Jazz/World

Dresch Mihály: "Életfelfogásom az egyszerűségre való törekvés"

2012.03.31. 13:35
Ajánlom
Éppen fél évvel a Fuhun című lemez megjelenését követően a Müpában is bemutatkozik a szaxofonos saját fejlesztésű billentyűs furulyája. A Dresch Quartet vendége ezúttal Chris Potter lesz.

- Több interjú témája volt már a fuhun mint hangszer és a Fuhun mint lemez. Megtudtuk, hogy a fuhunt te készítetted, vagy tíz évig tökéletesítetted, míg végül késznek nyilvánítottad, és ennek örömére készült el a Fonó gondozásában legújabb lemezed. Volt, akit talán meglepett a hír, hogy a fuhun a saját kezed munkája, hiszen a hangszerkészítés is külön szakma, és te komplett mechanikát adtál egy népi furulyához.

- Valamikor gépipari szakközépiskolát végeztem, tehát valamit konyítok a műszaki dolgokhoz. Nem ijedek meg az ilyen feladatoktól. A billentyűket természetesen nem én csináltam, egy hangszerész barátom segített az elkészítésükben és a rögzítésükben. Legalábbis ennél a második hangszernél, mert ezt megelőzően is készült egy darab, amit egy régi, tönkrement fafurulyából fabrikáltam. Ez az újabb fuhun már profi hangszernek mondható. Előtte sokat furulyáztam, a lyukak elhelyezkedését, a furatok arányait is ismertem. 

- A fát is magad faragtad. Emlékszel a fára, amiből készült a cső? Szólt hozzád? 

- Itt, Kisörspusztával szemben, Salföld mellett, a temetőnél nő sok gyalogakác. Hasonló a bodzához, mert a mértani közepe szivacsos, könnyű kifúrni. Szép egyenes szálakat növeszt. Menet közben sok eltört, de az utolsót végül sikerült szépen megfaragni. 

- A fuhun B hangolású, mint egy szoprán- vagy tenorszaxofon. Tervezed, hogy más hangolású fuhunokat is készítesz, vagy nincs értelme? 

- Nem tervezem, mert én ezt a méretet nevezem fuhunnak. Korábban mások is tettek már billentyűket kisebb furulyákra, de azoknak más a hangja. A fuhun épp a mérete és a hangolása által az a hangszer, ami. Nekem ez a mély, ősi hangja tetszik. 

- Kerestek már kollégák, hogy ők is szeretnének fuhunt? 

- Igen, többen, például Tóth Viktor és Bede Péter is. Örülnék, ha elterjedne, csak én magam nem tudom vállalni, hogy sorozatban gyártsam a hangszert. Az általam készített prototípus viszont lehetne a kiindulási alap. Egyszer biztos sor kerül rá. 

- Amikor megszólaltatod, átjár-e az érzés, hogy ezt a hangszert te készítetted? Bensőségesebb-e vele a viszonyod, jobban motivál-e, amikor fuhunon játszol, mint amikor szaxofonozol? 

- Nem kimondottan. Inkább a hangja inspirál. A fogásrendet leszámítva nagyon más rajta játszani, mint egy szaxofonon. Egészen eltérő a tónusa. Szerintem nagy élmény hallgatni is. 

- És óriási élmény volt tavaly nyár végén a Budapest Jazz Clubban hallani a Dresch Quartetet Chris Potterrel, amely élmény részben megismétlődhet április 16-án a Fesztivál Színházban. Eredetileg hogyan jött létre ez az együttműködés? 

- Úgy tudom, a koncert ötlete Maloschik Róberttől származott, de Christ én már ismertem korábban is. Úgy öt éve hallottam őt Győrben muzsikálni, illetve megvan a Contribution című lemez, amit Szabó Danival, Szandai Matyival és Németh Ferivel közösen készítettek. A feleségével, Nagy Ildivel, azaz Bigivel, akit régről ismerek, itt, a kisörsi házamban is jártak. Nagyon kedves, nyitott, érdeklődő ember. 

- Chrisnek talán nem volt meglepő a közös koncerten, hogy te az általa hozott számokban is éppúgy otthon érezted magad, mint a sajátjaidban, hiszen ő alapvetően a jazz "nemzetközileg beszélt nyelvén szól". Téged mennyire töltött el csodálattal (engem nagyon), hogy Chris így érzi a magyaros frazeálást, dallamfűzést? 

