Jazz/World

Dresch Mihály: "Életfelfogásom az egyszerűségre való törekvés"

2012.03.31. 13:35
Ajánlom
Éppen fél évvel a Fuhun című lemez megjelenését követően a Müpában is bemutatkozik a szaxofonos saját fejlesztésű billentyűs furulyája. A Dresch Quartet vendége ezúttal Chris Potter lesz.

- Több interjú témája volt már a fuhun mint hangszer és a Fuhun mint lemez. Megtudtuk, hogy a fuhunt te készítetted, vagy tíz évig tökéletesítetted, míg végül késznek nyilvánítottad, és ennek örömére készült el a Fonó gondozásában legújabb lemezed. Volt, akit talán meglepett a hír, hogy a fuhun a saját kezed munkája, hiszen a hangszerkészítés is külön szakma, és te komplett mechanikát adtál egy népi furulyához.

- Valamikor gépipari szakközépiskolát végeztem, tehát valamit konyítok a műszaki dolgokhoz. Nem ijedek meg az ilyen feladatoktól. A billentyűket természetesen nem én csináltam, egy hangszerész barátom segített az elkészítésükben és a rögzítésükben. Legalábbis ennél a második hangszernél, mert ezt megelőzően is készült egy darab, amit egy régi, tönkrement fafurulyából fabrikáltam. Ez az újabb fuhun már profi hangszernek mondható. Előtte sokat furulyáztam, a lyukak elhelyezkedését, a furatok arányait is ismertem. 

- A fát is magad faragtad. Emlékszel a fára, amiből készült a cső? Szólt hozzád? 

- Itt, Kisörspusztával szemben, Salföld mellett, a temetőnél nő sok gyalogakác. Hasonló a bodzához, mert a mértani közepe szivacsos, könnyű kifúrni. Szép egyenes szálakat növeszt. Menet közben sok eltört, de az utolsót végül sikerült szépen megfaragni. 

- A fuhun B hangolású, mint egy szoprán- vagy tenorszaxofon. Tervezed, hogy más hangolású fuhunokat is készítesz, vagy nincs értelme? 

- Nem tervezem, mert én ezt a méretet nevezem fuhunnak. Korábban mások is tettek már billentyűket kisebb furulyákra, de azoknak más a hangja. A fuhun épp a mérete és a hangolása által az a hangszer, ami. Nekem ez a mély, ősi hangja tetszik. 

- Kerestek már kollégák, hogy ők is szeretnének fuhunt? 

- Igen, többen, például Tóth Viktor és Bede Péter is. Örülnék, ha elterjedne, csak én magam nem tudom vállalni, hogy sorozatban gyártsam a hangszert. Az általam készített prototípus viszont lehetne a kiindulási alap. Egyszer biztos sor kerül rá. 

- Amikor megszólaltatod, átjár-e az érzés, hogy ezt a hangszert te készítetted? Bensőségesebb-e vele a viszonyod, jobban motivál-e, amikor fuhunon játszol, mint amikor szaxofonozol? 

- Nem kimondottan. Inkább a hangja inspirál. A fogásrendet leszámítva nagyon más rajta játszani, mint egy szaxofonon. Egészen eltérő a tónusa. Szerintem nagy élmény hallgatni is. 

- És óriási élmény volt tavaly nyár végén a Budapest Jazz Clubban hallani a Dresch Quartetet Chris Potterrel, amely élmény részben megismétlődhet április 16-án a Fesztivál Színházban. Eredetileg hogyan jött létre ez az együttműködés? 

- Úgy tudom, a koncert ötlete Maloschik Róberttől származott, de Christ én már ismertem korábban is. Úgy öt éve hallottam őt Győrben muzsikálni, illetve megvan a Contribution című lemez, amit Szabó Danival, Szandai Matyival és Németh Ferivel közösen készítettek. A feleségével, Nagy Ildivel, azaz Bigivel, akit régről ismerek, itt, a kisörsi házamban is jártak. Nagyon kedves, nyitott, érdeklődő ember. 

- Chrisnek talán nem volt meglepő a közös koncerten, hogy te az általa hozott számokban is éppúgy otthon érezted magad, mint a sajátjaidban, hiszen ő alapvetően a jazz "nemzetközileg beszélt nyelvén szól". Téged mennyire töltött el csodálattal (engem nagyon), hogy Chris így érzi a magyaros frazeálást, dallamfűzést? 

