Jazz/World

Dresch Mihály: "Már tíz éve tökéletesítgetem"

A Dresch Quartet október 7-i lemezbemutató koncertjének újdonsága a Fuhun. Fából készített és szaxofonbillentyűkkel megszólaltatott, a népi furulyára emlékeztető hangszerén Dresch már régóta játszik, de most elnevezte, és már nem változtat rajta. Cikkünkben megszólal az alkotó és a hangszer is!

Dresch Mihály a magyar jazz egyik kulcsfigurája. Szinte rögtön a Jazztanszak elvégzése után rálépett arra az útra, amelyen azóta is jár: amely a leginkább elismert fúziója a magyar népzenének és az improvizációs jazzmuzsikának. Kvartettjében hosszú ideje alig van változás, most is csak Szandai Mátyás Párizsba költözése miatt történt, mert művészi céljait évtizedes távlatban következetesen érvényesíti. Szabados György nyomában és a MAKUZ többi tagjával együtt Dresch a magyar etno-jazzt európai távlatból nézve is magas szintre fejlesztette,  Hungarian Bebop című lemezével pedig megmutatta, hogy az amerikai jazzhagyomány legnagyobb alakjai is (Archie Shepp) alkalmasnak találják magyar társaik dialektusát a művészi párbeszédre.

Dresch nimbusza régóta nagy rajongói és zenésztársai körében, de az utóbbi években végre a szélesebb elismerés jelei is érzékelhetőek, a Gramofon díjai után a Magyar Jazz Szövetség Szabó Gábor-díja, illetve a Liszt-díj és idén az Érdemes Művészi cím. Elismerésnek tekinthető az is, hogy a Café Budapest (korábban Budapesti Őszi Fesztivál) kiemelt koncertjén mutathatja be új lemezét. Bár, mint az alábbi interjúban el is mondja, Dreschék folyamatos mûhelymunkája nem lemezekre koncentrál, a koncert az elsődleges. A koncert másik újdonsága a Fuhun, az a fából készített és szaxofonbillentyűkkel megszólaltatott, a népi furulyára emlékeztető hangszer, amin régóta játszik, de most már el is nevezte, és talán nem változtat rajta.

-Korábbi koncertjein is használta már egyedi hangszerét, de Fuhun néven most szerepel először. Talán le is védette?

- Így van! Már tíz éve tökéletesítgetem, és persze folyamatosan használtam. Most ért el arra a szintre, hogy egy szuverén hangszer legyen. Igen, a levédetés folyamatban van, és ezért is adtam neki nevet, mert ez is szükséges hozzá.

- Mikor és hogyan ismerkedett meg a népi furulyával, és miért érezte szükségét, hogy a tradicionális hangszer lehetőségeit bővítve billentyűzettel lássa el?

- „Pikulázni" akkor kezdtem el, amikor életemben először Erdélyben jártam. A Békás-szorosnál egy román bácsi furulyákat árult a tarisznyájából, és vettem egyet tőle. Itthon megvettem a Magyar Népzene Antológiáját, amit még a '60-as években adtak ki, és azon kerestem gyimesi furulyadallamokat. Nagyon megtetszettek, de nem tudtam őket ezzel a hangszerrel eljátszani. Később persze Juhász Zoltán barátom, aki nagyszerű furulyás és népzenész, beavatott a furulyázás rejtelmeibe, és voltam több ízben kint Gyimesben is, ahol kiváló furulyásokat ismertem meg, többek között Tímár Viktor személyében. Ők főleg kisebb méretű hangszerekkel játszanak, de egyszer valahogy a kezembe került egy nagyobb furulya, és annyira elvarázsolt a mély hangja, hogy vettem a bátorságot, és készítettem magamnak egy hasonlót. Fújogattam, fújogattam, és felmerült bennem, hogy milyen jó lenne a zenekaromban is használni. Igen ám, de ott nem csak pentaton vagy modális sorokra épülő dallamokat kell játszani, hanem vannak harmóniák, akkord- és hangnemváltások, úgyhogy muszáj volt billentyűket alkalmazni a furulyára. Hosszadalmas munka volt, mire végül kitökéletesedett úgy, hogy végül ugyanolyan módon kell rajta játszani, mint egy B tenor szaxofonon. A neve meg azért lett - a furulya és a hun(gária) szónak a kapcsolatából - fuhun, mert azt gondolom, hogy ez egy magyar hangszer.

