Alan Lomax (1915-2002) a XX. század egyik legjelentősebb amerikai zenetudósa és folkloristája volt - munkássága magyar viszonylatban Bartók, Kodály és Lajtha tevékenységéhez hasonlítható. Ismertté azonban nem zeneszerzőként, hanem a bluesénekes Huddie Leadbelly dalainak rögzítésével vált, népszerűségét a jazzrajongók körében Jelly Roll Morton számainak felvételével szerezte.
A zenetudóst ugyanis az ének és a tánc mellett a beszélt nyelv is érdekelte, és ezért ebben a témakörben is minden számára hozzáférhető anyagot (különösen kihalással fenyegetett nyelveket) gyűjtött és rögzített világszerte. Lomax közreműködésével alapították meg annak idején a rangos Newporti Folkfesztivált. Az amerikai elnök 1993-ban művészeti érdeméremmel tüntette ki a zenetudóst, Land Where Blues Began című könyvéért pedig elnyerte az amerikai könyvkritikusok díját.
Lomax álma egy "óriási zenedoboz" létrehozása volt, amelynek révén az évtizedek munkájával összegyűjtött hatalmas anyag mindenkihez eljuthatott volna. Elképzelése tíz évvel a halála után valósulhat meg: az ötezer órányi hangfelvétel, 400 ezer lábnyi (130.000 méternyi) filmszalag, háromezer videokazetta, ötezer fénykép, valamint számos kézirat hamarosan online válik hozzáférhetővé a USA kongresszusi könyvtárának honlapján. Alan Lomax hagyatéka 2004-ben került az Amerikai Folklór-központ tulajdonába, ahol korábban csak a folklorista által az 1930-40-es években az „Archive of American Folk Song", azaz amerikai népdal-archívum számára gyűjtött anyagot őrizték.
A mintegy 17.000 szám digitalizálása előrehaladott állapotban van, a gyűjtemény zöme ingyenesen meghallgatható, fizetés ellenében illetve CD-k illetve digitális albumok formájában letölthető lesz.
hírlevél