- Lenyűgöző volt, de azért nem lepett meg annyira, mert tudtam, milyen zseniális zenész, és bármit eljátszik. A feleségével pedig korábban sokat jártak például Gyimesben, ahol nagyon sok népzenét hallhatott. Csak feltételezem, hogy számára kitűnési lehetőség is a többi amerikai jazzszaxofonos közül, ha a magyar népzenét is autentikus módon alkalmazza a játékában. Persze ezt tőle kéne megkérdezni. 

- Mit terveztek játszani április 16-án? 

- Valószínűleg játszunk néhány olyan számot, amit már a BJC-ben is előadtunk, de lesznek újak is. Most részben azért is jöttem Kisörsre, hogy kikapcsoljam a külvilágot és elmélyedjek a zenélésben; idén már szereztem itt néhány új számot. Van velem egy elektromos zongora meg a többi hangszerem, amúgy egy teremtett lélek nincs körülöttem. Biztos, hogy Chris is hoz új szerzeményeket. Izgalmas lesz. 

- Úgy gondolom, hogy a mai pénz hajtotta, szám vezérelte világ nem a te lelkednek való, mégsem váltál befordult, megkeseredett, margóra szorult művésszé. Mind újabb kompozíciók, lemezfelvételek, együttműködések jelzik az utadat, és a népszerűséged is töretlen. Miből tudsz merítkezni, mi ad erőt, mivel tudod vastagítani a lelkeden azt a páncélt, amely mögött a belső puhaságát meg tudod őrizni? 

- Az alapvető életfelfogásom az egyszerűségre való törekvés, és hogy elfogadjam azt, ami van. Régen én is, mint minden zenész, a világ legjobbja akartam lenni, de hamar rájöttem, hogy ez nem fog menni. Másrész mindig is amolyan "tősgyökeres" típus voltam, sosem gondoltam például arra, hogy Amerikában kéne karriert csinálnom. Egyszerűen gondolkodni, annak örülni, ami megadatik, alázatosnak maradni - én így próbálok élni. Persze lehet, hogy ezt könnyű mondani, megcsinálni nehezebb, mégis ezt tartom a jó útnak. 

- Nemrég újrahallgattam a Gondolatok a régiekről című lemezt, amelyben Kós Károly szavai és a zenétek is az ősök cselekedetei és a saját történelmünk iránti tiszteletre hív. Amikor zenét szerzel vagy lemezt veszel fel, áthat-e néha a gondolat, hogy amit létrehozol, talán az is egy távoli utókor számára készül, akik azt majd a huszonharmadik századi zenelejátszójukon hallgatják? 

- Ha egyáltalán megmaradnak még a mai eszközök addig... Nem szoktam ilyesmivel foglalkozni. De persze biztosan lesz valamilyen üzenete, mert mindennek van üzenete, a rossz dolgoknak is - márpedig a zene jó dolog. Annak például örülnék, ha a következő generációkból volna, aki úgy érezné, hogy nemcsak a sztenderdeket érdemes elővenni, hanem ezek között a számok között is van, amit jó játszani.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Zenés színház

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Íme a járványhelyzet-kompatibilis szórakoztatás: indul a Raktárkoncert-sorozat

Zenei legendák, fesztiválzenekarok és a mulatós zene képviselői is feltűnnek a szeptember 21-től kezdődő sorozatban, amelyet a könnyűzenei ipar támogatására indítottak el.
Jazz/World lemez

Budapesti koncertjének felvételét adja ki lemezen Keith Jarrett

Keith Jarrett 2016-ban a Müpában lépett fel. Most duplaalbumon jelenik meg a teljes improvizációs szólókoncert az ECM kiadónál.
Jazz/World ajánló

Szerdán indul a Fonó születésnapi sorozata

A nyári szabadtéri Teraszkoncertek után az idén 25 éves Fonó egy különleges jubileumi válogatással indítja útjára az évadot. A Fonó25 Folkfőváros szeptember 16-19. között egyfajta mixe a zeneház több kedvelt sorozatának.
Jazz/World guessous mesi

Premier: Guessous Mesi a gyermeki énünkről mesél új dalában

Az egzotikus, népi hangzásvilágáról ismert Guessous Mesi, Junior Príma Díjas énekesnő új dallal és videoklippel jelentkezik szeptember 12-én a Fidelio felületén. "Lüktet a lét" című új dala az anyává válás izgalmas és egyben ismeretlen terepe mellett, a saját belső gyermeki énünk megélését dolgozza fel.
Jazz/World lapszemle

Neves szaklap méltatja a Budapest Music Centert

Hosszú cikkben mutatja be a Budapest Music Centert az egyik legolvasottabb jazz-szaklap, az All About Jazz. Nemcsak magáról az intézményről, hanem a körülötte lévő művészi csoportról és az általuk készített hanglemezekről is szó van az írásban.