- És a szintén Fuhun nevű lemeznek mi a története? Miért ezeket a közreműködőket hívtad?

- A Fonó felkérésére készült az album. Több kompozícióban szerepe van a brácsának, ezért hívtam el fiatal barátomat, ifj. Csoóri Sanyit, valamint az Öreg ház balladát két verzióban vettük fel. A második verziót szerettem volna hagyományos népi felállásban játszani (hegedű - Szabó Attila, brácsa - Kunos Tamás, bőgő - Bartók József, cimbalom, fuhun). Egy kompozícióba pedig Borbély Misit hívtam el, aki altszaxofonozik.

- A lemezen szereplő kompozíciók címei részben népzenei kötődésükre utalnak. Vannak azonban olyan titokzatos nevű számok is, mint az Annás, az Öregház ballada vagy az Elveszett férfiak. Mire utalnak ezek?

- Annás a kislányom nevét takarja, a darab egy személyes élmény, egy hangulat lefestése zenében. Az Öregház ballada Balaton-felvidéki kis házunkra utal. Mindig vonzódtam a régi épületekhez, emberléptékű arányaik miatt, és talán azért is, mert gyerekkoromban ilyen házban laktunk... kedves emlékek ezek. Az Elveszett férfiak pedig Háy János Nehéz című darabjával van összefüggésben, melyet Bérczes László rendezett, és Mucsi Zoltán főszereplésével a Bárka Színházban került tavaly bemutatásra. Ez egy mai magyarországi családtörténet, ahol a férfi elveszíti a családját, ő pedig elveszik a világ számára. A darab zenéjét én írtam, a lemezre vett dal pedig a darabban megszólaló egyik részlet bővebb változata.

- Mikor érzi úgy, hogy kész egy lemez anyaga?

- A koncertezés során derül ki, hogy készen állnak-e a felvételre a darabok.

A lemezbemutató koncert ráadásaként a fuhunon a Csík zenekar tagjainak kíséretével már-már autentikus népzenét játszott - óriási sikerrel. Ebből miért nem került a lemezre?

- Jó kérdés! De így is kerek ez a lemez, majd kerül a legközelebbire! (nevet)

- Mennyire van a saját kvartetted zenéjére hatással, hogy az utóbbi években sokkal több meghívást fogadtál el vendégszólistaként, mint korábban?

- Ezért már innen-onnan "megrovásban" részesültem, de zenész is vagyok, ezért vállalok el vendégszólista meghívásokat is. Kétségkívül hatással van, de nem tudnám pontosan megnevezni, hogy hol lehet tetten érni.

- A Franciaországban dolgozó Szandai Mátyás helyét, úgy tűnik, már teljes mértékben átvette Hock Ernő. Hogyan változott ezáltal a kvartett hangzása?

- Jelenleg úgy néz ki, hogy Ernő marad. Bizonyára befolyásolja, remélem, jó irányba. Tehetséges ember. Itt a lehetőség!

- A koncertjeiden sokszor szövöd össze a különböző témáidat, szerzeményeidet ciklusokká. Mi maradhat meg ebbõl a lemezen, tudsz-e ezzel stúdiófelvételen is élni?

- Stúdióban nem annyira törekszem erre. Inkább a szerkesztés szolgálja az egymásra hatásokat a kompozíciókban.

- Idén kapta meg az Érdemes Művész címet, nem olyan rég a Liszt-díjat, korábban a Gramofon és a Jazz Szövetség szakmai elismeréseit, a koncert után pedig népi kezdeményezés indult Kossuth-díjra jelölése érdekében. Érdeklik a kitüntetések, vagy inkább hagyják békén muzsikálni?

