Jazz/World

Digizaccból jazz-jövőt...

2010.11.09. 15:33
Ajánlom
A hihetetlen kultusznak örvendő alkimista, a nu jazz gurujaként tisztelt művész, DJ, billentyűs, improvizatőr és zeneszerző Bugge Wesseltoft a Müpa vendége volt. Az Elektronikus Zenei Napok fesztivál keretén belül saját kiadójának legjobb zenészeit hozta magával, akikkel közös koncertet állított össze a budapesti közönség számára. Az este tervezetten mozaikos, eklektikus lett volna, ám a művészek sajnos túllőttek egy olyan célon, amely már önmagában is megkérdőjelezhető.

A meghirdetett program szerint a névadó művész kiadójának, a Jazzland Recordsnak művészei önálló szólókkal töltik fel a programot, aminek a végén közös produkcióban mutatják meg, mire képesek zenészként együtt. A kísérletezés nyilván folyamatosan ott motoszkál a macskajancsi természetű ötletgazda agyában, de lehetne ezt mértékkel is tenni, ami sajnos nem sikerült a produkció minden ízében.

Bugge Wesseltoft pont akkor került felszínre a skandináv jazzben, amikor a szinte egyeduralkodó Jan Garbarek kezdett veszíteni dicsfényéből. A nyughatatlan fiatal művész katonás mozdulattal dobta félre azt az európai jazzideált, amelyet az ECM műhelyében a legendás producer, Manfred Eicher álmodott meg. A jellegzetes északi fénnyel leszámolva, minden romantikától mentes, futurisztikus zenét varázsolt, amelynek meghatározó elemei lettek a modern underground tánczenék ritmikus formái, a Drum and Bass vagy a Jungle és a Weather Reportos modern harmóniák együtt.

A siker azonban nem csak ebben rejlik: Bugge producerként is jó érzékkel választja ki maga mellé a tehetséges, a hagyományt a progresszióval ötvöző fiatalokat, amivel nem titkolt szándéka, hogy kialakítsa a maga versenyképes istállóját, zenei műhelyét és az üzleti célokon túllépve, betegye a saját névjegyét könyvjelzőként az európai jazz történetébe. Ebből a felhozatalból mutatta most be a legjobbakat, akik közül a szaxofonos Håkon Kronstad híre már korábban is eljtutott a magyar jazz szakmai köreibe.

Az este során fellépett művészek közös jellemzője, hogy az improvizatív zene vonalán haladva és az élő digitális technikát is belevonva a színpadi folyamatokba, igyekeznek új utakat törni a XXI. századi elektronikus jazz számára. Ahogy a hagyomány a modernitással keveredik a produkciókban, abban rendes futurista toposz van, és ezen csak elismerően mosolyogni lehet. A sci-fi filmekben mindig van valaki, aki „régimódi", idejétmúlt, vagy a csúcstechnika borzalmasan ütött-kopott környezetbe ágyazódik be. Han Solo a Csillagok háborújában, kivénhedt teknőjével, az Ezeréves Sólyommal például...

A koncert művészei kis túlzással több évtizedes, akár évszázados tradíciókat mutattak be különféle digitális hangszerelési keretben. Az elektronika pedig többnyire teret rakott a tradíció mögé, szélesvásznú panorámaélményt kínált, segített letekinteni a hegyről a nagyobb egészre. Ebben a szellemben dolgozott Håkon Kronstad, a norvég szaxofonosok új nemzedékének legígéretesebb tagja. Szaxofonon Dexter Gordont vagy Sonny Rollinst idézte, saját építésű fúvóshangszerén a közel-keleti dudukjátékosok vagy az indiai shenai-művészek stílusát. Mindegyikhez külön zenei hátteret épített hangzásokkal, zengéssel, looppal, modulátorral. És így használta az effekteket a behemót viking benyomását keltő, amúgy karcos és feelinges blues-gitáros, Knut Reiersrud is. A gitár üveghangjából így lett távoli harangkongás a ballada mögött. Ola Kvernberg, a Grapelli-iskola nyomát követő hegedűművész volt a legkonzervatívabb mind  közül: öltönyben a színpadra lépve, triója muzsikáját csupán néhány beszúrt loop-effekt kíséretével fűszerezte.

Persze Bugge bizonyult igazán merésznek a társaságban - de talán a legkomolytalanabbnak is. Unalmas és jó - jellemezte találóan a mellettem ülő magyar jazzművész a produkciót. Az volt a baj, hogy az izgalmasnak induló zongoratémákat minden alkalommal elaprózta az, amikor a zenész egyszer csak felugrott a billentyűktől és átfordult a keverőhöz vagy a laptophoz. Még egy iPadet is kézbe vett olykor - nem lehet azzal elmarasztalni, hogy ne követné szorosan a fejlődést. Ekkor rendszerint a zongora utolsó groove-ját kezdte kevergetni, amiben szemmel láthatóan nagy élvezetet talált. Mi inkább sajátos higanymozgásában, amivel a feltörő hangzásképeket lekövette... Ám mindez egészében inkább a kísérletezés vagy itt-ott akár a bohóckodás benyomását keltette, ami szórakoztatónak nevezhető, de művészi igényű teljesítménynek kevésbé.

A terjengős epizódok annyira elhúzódtak, hogy felborították a produkció tervezett végét, és a közös játék elmaradt (lám, a Müpában is létezik határidő és villanyoltás) - a közönségnek be kellett érnie egy igen hevenyészett, egyakkordos jammel, ami sajnos nem volt éppenséggel az est megkoronázásának nevezhető.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Próbálok nem dobosként hozzáállni a zenéléshez”

Gyárfás Attila egy sokat gondolkodó ember benyomását kelti, de a zenében pont ennek ellenkezőjére, a lehető legnagyobb ösztönösségre és szabadságra törekszik. Zenekarával nemrég jelentette meg Cloud Factory című albumát, ennek apropóján kérdeztük zenei vízióiról.
Jazz/World blues

A blues nem más, mint életérzés

Ezt vallja a VI. Óbudai Blues Fesztivál egyik amerikai fellépője, Big Daddy Willson. A július 23. és 27. közötti eseménysorozat idén is a műfaj legfontosabb hagyományaival és a legélesebb kortárs jelenével való találkozást ígéri.
Jazz/World lemez

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Jazz/World marokkó

Igazi riport egy marokkói popfesztiválról

Essauriában, a Gnawa és Világzene Fesztiválon járt szerzőnk, ahonnan egészen ambivalens érzésekkel távozott.
Jazz/World ajánló

Klezmer színesíti a Vajdahunyadvári Fesztivált

A 27. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál a hagyományos komolyzenei koncertek mellett idén is otthont ad a klezmer muzsikának. Július 16-án a Sabbathsong Klezmer Band koncertjét élvezhetjük, ezt követően pedig „Mozart est” várja a kikapcsolódni vágyókat.