületű szóló vonós kísérettel. A koncerten egyébként a Dohnányi Szimfonikusok vonósai is közreműködnek, lesznek fúvósok, szóval egy színes nagyzenekar gazdagítja a hangzást.

Ön azon ritka zenészek egyike, akik a rétegzenének számító jazz területéről eveztek át a népszerű dalszerzői vonulatra. Hogy fér meg a jazz-zenész mivolta a dalszerzővel?

Egészen más a két műfaj, de pont ezt élvezem. A dalszerkezet tökéletesen ellentétes a jazzel, mert a dal egy rövid, szigorúan felépített műfaj; egy-két taktussal több vagy kevesebb, és már nem is működik, tehát nagyon ki kell találni a dal felépítését. A jazzkompozíciókat is ki kell találni, de ott nagyobb tér kínálkozik arra, hogy az ember bőbeszédűen fejtsen ki egy gondolatot sok-sok zenei mondattal és nagy szólókkal, szabadon.

Általában szeretem, hogyha teljesen ellentétes jellegű munkák követik egymás, mert így nem tudom megunni magamat.

DesLaszlo-161808.jpg

Dés László (Fotó/Forrás: broadway.hu)

Az említett A vágy villamosa balettzenéjében sokféle zenei stílus ötvöződik a jazztől a kortárs zenén át a világzenéig. Amikor ilyen nagy volumenű megrendeléseket kap, nincsenek Ön számára műfaji megkötések?

Elég komoly korlátok vannak, de inkább zenedramaturgiai értelemben. A vágy villamosa például egy dráma, ami dialógusokból áll, tehát nincs benne leíró rész. Ehhez képest a balett egy olyan műfaj, ahol két absztrakt műfaj találkozik: a zene és a balett. Egyikben sincs egy szó sem. Az a cél lebegett a szemem előtt, hogy a zene minden taktusa a történetmesélést szolgálja. Ez egy erősen pszichologizáló darab. Azt a folyamatot kell nekünk megmutatni zenével és tánccal, ahogy az eleve zavarodottan New York-ba érkező Blanche megőrül. Ha ebben nincs egy nagyon erős szimbiózis a zeneszerző és a koreográfus között, akkor megette a fene. Itt döntő jelentősége van a zenének, éppen ezért használtam több műfajt: szimfonikus kortárs zenét, bigbandet, kamarajazzt, kamara kortárs zenét – amit a történet éppen megkívánt. Elég abszurd dolog például azt mondani egy zeneszerzőnek, hogy zenésítse meg azt, ahogyan négy New Orleans-i fickó leül szenvedélyesen pókerezni. Ez nyilvánvalóan csak kamarazenei formában lehetséges, mert akkor a négy figurának van egy-egy hangszere. Végül szerintem ez lett az egyik legjobb jelenet zenei és koreográfiai szempontból is.

A másik rendkívül sikeres munkája a közelmúltból A Pál utcai fiúk. A musical műfajában már nagy rutinja van, de azért megkérdezem, milyen kihívásokkal szembesült a történet megzenésítése során.

Itt pont ellentétes volt a probléma, mint A vágy villamosánál; egy olyan regényből kellett zenés színpadi művet készíteni, ami gyönyörű leíró részekből áll, viszont alig van dialógus. Már a regény kezdete is kihívást jelentett, ahol a tavaszi hangulatot, az ablakon bejövő illatokat, fényeket, verkliszót állítottuk színpadra a zene és színház eszközeivel. Na persze verkliszó nélkül! Másrészt a Molnár-jogutódok mindeddig nem engedték, hogy zenés előadás szülessen A Pál utcai fiúkból. Érdekes módon a prózai színpadra vitelt engedélyezték, de soha nem készült olyan előadás, ami igazán sikeres és hiteles lett volna. Ezért is

izgultunk, hogy vajon nekünk sikerül-e olyat írni és rendezni ebből a rendkívül népszerű, külföldön is ismert regényből, ami hosszú távon is érvényes lesz.

