Jazz/World

Ed Neumeister: "A jazz-zenekar ma már koncertműfajnak számít"

2013.01.28. 07:00
Ajánlom
A zeneszerzőként, hangszerelőként és tanárként is keresett amerikai jazz-harsonást Európához, és különösen Magyarországhoz erős szálak fűzik: a Budapest Jazz Orchestra nemrég őt kérte fel művészeti vezetőnek. Megkérdeztük a big band műfajáról és a filmzenékről is. INTERJÚ

- Ed Neumeistert világutazónak is nevezhetjük, hiszen sok helyen élt, Los Angelesben is dolgozik, és néhány évvel ezelőtt Bécsben telepedett le. Mért pont Európát választotta?

- Nem én választottam Európát, hanem Európa választott engem. A grazi egyetem engem kért fel, amikor az ottani professzor nyugdíjba vonult. Én pedig örömmel elvállaltam.

- Mik a előnyei az európai jazzéletnek az amerikaihoz képest?

- A fő különbség, hogy Európában a művészetekre több támogatás jut, még akkor is, ha a válság egyre jobban érződik ezen a területen is. Még ennek ellenére is magasabb tiszteletnek örvend a zene és a művészet, mint az Államokban.

- Furcsa ezt hallani, hiszen a jazz - különösen a big band műfaj - hazája az pont az Egyesült Államok. Hogyan alakulhatott ki ez a helyzet?

- A 30-as és 40-es években a big band és a jazz popzenének számított. Az volt a swingkorszak kiteljesedése. És mivel a jazz eredetileg szórakozató zene volt, nem volt szüksége támogatásra, megállt a lábán. De a jazz már nem pusztán szórakoztató, hanem inkább koncerttermekbe való zene lett, és ahogy egyre kifinomultabbá vált, már szükség volt támogatásra. De még mindig populáris zeneként tekintenek a jazzre, noha nem képes úgy eltartani önmagát, ahogy a popzene...

- Az utóbbi időben egyre gyakrabban jár Budapestre, egészen pontosan a Budapest Jazz Orchestrához. Ön számos big banddel és zenekarral játszott már - miért pont őket választotta?

- Erre megint csak azt tudom felelni, hogy nem én választottam, hanem ők engem. Először úgy 6-7 évvel ezelőtt találkoztunk, amikor a zenekar vezetői meghívtak egy közös koncertre. Az első pillanattól kezdve egy nagyon szoros kapcsolat alakult ki köztem és a zenészek között. Nagyon szeretek velük dolgozni, és azt hiszem, ez kölcsönös. Aztán a következő lépés az volt, hogy amikor a bécsi Porgy and Bess jazz klubban egy háromnapos portréműsort készítettem a műveimből, a BJO-t kértem fel, hogy legyen a partnerem a nagyzenekari darabjaim bemutatásában.

- Ön szerint mitől lesz jó egy big band?

- A jó technika,  a precizitás és a lélek kombinációjából adódik össze. Ez az, amit a BJO zenészeiben - és általában a magyar muzsikusokban  - szeretek; Azt, hogy mindkét faktorral rendelkeznek. Ez valószínűleg egyfajta hagyomány, vagy genetika... A lelkesedés, a szívvel-lélekkel való játék ötvözete a klasszikus zenei képzésből adódó tudással és precizitással - számomra ettől a kombinációtól  tud jó lenni egy zenekar.

- A zenekart mint egészet látja ilyenkor, vagy fontosak a zenészek mint egyéniségek is?

- Természetesen mindkettő fontos! Amikor zenészekkel és zenekarokkal dolgozom - főként ha rendszeres a munka - , akkor a megfelelő hangszereléssel a lehető legjobbat tudom kihozni a zenekarból. És itt jön képbe a zenészek mint egyéniségek jelentősége: ha megismerem a tagokat, akkor tudom a legjobban személyre szabni a szólókat és bizonyos részeket. Tehát számomra fontos az együtthangzás, a zenekar maga és az is, hogy megtaláljam a megfelelő szólistákat a megfelelő részekhez.

- Próbál a zenekarral, koncertezik, együtt dolgozik velük. Esetleg írna is a BJO részére valamilyen művet?

- Igen, határozottan! Már ötletelünk egy album elkészítésén, amely remélhetőleg a közeljövőben létre is tud jönni.

- Nem ez az egyetlen az Ön számos formálódó projektje közül, hiszen dolgozik például ismert filmek hangszerelésén, mint a Karib-tenger kalózai, a Sherlock Holmes vagy a Sötét lovag felemelkedése... Mit jelent egy filmnél a hangszerelés?

