Az egyik legkiválóbb hazai zenész, a Tátrai Band tagja kitért arra, hogy B.B. King tette népszerűvé világszerte a blues zenét, ezért vált a műfaj királyává. Hozzátette: a példaképe volt B.B. King a kilencvenes évek közepétől többször zenélt Magyarországon, az 1997-ben a Budapest Kongresszusi Központban adott koncertjére felhívta a színpadra Tátrai Tibort. Így mutatta be a közönségnek: "Már hallották B.B.-t, most azt akarom, hogy hallják Tibit is". Később hozzátette: "nagy zenész, büszkének kell lennetek rá".
"Egy korábbi magyarországi fellépésekor az akkori menedzserem adott neki egy Tátrai Band CD-t, hogy hallgassa meg és gondolja át, ha esetleg legközelebb Budapestre jön, felengedne-e engem maga mellé a színpadra. Mint kiderült, valóban meghallgatta, és visszaüzent a menedzserével, hogy oké, mehet a dolog. Három számot játszottunk együtt, mintegy negyedórán át, jammelés volt alapvetően, az egyik az Everyday I Have the Blues volt.
Előtte bekopogtam az öltözőjébe, leültetett, és megkérdeztem:
drága mester, mit fogunk játszani. Elkezdett kacagni és azt mondta: mindketten bluesgitárosok vagyunk, tehát bluest.
A színpadon az asz hangnál megfogta a gitárt, megkérdte, látom-e, bólintottam, erre hátrafordult, beszámolt a zenekarnak, felém fordult, és azt mondta, játssz" - idézte fel Tátrai Tibor.
Hozzátette: előtte azért megnézett egy-két B.B. King-figurát, és ezekből belecsempészett a játékába, amit B.B. King észre is vett. "Nem a hivatalos programot játszotta, hanem átalakította gitárshow-vá, négyen játszottunk egyszerre.
Ilyen sármos, jó humorú idős úriemberrel az ember nagyon ritkán találkozik. Az életben is olyan volt, mint a színpadon".
B.B. King élete utolsó húsz évében 2-es típusú cukorbetegséggel élt, 2014 októberében egy chicagói fellépése során lett rosszul a színpadon. Rövid kórházi kezelés után otthoni hospice-ellátást kapott, turnéit lemondta. 89 évesen hunyt el 2015. május 14-én Las Vegasban.
B. B. King
B.B. King 1953-ban (Fotó/Forrás: King Collection/Photoshot/Getty Images)
1948-tól szerepelt a rádióban, immár Beale Street Blues Boy, majd Blues Boy King néven, végül a B.B. King művésznév mellett kötött ki.
1949-ben elkészült első felvétele, 1951-ben először került fel dala a slágerlistára; 1985-ig összesen 74-szer szerepelt a Billboard-listán, a The Thrill is Gone még a poplistákat is megjárta. Hosszú pályafutása során olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Elvis Presley, John Lee Hooker, Chaka Khan, Eric Clapton vagy a U2. Karcosan mély éneke, egyedi gitárkezelése blueszenészek nemzedékeinek szolgált mintaképül, nemrégiben harmadiknak rangsorolták minden idők 100 legjobb gitárosa közül.
Életének legfontosabb szereplője Lucille volt, "aki" nem a felesége (bár ebből is volt neki kettő, gyereke pedig állítólag tizenöt), hanem szeretett gitárja.
A legenda szerint az ötvenes években egy koncertjén két férfi összeverekedett egy nő miatt, ezt követően tűz támadt, ő pedig életét kockáztatva mentette ki a lángokban feledett gitárját. Amikor megtudta, hogy az épület egy Lucille nevű nő miatt dőlt romba, emlékeztetőül így nevezte el a gitárját.
B.B. King egyszer azt mondta: amíg az Úr nem hívja, játszani fog. Hosszú életének titkát abban jelölte meg, hogy boldog ember, míg a blues többi nagysága szinte soha sem mosolyog...
hírlevél
