Jazz/World

Drogok és jazz – a bordélyoktól a koncerttermekig

2019.05.27. 15:55
Ajánlom
A jazz a periférián született és sokáig az éjszakában burjánzó műfaj volt, a polgárosodást követően azonban mintha kezdene feledésbe merülni az egykori félvilágisága, pontosabban az, hogy milyen kényesen tudott a késhegyen egyensúlyozni az al- és a művészvilág között.

A jazz olyan, mint a férfi, akihez nem akarod, hogy a lányodnak bármi köze is legyen

– ahogy Duke Ellington fogalmazott. A XX. század első felében széles társadalmi elfogadottsággal bíró faji szegregáció nem csak megágyazott a jazz kirekesztettségének, de közvetve hatással volt a korai korszak bizonyos dalainak témáira is, hosszabb időre rögzítve ezzel a műfaj félvilági pozícióját. Az első világháborút követően az olcsó gramofonok elterjedésével megszületett a lemezipar, Mamie Smith Crazy Blues-ának sikere pedig utat nyitott az ún. race-lemezeknek. Érdekes módon a cenzúra meglehetősen lazán kezelte ezeket a felvételeket, az pedig hamar kiderült, hogy

a lemezeket vásárlók részéről komoly igény mutatkozik a központi téma különböző variációi és a kábulat praktikái, vagyis a szex és a drogok iránt.

Mindez a szesztilalom idején, aminek egyébként nem annyira morális, sokkal inkább gazdasági okai voltak. Nem meglepő, hogy a feketepiac rögtön virágzásnak indult, a városok sikátoraiban sorra nyíltak a speakeasy-nek hívott helyek (ezekről kapta a nevét később a legendás londoni klub, ahol a hetvenes évek elején gyakorlatilag minden asztalnál olyan zenészek ültek, akik megváltoztatták a világot), egy olyan időszakban, mikor az első világháború emléke elég élénk volt ahhoz, hogy sokan rövid lejáratú örömökbe meneküljenek előle. A prosperáló gazdaság és az ennek mentén felgyorsuló technológiai fejlődés egy rohamos átalakulásban lévő társadalomban egészen rendhagyó vegyületté állt össze, ami egyszerre temette a boldog békeidőket, szembesült a felgyorsult jelennel, és talán azt is megsejtette, mekkora pofára esés lesz ekkora svunggal nekimenni a jövőnek.

GettyImages-503052351-104952.jpg

Louis Armstrong 1959-ben (Fotó/Forrás: Franz Hubmann / Getty Iamges)

Ebben a dekadens, stílusosan urizáló korszakban emelkedett fel először a jazz, a brandjét épp szorgosan építő Al Capone Chicagójában, de messze nem csak ott. A korszak Vaudeville-társulatokból kiszivárgott blues-énekesnői ugyan többféle műfajból összeállított műsorral járták az országot, a zenei kíséretükben azonban egyre nagyobb szerepet kapott a jazz. Ahogy a szókimondó szövegvilág is.

A cenzúra alapvetően marginális kérdésként tekintett a fekete előadók zenéjére, így jelenhettek meg könnyedén a droghasználatot propagáló, vagy meglepően huncut témák a dalokban.

A jazz és a blues ezzel egy időre elfoglalta az alvilági pozícióját.

A másik oldalról megközelítve, a különböző tudatmódosító szerek nem csak a dalok témáiban jelentek meg, hanem a zenészek életében is. Itt viszont felesleges belemenni azokba a sugalmazásokba, amik a drogok művészetet megtermékenyítő hatásáról szólnak, annak tétje ugyanis jóval nagyobb annál, hogy hagyja magát hétköznapi örömökkel kompromittálni. A jazzhez tapadt romantikus sallangok között mégis ott van ez az erős kötődés, ami része a műfaj mitológiájának. A beatköltők amfetamintól megveszett sorainak híradásai szinte népmesei alakokat kreáltak a bebop-korszak gyakran lecsúszott, drogos figuráiból, akiknek a zenéjéből ugyanaz a sótlan jóléttől iszonyodó sikoly hallatszott, ami az őket megéneklő költők soraiból.

Ez volt az a korszak, mikor Charlie Parkert az egyik sarokból Sztravinszkij figyelte, a másikból az a pitiáner drogdíler, akinek a nevét Miles Davis jegyezte föl az utókornak, mikor az egyik dalának a Freddie Freeloader címet adta.  

A jazz kötéltánca a két világ között talán ebben az időszakban volt a legfinomabban kivitelezett.