A lemezbemutató koncertjének is A Pál utcai fiúkból kölcsönözte a címét: Mi vagyunk a Grund. Mennyire áthallásos ez a cím? Van ennek bármilyen aktuális, társadalmi üzenete?

A grund a regényben is egy metafora. Nemecsek Ernő többször elmondja a regényben, hogy „De hát a Grund a mi hazánk!” És ez így van. Bárki mondhatja azt, hogy „mi vagyunk a grund”, hiszen mindenkinek van egy grundja: lehet ez a szerelme, a családja, a háza, a környék, a táj, az ország – mindaz, amiért bármit képes volna megtenni. Számomra ennek a címnek az a jelentése, hogy „tessék tudomásul venni, hogy itt, együtt, mindnyájan, mi vagyunk a Grund". Ha ezt megértenénk, nem lenne áskálódás, gyűlölködés, politikai összecsapások. Mert most borzalmas válságban van az ország.

Ostobaság és veszélyes játék, ahogy egyes politikai csoportok felhatalmazva érzik magukat arra, hogy megmondják, ki a magyar, ki nem magyar, ki a rendes ember, vagy ki nem rendes ember.

Szerintem az a rendes magyar ember, aki itt született, magyar állampolgár, befizeti az adót, tisztességgel dolgozik, nem lop, nem csal, és nem dobja el a szemetet az utcán. A többi csak hazafias hablaty. Ha megértenénk, hogy „mi vagyunk a grund”, akkor ez egy békés, jó hangulatú ország lenne.

Kapcsolódó

"A világ legrosszabb énekese", aki ütőhangszeres

A Dés András Triónak nyáron jelent meg A világ legrosszabb énekese című albuma a BMC kiadónál, aminek anyaga legközelebb november 4-én lesz hallható az Opus Jazz Clubban. Dés András ütőhangszeres-zeneszerzővel nyitottságról, empátiáról és a társművészetekkel való kapcsolatáról is beszélgettünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ezek Renée Fleming kedvenc szopránáriái

Az egyik legnépszerűbb amerikai operaénekes, Renée Fleming hat kedves áriáját gyűjtötte össze. Meglepő, de hiányzik egy nagyon fontos darab a listáról.
Klasszikus

Holnap kezdődik a Fesztivál Akadémia a Zeneakadémián

A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagy koncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.
Plusz

Elhunyt Heller Ágnes

A filozófus kilencven éves volt, a 444 értesülése szerint Balatonalmádiban érte a halál.
Zenés színház

Jesszumpeppi, az előzetes alapján borzasztónak tűnik a Macskák filmváltozata

Olyan világsztárok főszereplésével jön a Macskák című Lloyd Webber-musical filmváltozata, mint Taylor Swift, Ian McKellen és Judi Dench. Nem tűnik jónak.
Színház

Csákányi, Grecsó, Lackfi és a Sztalker Zsámbékon

Telt házzal mennek Zsámbékon a nyári színházi és felolvasószínházi előadások, amelyek a város több, emblematikus helyszínén várják a közönséget a Romtemplom és a Bázis vonzásában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World balatonfüred

Kedden kezdődik a Balatonfüredi Prímásverseny

Ebben az évben a cigányprímásokon a sor, hiszen a 7. Prímásverseny nekik szól. A versenyre idén tíz prímás jelentkezett az ország több pontjáról.
Jazz/World hegedű

Ez Amerika egyik legjelentősebb hegedűkollekciója, mégis fel fogják darabolni

David Bromberg 263 historikus értékű hegedűjét tudósoknak, hangszerészeknek kellene tanulmányozni, de az amerikai Library of Congress nem akarja megvenni a gyűjteményt. Pedig megígérték.
Jazz/World gyász

Elhunyt a zenész, aki Mandelával egy színpadon énekelte az apartheid-ellenesek himnuszát

Hatvanhat éves korában kedden meghalt Johnny Clegg dél-afrikai énekes, dalszerző. Ő írta az Asimbonanga című dalt.
Jazz/World hír

Keresik Erdély legszebb magyar dalát

A zenei pályázatra erdélyi zenészek és zenekarok, amatőr és hivatásos zenészek jelentkezését várják.
Jazz/World hír

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.