Jazz/World

Ecset és dobverő

Ruttka Ferenc képzőművész és jazzdobos október 17-én ünnepli 85. születésnapját. A különc zsenit GALÉRIÁval is köszöntjük.

Korához képest hihetetlen mozgékony, higanytermészete nem hagyja nyugodni, lebilincselően mesél pályájáról, amelyben az ecset és a dobverő szinte végig jelent volt. Az utóbbi három évtizedben ugyan nem volt tagja semmilyen együttesnek, viszont mind a mai napig gyakorol otthon. Reneszánsz módon lelkesedik a képzőművészetért és a jazzért, emellett hosszú ideje elkötelezett természetvédő: „A kivágott fák és a pusztuló föld arra késztettek, hogy környezetvédő legyek.

Béke akkor lesz, ha a fegyverarzenált a művészet váltja fel. Vallom, hogy ha fák nem lesznek, mi is meghalunk.”

A legtöbb újságíró viszont azért szokta faggatni, mert hihetetlen széles körben levelez, az ENSZ-főtitkárától kezdve a pápán át a különböző ünnepelt, prominens művészekig számtalan híresség válaszolt is neki. Ruttkából akkor lett rendszeres, sőt szenvedélyes világlevelező, amikor a holdraszállás után írt az asztronautáknak, és tőlük is kapott választ. A Fidelio azelőtt a művész előtt tiszteleg, akinek a zene nem csak téma képzőművészeti munkásságában, hanem azonos jelentőségű múzsa.

„Közvetlen a háború után még vetítettek amerikai filmeket. Így volt szerencsém megnézni a La Conga című filmet, amiben Mickey Rooney dobost alakított.” A filmnek egyébként eredetileg a Strike Up the Band címet szánták a Gershwin-fivérek híres, 1929-es slágere után. „1947-ben, mint iskolás gyerek, a háború után, bementem a Toldy moziba. Semmi közöm nem volt addig a zenéhez. De az igazi zene, meg a dobbal való ismerkedés ott kezdődött. Rooney is orvos akart lenni, pont mint én, azután díszlettervező lettem, meg zenész. Varázslat volt, nem ismertem a kottát. De vettem öt jegyet a moziba, és leírtam betűkkel papírra, hogy ta-taram-taram-csinn! Manci néni mindig jött és hozta a zseblámpát, világított nekem. És mire már harmadszor vagy negyedszer megnéztem, addigra már ugyanúgy tudtam dobolni, mint a Mickey Rooney.”

Ruttka nemsokára az akkori idők egyik leghíresebb dobosának, Kovács Gyulának a tanítványa lett, akivel életre szóló barátságot kötöttek. „Rövid időn belül a legjobbak közé tartoztam. Ezek a sikerek lehetővé tették, hogy az akkor élő legnagyobbakkal (Zágon Iván, Garai Attila, Kabók Lajos, Radics Gábor, Szabó Gábor, Tabányi Mihály, Martini Lajos, stb.) játszhattam. Eközben a festőakadémiára is beiratkoztam, ahol ’68-ban mint díszlettervező kaptam diplomát. Tíz évig dolgoztam a filmgyárban szinte mindenkivel, főleg Jancsó Miklóssal.” Sokszor most is felbukkan Ruttka neve a legkülönbözőbb filmek stáblistájában, akár egy-egy Kukori és Kotkoda-epizód hátterének rajzolójaként.

Ruttka nem volt rest, egyszerűen írt egy levelet a szvingkorszak talán legnagyobb dobosának, az egyik első nagy dobos szólistának, Gene Krupának is. „Lényegében merész dolog volt Amerikával levelezni ’51-ben. Mikor még élt Sztálin, Rákosi. Adódott az a lehetőség, hogy Markstein nénihez, aki az Alfonzó mamája volt, amerikai rokonok jöttek, és akkor elküldtem velük ezt a levelet Krupának. Nem postán küldtem, mert azt az AVH úgysem engedte volna. És Gene Krupa válaszolt is, postán érkezett nagy barna borítékban, képet küldött. Egyszerűen kinyúltam. A kép ott van a Dobmúzeumban Cegléden. Ez egy szentkép, olyan, mint egy ikon.”

