- A Zsidó Fesztiválon Budapest Bár - Klezmer plusz címen tartotok koncertet. Mi lesz az a plusz, amitől klezmer-jelleget kap a muzsikátok?

- Májusban volt egy koncertünk Budapest Bár Klezmer néven az Öttemplom Fesztivál keretén belül a győri Zsinagógában. Bennem már régebb óta motoszkált a vágy, hogy klezmer zenét játsszak, hiszen több évig voltam vendégművésze a Pannónia Klezmer Bandnek. Pál Kálmán, az Öttemplom Fesztivál főszervezője májusban azzal keresett meg minket, hogy szeretné, ha valamilyen módon a zsidó kultúrához kapcsolódó koncertet állítanánk össze. Akkor végigböngésztem a lemezeinket, és kiderült, hogy az általunk játszott számok szerzői hetven-nyolcvan százalékban zsidók voltak, úgy mint Eisemann Mihály, Zerkovitz Béla, Seress Rezső. A mostani repertoárt tehát részben a zsidó zeneszerzők előtti tisztelgés teszi majd ki, másrészt kifejezetten klezmer dallamokat is fogunk játszani. Hallható lesz például a Taxi és a Ponyvaregény filmzenéjéből ismert Misirlou című dal, amiről megtudtuk, hogy egy harmincas évek-beli klezmer dal. De besszarábiai zsidó hórákat és holland klezmerzenekarok számainak feldolgozásait is megszólaltatjuk majd, valamint a Pannónia Klezmer Banddel játszott dalok közül is felelevenítünk és újrahangszerelünk néhányat.

- A vendégművészeitek -László Boldizsár és Bangó Margit- nevét olvasva szintén zavarba jöttem. Ők hogyan kapcsolódnak majd a klezmer zenei programba?

- A "plusz" azt is jelöli, hogy most olyan énekesekkel fogunk fellépni, akiket egyébként a Budapest Bár koncertjein még nem láthatott a közönség. A koncerten jelen lesz egyrészt Mező Misi, a Magna Cum Laude énekese, aki most tavasszal csatlakozott hozzánk és nagyon örülök neki, hogy ebbe a Budapest Bár nagycsaládba bekerült. Rajta kívül pedig a már említett két kiváló énekes vendégszerepel ezen a koncerten. Bangó Margittal annak idején még a 100 Tagú Cigányzenekarban játszottam együtt hosszú éveken keresztül és nagy vágyam teljesül, hogy a Budapest Bár színpadán láthatjuk őt vendégül. Bangó Margit nemcsak cigánynóta, hanem magyar dalénekes is. Az ő előadásában például olyan nóták hangzanak majd el, amelyek zsidó zeneszerzők szerzeményei, és magyar nótaként vannak a mai napig is nyilvántartva.

- Milyen kapcsolódási pontok vannak a cigányzene és a klezmer zene között?

- Hasonló a két zene ritmusvilága, tüzessége. Mindkét zenében benne van az a fajta "hívószó", aminek hallatán nem nagyon tud ülve maradni az ember. Másrészt a klezmer zenére is jellemző a "sírva vigadás": ahogy a magyar nótákban, úgy a zsidó muzsikában is vannak olyan csodálatos, szívbemarkoló dallamok, amiket nem lehet könnyezés nélkül végighallgatni. Azért is nagyon izgalmas ezt a muzsikát játszani, mert rengeteget lehet benne improvizálni, és ebben a keleti, improvizatív zenében csak úgy lubickol az ember.

- Az első években mindig jellemző volt a koncertjeitekre, hogy egy kis színházi körítést adtatok a számoknak, kávéházi jelenetekkel spékeltétek meg a műsort. Most is várható ilyesmi?

- Nem tudom, ez jó kérdés. A koncertjeink helyszíne válogatja, hogy mikor használunk színházi elemeket. Ha színháztermekben játszunk, megpróbálunk odavarázsolni egy kis bárhangulatot. Itt nem hiszem, hogy lesz erre esély, hiszen a gyönyörű Zsinagóga a helyszín, de mindent meg fogunk tenni azért, hogy a magyar bárhangulatot és a klezmer életérzést összegyúrjuk. A Zsinagóga csodálatos díszlete lesz a koncertnek. 