- Örülök minden díjnak, amit kaptam, különösen megtisztelő a komoly pénzjutalommal járó Érdemes Művész cím. A Kossuth-díjat azért kicsit túlzásnak tartanám, nem érzem magamat még hozzá elég érettnek.

- Tekintsünk inkább a közelebbi jövőbe: mikor és hol lesz legközelebb hallható a lemez anyaga?

- November 4-én a Jedermann Kávézóban, 16-án pedig a Gödör Klubban lépünk fel. A Dresch Quartet fellépésein általában nagyobb repertoárból válogatunk, de mindig játszunk a lemezen hallható számok közül is, és persze nálam lesz a fuhun is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Plusz

Új kutatás bizonyítja a komolyzene felszabadító hatását

A válaszadók 82 százaléka érzi úgy, hogy a komolyzene megnyugtatja, 67 százalékukat pedig inspirálják a klasszikus dallamok - derül ki a Liszt Ferenc Kamarazenekar megbízásából készült reprezentatív felmérés adataiból.
Zenés színház

Orfeum a háború árnyékában – interjú Laki Péterrel

Laki Péter 2012 óta számos szerepben bizonyított már a Budapesti Operettszínházban, legutóbb a Marica grófnő Zsupánjaként láthatta őt a közönség. Ezúttal az operettirodalom egyik legismertebb darabja, a Csárdáskirálynő Bónijaként áll a nézők elé – online. Az elmúlt időszakról, a zene iránti szeretetéről és az előadás történelmi hátteréről beszélgettünk.
Klasszikus

Várjon Dénes szólóestjével folytatódik az MVM Koncertek

A Kossuth-díjas zongoraművész live-streaming módon közvetített koncertjét április 20-án tartják Zeneakadémia Nagytermében.
Vizuál

Ilyen volt a karantén nyolc képzőművész szemével

Vírushelyzet alatt készült kortárs műveket mutat be a MANK Karantén-naplók címmel. Az új online kiállításon a művészek naplószerűen fogalmazzák meg hogyan hatott életükre, gondolkodásukra a vírus és az elmúlt egy év.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Igazi francia dzsesszcsemege Thomas de Pourquery új lemeze

Korlátoktól mentes, felszabadult, improvizatív zene hallható a francia dzsessz aktuális színfoltja, Thomas de Pourquery új albumán. Az énekes, szaxofonos Droles de Dames című anyaga a magyar BMC gondozásában jelent meg.
Jazz/World podcast

„A jazz passzol a lázadáshoz” – Harcsa Veronikával indul a Fidelio új podcastja, a Fülbemászó

Örök kísérletező, akinek nem kell kompromisszumokat kötnie, ha jazzről van szó. Pályája szorosan összefügg a budapesti Fringe Fesztivállal, ahol először adhatta elő saját dalait közönség előtt, mégpedig komoly sikerrel. Harcsa Veronikával Tompa Diána beszélgetett a Fülbemászóban.
Jazz/World ajánló

Prince egykori zenésze is a Müpa Home fellépői között

Három egyedülálló online koncertpremiert kínál április 16-17-én és 30-án a Müpa Home. Tzumo Árpád zenekara, a Solati Music és a Blahalouisiana mellett látható lesz a basszusgitár dán ikonja, Ida Nielsen koncertje is.
Jazz/World interjú

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Jazz/World interjú

Vers és elektronika a költészet napján – páros interjú Pátkai Rozinával és Fenyvesi Mártonnal

Elektronika teszi emlékezetessé Pátkai Rozina új lemezén a magyar verseket. Elektronikai eszközökre Fenyvesi Mártonnak is szüksége van, aki az utóbbi időben hangmérnökként és producerként legalább annyit dolgozott, mint gitárosként. Az életben egy párt alkotnak, kézenfekvő volt, hogy együtt ültetjük őket mikrofon elé.