A műfaj eddigre megkezdte a lassú kikecmergést a pária-státuszból. A polgárjogi mozgalmak virágzása idejére már bőven túlnőtte a tűrt kategóriát, eddigre a hallgatóság is legfeljebb csak bőrszínt társított hozzá, az egyéb áthallások mindinkább elmaradtak. Nem csak azért, mert a rock zene megjelenésével, a középszerűség oltáránál fundamentális képmutatással áldozó amerikai konzumkultúra már rég talált egy jóval piacképesebb ellenségképet magának, de jazz maga is hozzászelídült a korhoz. A szórakoztatóiparban a tudatmódosító szerek ráadásul teljesen természetes kelléknek számítottak.

Mostanáig. Napjaink reneszánszát élő egészségkultusza olyan mélyen becsatornázódott a szórakoztatóiparba, hogy már a rock-bandák riderén is vegán-tálak szerepelnek a szín szerint előválogatott M&M’s és a vodka helyett.

A jazz-zenészek sem menekülnek már az önpusztításba a skatulyák elől, inkább keresik az újabb ledöntésre váró falakat,

nekünk meg legfeljebb amiatt kell aggódnunk, hogy megsülünk ezen a bolygón, mielőtt a végső korlátok is ledőlnek, de ez szerencsére már egy másik történet.

Nem titok többé: Louis Armstrong himnuszt írt a marihuánához

Kapcsolódó

Nem titok többé: Louis Armstrong himnuszt írt a marihuánához

A Song of the Vipers című szerzeményét a marihuána fogyasztók ódájának szánta, amely "klubnak" ő is büszke tagja volt.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A Hat hét nyerte a fődíjat, a Larry pedig tarolt a magyar filmkritikusok díjátadóján

Február 3-án délután adták át a 60. Magyar Filmkritikusok Díjakat, amelynek fődíját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című drámája hódította el, Grunwalsky Ferenc pedig életműdíjat vehetett át.
Zenés színház

Az Éj királynője a levegőben

Az amerikai szoprán nem csupán virtuóz koloratúrkészségéről híres, hanem bravúros légtornászmutatványairól is, ráadásul képes ötvözni a kettőt: a levegőben lógva adja elő Az Éj királynőjének áriáját A varázsfuvolából.
Színház

„Soha nem kellett méltatlan dolgot elvállalnom” – Moór Marianna 80 éves

Bakfisként 8750 kislány közül választották ki egy filmfőszerepre, amit több mint harminc filmes alakítás és száznál is több színházi bemutató követett. Moór Marianna életműve gazdag és teljes. A színésznő február 5-én tölti be a 80. életévét.
Vizuál

Antal Csaba díszlet- és jelmeztervezői munkáiból nyílik kiállítás a Műcsarnokban

Eternal Yorick – Life Book Antal Csaba címmel nyílik kiállítás a Jászai Mari-díjas alkotó több évtizedes, gazdag életművéből. A tárlat február 3-tól látható.
Klasszikus

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World magazin

A fiatalok útkereséséről szól a Bolyki Tamás Quartet első lemeze

A GPS című album személyes értékek és élmények gyűjteménye. A lemez borítóját mesterséges intelligencia készítette, a megadott „hívószavak” alapján.
Jazz/World ajánló

Afousis Kréta szigetéről – megjelent a Meybahar új online kislemeze

Online kiadványként napvilágot látott a görög-magyar gyökerű Meybahar újabb single-je Afousis címmel. A zenekar első, Abyss (2019) című albuma rögtön a nemzetközi toplistákra került, az új kislemez klipje pedig azonnal nagy elérést produkált az online felületeken.
Jazz/World ajánló

Máshogy szól a Cimbaliband – remaster koncert a Fonóban

A többszörösen nemzetközi toplistás és Fonogram-díjas zenekar legnépszerűbb műsorában régi slágereiket keverte újra, igazította jelenlegi hangzásvilágukhoz. A dalok január 28-án két nagyszerű vendéggel együtt szólalnak meg: Maszkurával és Lócival.
Jazz/World ajánló

A jövő jazztehetségeit ismerhetjük meg a Müpa Jazz Showcase programján

2023. január 27. és 29. között ismét jelentkezik a közép-európai régió egyik legjelentősebb zenei tehetségbörzéje, a Jazz Showcase. A fiatal jazzcsapatok bemutatkozására is a Müpa Fesztivál Színházában kerül sor.
Jazz/World ajánló

Konkoi új dallal és friss klippel indítja az évet

A 33000 feet above sea level című számhoz készült videófilmben Molnár Csaba többszörös Lábán Rudolf-díjas kortárs táncos, koreográfus három szólója látható. A dal a zenész új lemezén is szerepelni fog, amelyet február 17-én mutatnak be a Három Hollóban.