- Játszottál a 100 Tagú Cigányzenekarban, klezmer zenekarban, a Zeneakadémián klasszikus zenét tanultál, tagja voltál könnyűzenei együtteseknek (Kistehén Tánczenekar stb.), még az autentikus cigányzene (Romano Drom) és az operett felé is tettél kitérőket (Vajdai Vilmos Szerencsés flótásában). Az, hogy végigjátszottad a zenei palettát, valamiképpen lecsapódik a Budapest Bárban?

- Azt hiszem, hogy azok a hatások, amik folyamatosan értek gyerekkorom óta az elmúlt huszonöt évben, azok mind visszahatnak a Budapest Bár zenei világára. Folyamatosan próbálom a cigányzene határait feszegetni. Tavaly volt a Müpában egy koncertünk, ahol például egy Csajkovszkij hegedűversenyből játszottam egy részletet, ami azért volt fontos és különleges, mert hegedűversenyt tudtommal még soha nem játszottak cigányzenekari kísérettel. Pár évvel ezelőtt Brazíliában voltam tanítani, ahol olyan hatással volt rám a brazil muzsika, hogy utána a bossa novás, szambás világból is behoztam a Budapest Bárba. Amikor pedig Argentínában jártam, akkor annyira megfogott Piazzolla muzsikája, hogy utána a lemezünkre fel is került egy Piazzolla feldolgozás. Én azt gondolom, hogy bármilyen stílust is játszunk éppen, a legfontosabb az a fajta hangszeres tudás, nyitottság és zenei intelligencia, amivel - azt hiszem és remélem - a zenésztársaimmal együtt rendelkezünk. Megpróbálunk minél több zenei adatot begyűjteni ahhoz, hogy hitelesen tudjuk ezeket a dalokat elmuzsikálni. És mivel a Budapest Bárnak nagyon sok énekese van, és ők is más kulturális körből (az alternatív zene és a rock világából) érkeznek, ezért nagyon sok hatás ér általuk is.

- Az első lemezeiteken kifejezetten a '20-as '30-as évek zenéjével foglalkoztatok, ezzel a stílussal váltatok ismertté. Az utóbbi időkben viszont egészen más irányokba is nyittok. Legutóbbi lemezeteken, a Húszezer éjszakás kaland címűn már a '70-es '80-as évek slágereit is feldolgoztátok többek között.

- Igen, elindultunk a '20-as évekkel, mert ez foglalkoztatott akkoriban a legjobban: már hét-nyolc évesen vitt magával édesapám az éjszakai életbe, így gyerekként megtapasztalhattam a patinás termek fényét, muzsikáját, ami a New York Kávéházra, a Grand Hotel Budapestre vagy a Gellért Szállóra, apám egykori munkahelyeire jellemző volt. Ez a hangulat annyira belém ivódott, hogy harminc év után feltört bennem és "kötelességemnek éreztem" ezt a zenét játszani. Viszont ahogy elkezdtünk ezzel a korral foglalkozni, az énekesek és a zenészek egyre kíváncsibbak lettek más korszakok muzsikájára: "de hát ott a negyvenes évek, az ötvenes évek" és így szépen eljutottunk a kortárs dalokig. Én azt hiszem, hogy a közönség el is várja, hogy mindig meg tudjunk újulni és valami váratlan dolgokkal lepjük meg őket koncertről koncertre. Most például épp készülünk egy őszi albumra, amin Tom Waits és Bob Marley dalok is szerepelnek majd. Ezt a nyári, bulizós, tánczenés Húszezer éjszakás kaland című album párjának szánjuk, ami az időjárásnak megfelelően egy kicsit borongósabb, melankólikusabb hangulatú lesz.

- Hogy lehet úgy megújulni, hogy jusson is, maradjon is abból, ami a speciális "Budapest Báros" hangzás, amihez hozzászoktak a rajongóitok?

- Hét év alatt kialakult a Budapest Bárnak egy olyan erős hangzásvilága, ami korszaktól és daloktól függetlenül mindig érezhető. Persze mindig újítunk, de alapvetően amit a közönség megszeretett, azt mindig adjuk és mellé olyan pluszokat csempészünk be, amit nem csak a Budapest Bár Klezmer Pluszon, hanem más koncertjeinken is hallhatnak.