- Lenyűgöző volt, de azért nem lepett meg annyira, mert tudtam, milyen zseniális zenész, és bármit eljátszik. A feleségével pedig korábban sokat jártak például Gyimesben, ahol nagyon sok népzenét hallhatott. Csak feltételezem, hogy számára kitűnési lehetőség is a többi amerikai jazzszaxofonos közül, ha a magyar népzenét is autentikus módon alkalmazza a játékában. Persze ezt tőle kéne megkérdezni. 

- Mit terveztek játszani április 16-án? 

- Valószínűleg játszunk néhány olyan számot, amit már a BJC-ben is előadtunk, de lesznek újak is. Most részben azért is jöttem Kisörsre, hogy kikapcsoljam a külvilágot és elmélyedjek a zenélésben; idén már szereztem itt néhány új számot. Van velem egy elektromos zongora meg a többi hangszerem, amúgy egy teremtett lélek nincs körülöttem. Biztos, hogy Chris is hoz új szerzeményeket. Izgalmas lesz. 

- Úgy gondolom, hogy a mai pénz hajtotta, szám vezérelte világ nem a te lelkednek való, mégsem váltál befordult, megkeseredett, margóra szorult művésszé. Mind újabb kompozíciók, lemezfelvételek, együttműködések jelzik az utadat, és a népszerűséged is töretlen. Miből tudsz merítkezni, mi ad erőt, mivel tudod vastagítani a lelkeden azt a páncélt, amely mögött a belső puhaságát meg tudod őrizni? 

- Az alapvető életfelfogásom az egyszerűségre való törekvés, és hogy elfogadjam azt, ami van. Régen én is, mint minden zenész, a világ legjobbja akartam lenni, de hamar rájöttem, hogy ez nem fog menni. Másrész mindig is amolyan "tősgyökeres" típus voltam, sosem gondoltam például arra, hogy Amerikában kéne karriert csinálnom. Egyszerűen gondolkodni, annak örülni, ami megadatik, alázatosnak maradni - én így próbálok élni. Persze lehet, hogy ezt könnyű mondani, megcsinálni nehezebb, mégis ezt tartom a jó útnak. 

- Nemrég újrahallgattam a Gondolatok a régiekről című lemezt, amelyben Kós Károly szavai és a zenétek is az ősök cselekedetei és a saját történelmünk iránti tiszteletre hív. Amikor zenét szerzel vagy lemezt veszel fel, áthat-e néha a gondolat, hogy amit létrehozol, talán az is egy távoli utókor számára készül, akik azt majd a huszonharmadik századi zenelejátszójukon hallgatják? 

- Ha egyáltalán megmaradnak még a mai eszközök addig... Nem szoktam ilyesmivel foglalkozni. De persze biztosan lesz valamilyen üzenete, mert mindennek van üzenete, a rossz dolgoknak is - márpedig a zene jó dolog. Annak például örülnék, ha a következő generációkból volna, aki úgy érezné, hogy nemcsak a sztenderdeket érdemes elővenni, hanem ezek között a számok között is van, amit jó játszani.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Plusz

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Még Mohay András játéka is hallható a MAO most megjelenő lemezén

Régi és új felvételekből, kortárs zeneszerzők műveiből áll a Modern Art Orchestra (MAO) új lemeze, amit vasárnap a Budapest Music Center nagytermében mutatnak be Szilágyi Kinga hárfaművész, Borbély Mihály szaxofonos és Gőz László harsonaművész közreműködésével.
Jazz/World irodalom

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.
Jazz/World hír

Ő itt Django Reinhardt unokája, és hamarosan magyar romazenészekkel játszik

A legendás cigány jazzgitáros, Django Reinhardt unokája, Dotschy Reinhardt énekes is fellép az Európai Roma Fesztiválzenekarral február 10-én a Müpában.
Jazz/World hír

Herbie Hancock nevét viseli ezentúl a Thelonius Monk Intézet

2019. január elseje óta a fúziós jazz élő legendájának nevét viseli az intézmény.
Jazz/World interjú

Andreas Shaerer: „Hagyom magam oda sodródni, ahol az igazi varázslat történik”

Sokak szerint az egyik leginnovatívabb és legbátrabb európai, férfi jazzénekes az ECHO-díjas svájci Andreas Schaerer. A hangvirtuóz január 12-én az Opus Jazz Clubban játszik Kalle Kalima finn gitárossal, aki szerinte hozzá hasonlóan egy igazi punk zenész.