Jazz/World

Ecset és dobverő

Ruttka Ferenc képzőművész és jazzdobos október 17-én ünnepli 85. születésnapját. A különc zsenit GALÉRIÁval is köszöntjük.

Korához képest hihetetlen mozgékony, higanytermészete nem hagyja nyugodni, lebilincselően mesél pályájáról, amelyben az ecset és a dobverő szinte végig jelent volt. Az utóbbi három évtizedben ugyan nem volt tagja semmilyen együttesnek, viszont mind a mai napig gyakorol otthon. Reneszánsz módon lelkesedik a képzőművészetért és a jazzért, emellett hosszú ideje elkötelezett természetvédő: „A kivágott fák és a pusztuló föld arra késztettek, hogy környezetvédő legyek.

Béke akkor lesz, ha a fegyverarzenált a művészet váltja fel. Vallom, hogy ha fák nem lesznek, mi is meghalunk.”

A legtöbb újságíró viszont azért szokta faggatni, mert hihetetlen széles körben levelez, az ENSZ-főtitkárától kezdve a pápán át a különböző ünnepelt, prominens művészekig számtalan híresség válaszolt is neki. Ruttkából akkor lett rendszeres, sőt szenvedélyes világlevelező, amikor a holdraszállás után írt az asztronautáknak, és tőlük is kapott választ. A Fidelio azelőtt a művész előtt tiszteleg, akinek a zene nem csak téma képzőművészeti munkásságában, hanem azonos jelentőségű múzsa.

„Közvetlen a háború után még vetítettek amerikai filmeket. Így volt szerencsém megnézni a La Conga című filmet, amiben Mickey Rooney dobost alakított.” A filmnek egyébként eredetileg a Strike Up the Band címet szánták a Gershwin-fivérek híres, 1929-es slágere után. „1947-ben, mint iskolás gyerek, a háború után, bementem a Toldy moziba. Semmi közöm nem volt addig a zenéhez. De az igazi zene, meg a dobbal való ismerkedés ott kezdődött. Rooney is orvos akart lenni, pont mint én, azután díszlettervező lettem, meg zenész. Varázslat volt, nem ismertem a kottát. De vettem öt jegyet a moziba, és leírtam betűkkel papírra, hogy ta-taram-taram-csinn! Manci néni mindig jött és hozta a zseblámpát, világított nekem. És mire már harmadszor vagy negyedszer megnéztem, addigra már ugyanúgy tudtam dobolni, mint a Mickey Rooney.”

Ruttka nemsokára az akkori idők egyik leghíresebb dobosának, Kovács Gyulának a tanítványa lett, akivel életre szóló barátságot kötöttek. „Rövid időn belül a legjobbak közé tartoztam. Ezek a sikerek lehetővé tették, hogy az akkor élő legnagyobbakkal (Zágon Iván, Garai Attila, Kabók Lajos, Radics Gábor, Szabó Gábor, Tabányi Mihály, Martini Lajos, stb.) játszhattam. Eközben a festőakadémiára is beiratkoztam, ahol ’68-ban mint díszlettervező kaptam diplomát. Tíz évig dolgoztam a filmgyárban szinte mindenkivel, főleg Jancsó Miklóssal.” Sokszor most is felbukkan Ruttka neve a legkülönbözőbb filmek stáblistájában, akár egy-egy Kukori és Kotkoda-epizód hátterének rajzolójaként.

Ruttka nem volt rest, egyszerűen írt egy levelet a szvingkorszak talán legnagyobb dobosának, az egyik első nagy dobos szólistának, Gene Krupának is. „Lényegében merész dolog volt Amerikával levelezni ’51-ben. Mikor még élt Sztálin, Rákosi. Adódott az a lehetőség, hogy Markstein nénihez, aki az Alfonzó mamája volt, amerikai rokonok jöttek, és akkor elküldtem velük ezt a levelet Krupának. Nem postán küldtem, mert azt az AVH úgysem engedte volna. És Gene Krupa válaszolt is, postán érkezett nagy barna borítékban, képet küldött. Egyszerűen kinyúltam. A kép ott van a Dobmúzeumban Cegléden. Ez egy szentkép, olyan, mint egy ikon.”

„A festészet lehetővé tette, hogy a kedvenceim portréját megfesthessem, Miles Davis, Quincy Jones, Mr. Dob (Kovács Gyula – a szerk.), Oscar Peterson, aki modellt ült nekem az Erkel Színházban. Ez életem egyik legnagyobb jutalma volt. Sok tanítványom is volt, akik ’56-ban külföldre távoztak, ma is tartom velük a kapcsolatot."

1966-től magam is Németországban játszottam, itt sok amerikai zenészt ismerhettem meg személyesen. Ezek közül kiemelkedő volt Dave Brubeck akivel ma is levelezek.” Brubecknek egy Debussy inspirálta festményt küldött, aki ezt szintén saját kezűleg köszönte meg.

Ruttka képzőművészeti munkássága is sok elismerést aratott, rengeteg csoportos és egyéni kiállításon vett részt itthon és külföldön, 1984-es kiállítását a Halászbástyán Puskás Ferenc nyitotta meg. Néhány éve megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet. 

„Vallom, hogy csak a művészet és a tudomány összefogása mentheti meg a világot. A legnagyobb hatalom szerintem a zene. Nélküle nemcsak hiányos, hanem értelmetlen lenne a világ. Nagy öröm számomra, hogy én ebben részt vehetek, és ezen keresztül próbálom boldogabbá tenni az embereket.” 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.
Színház

Ők kapták idén a Junior Príma Díjakat a színház- és filmművészet kategóriában

Hat fiatal művész vehette át a Junior Prima Díjat a színház- és filmművészet kategóriában szeptember 22-én, a Haris Parkban. Az elismerést és az azzal járó pénzjutalmat Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója nyújtotta át a 62 jelölt közül kiválasztott fiatal tehetségeknek.
Vizuál

2019 legfantasztikusabb fotói - és a mögöttük álló történetek - Galéria

Nemcsak a felvételeket, hanem a mögöttük meghúzódó problémákat és történeteket is megosztjuk!
Klasszikus

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Újabb rangos elismerést gyűjtött be a készülőben lévő Magyar Zene Háza

A világ legjobb zenei célú ingatlanfejlesztéseként díjazták a Liget Budapest projekt keretében épülő Magyar Zene Házát a világ egyik legrangosabb zenei-szakmai találkozójának megmérettetésén, az amerikai Music Cities Awardson.
Jazz/World gyász

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Jazz/World hír

Lakatos Mónika kapja a Womex életműdíját

Lakatos Mónika, a Romengo és a Cigány Hangok énekesnője kapja a Womex idei életműdíját a budapesti világzenei expón október 24-én. Az előadó, aki a Muzsikás (2008) után a második magyar díjazott a Womex történetében, fellép a rangos eseményen a Müpában.
Jazz/World ajánló

Könnyűzene a 29. CAFe Budapesten

Élő zene, kísérletezés, világzene és jazz – minikoncertek, lemezbemutatók és popkülönlegességek az ősz legmenőbb fesztiválján.
Jazz/World hír

Íme a járványhelyzet-kompatibilis szórakoztatás: indul a Raktárkoncert-sorozat

Zenei legendák, fesztiválzenekarok és a mulatós zene képviselői is feltűnnek a szeptember 21-től kezdődő sorozatban, amelyet a könnyűzenei ipar támogatására indítottak el.