„A festészet lehetővé tette, hogy a kedvenceim portréját megfesthessem, Miles Davis, Quincy Jones, Mr. Dob (Kovács Gyula – a szerk.), Oscar Peterson, aki modellt ült nekem az Erkel Színházban. Ez életem egyik legnagyobb jutalma volt. Sok tanítványom is volt, akik ’56-ban külföldre távoztak, ma is tartom velük a kapcsolatot."

1966-től magam is Németországban játszottam, itt sok amerikai zenészt ismerhettem meg személyesen. Ezek közül kiemelkedő volt Dave Brubeck akivel ma is levelezek.” Brubecknek egy Debussy inspirálta festményt küldött, aki ezt szintén saját kezűleg köszönte meg.

Ruttka képzőművészeti munkássága is sok elismerést aratott, rengeteg csoportos és egyéni kiállításon vett részt itthon és külföldön, 1984-es kiállítását a Halászbástyán Puskás Ferenc nyitotta meg. Néhány éve megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet. 

„Vallom, hogy csak a művészet és a tudomány összefogása mentheti meg a világot. A legnagyobb hatalom szerintem a zene. Nélküle nemcsak hiányos, hanem értelmetlen lenne a világ. Nagy öröm számomra, hogy én ebben részt vehetek, és ezen keresztül próbálom boldogabbá tenni az embereket.” 

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Jazz/World

„Mecky, drága, jó utat!” – Pályatársai búcsúznak Kóbor Jánostól

December 6-án elhunyt az Omega legendás énekese, Kóbor János, akit egy hónapja szállították kórházba koronavírus-fertőzéssel. Menedzsere később megerősítette: covid okozta szövődmények vezettek a zenész halálához. Kóbor Jánost pályatársai és számos közéleti személy gyászolja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Hámori Gabriella, Kamarás Iván, Csorba Lóci és Kiss B. Ádám a Fonó Literatúra vendégei

December 12-én folytatódik a Fonó Literatúra sorozata, amelyben kortárs költők versei találkoznak népköltésekkel, dalok, népdalok az irodalommal alkotnak spontán egységet, ismert színészek és zenészek töltik meg a megismételhetetlen estéket különleges tartalommal.
Jazz/World ajánló

Lina_Raül Refree: portugál énekesnő és spanyol producer sikerlistás projektje a Müpában

A portugál kultúra megismeréséhez kulcsfontosságú a gyakran az ország nemzeti zenéjének hívott fado, ám a szigorú szabályokkal rendelkező, hagyományos muzsika alkalmas a kísérletezésre is. Az 1984-ben született, eredetileg operaénekesi tanulmányokat folytató Carolina Cardoso Rodrigues (Lina) a spanyol producer, Raül Refree segítségével hozta létre rendhagyó projektjét, amelyben a fado műfaj megkerülhetetlen nagyasszonya, az 1999-ben elhunyt és hazájában háromnapos nemzeti gyásszal búcsúztatott Amália Rodrigues keserédes dalait dolgozták fel.
Jazz/World ajánló

Bényei Tamás és a Gramophonia Hot Jazz Orchestra ad szilveszteri koncertet a Pesti Vigadóban

Pontosan száz éve vette kezdetét a jazz-korszak, s keltek szárnyra az 1920-as, ’30-as, ’40-es évek örökzöld melódiái, melyeket az 1945 utáni Magyarországon, első ízben a Bényei Tamás és a Gramophonia Hot Jazz Orchestra kelti életre korhű formában.
Jazz/World gyász

„Mecky, drága, jó utat!” – Pályatársai búcsúznak Kóbor Jánostól

December 6-án elhunyt az Omega legendás énekese, Kóbor János, akit egy hónapja szállították kórházba koronavírus-fertőzéssel. Menedzsere később megerősítette: covid okozta szövődmények vezettek a zenész halálához. Kóbor Jánost pályatársai és számos közéleti személy gyászolja.
Jazz/World gyász

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.