- Az úgynevezett "orkesztráció" sokkal több mindent foglal magába, mint a hangszerelés - sokszor magát a komponálást is beleértve. Úgynevezett "szellemkomponálást" is érthetünk ezalatt, amikor úgy teszek, mintha én lennék a zeneszerző. Ez a kreatív oldala ennek a munkának. Máskor pedig megkapom a zeneszerző dallamait, és meghangszerelem egy komplett nagyzenekarra. Maga a szerző midin készíti el a demót - ez csak egy szintetizátoron előállított hangfelvétel - a rendező számára. Amikor a rendező jóváhagyja, akkor kerül ez a verzió a hangszerelőkhöz. Mi pedig ebből egy olyan verziót készítünk, amelyet majd egy igazi zenekar el tud játszani.

- Ez a munkafázis a film végleges vágása előtt vagy után következik?

- Utána. Ez a legutolsó mozzanat a film készítése során. Sokszor a film megjelenése előtt két héttel végezzük a hangszerelést. És akkor vesszük fel egy legalább száztagú zenekarral... Nem állítom, hogy nem stresszes munka, mert kegyetlenek a határidők!

- És mik a jövőbeli tervei hangszeres szólistaként, hangszerelőként, szerzőként és pedagógusként?

- Mostanában egyre többet vezényelek különféle klasszikus és jazz zenekarokat a világ minden részén. Természetesen a komponálásra is mindig keresem a lehetőséget és alkalmat. Az utóbbi időben sok darabot írtam klasszikus előadók részére. Most fejeztem be a darabot fafúvós kvintettre, szólóművet  basszusklarinétra, valamint egy vonósnégyest.  De jazz zenekarra is vannak terveim - köztük a BJO-val is! Ami pedig a filmzenét illeti: nagyon szeretek filmzenét írni - ezért is költöztem Los Angelesbe hat évvel ezelőtt , hogy még több filmzenét írhassak és hangszerelhessek. És ha ez nem lenne elég, természetesen az egyetemi tanítást sem hanyagolhatom, valamint jazz harsonásként a koncertezést sem! Szóval valahogy mindig elfoglalom magam! (nevet)

- Honnan meríti az ötleteke az újdonságokhoz, az újfajta megközelítésekhez?

- Többféle forrásból merítek, és sokszor kitekintek a zenén túlra is. Talán furcsán hangzik, de ha valami újdonságot keresek komponálás vagy tanítás közben, akkor mindig a történelemhez, a múlthoz nyúlok vissza. Rajongok a történelemért, beleértve a zene- és művészettörténetet. Igazi búvárnak érzem magam: minél újabbat szeretnék felfedezni, annál régebbre nyúlok vissza! Például az egyik darab, amelyet a legutóbbi koncertünkön előadtunk a BJO-val, az a Here and There című szerzeményem, amelyhez az afrikai ősi zenéből merítettem ihletet. A pigmeusok zenéjéhez nyúltam vissza, úgy is mondhatnám, "elloptam" a zenéjüket és áthangszereltem jazz zenekarra. Persze ez nem újdonság, hiszen sok szerző merít így inspirációt - csak hogy egy világhírű magyar szerzőt említsek, például Ligeti György. Vagy ott van Bartók Béla, aki a saját népe zenéjét kutatta és használta fel műveiben. Én ezt a "föld zenéjének" hívom, a természeti népek zenéjének. Én is hasonlóképp fordulok a réges-régi kultúrák zenéjéhez, amit fel tudok használni a saját műveimben. És nemcsak felhasználom, hanem ezáltal jutnak eszembe új ötletek, formák, hangzások, amelyek - remélhetőleg - a jövőbe is mutatnak.

- Ha már a jövőnél tartunk: hogyan látja a big band mint művészeti  vagy előadási forma jövőjét?

- Manapság inkább jazz-zenekarnak hívnám, semmint big band-nek. Igaz, a felállás és a hangszerelés ugyanaz, de a big band elnevezés ahhoz a korhoz kötődik, amikor a jazz és a swing tánczene volt. A jazz-zenekar ma már inkább koncertműfajnak számít, egy olyan előadási formának, amely megalapozta a létjogosultságát a zenei műfajok között - különösen az Egyesült Államokban, de Európa-szerte is. Ma már szinte minden egyetem működtet saját jazz-zenekart. Remélem, hogy ennek a műfajnak biztosítva van a jövője - ideértve persze  a fenntartás és az anyagi támogatás problémáját, amellyel mindannyiunknak szembe kell néznie. Igaz, ugyanez a gond érinti a klasszikus zenekarokat is. De biztos vagyok benne, hogy együtt túléljük a nehéz időket!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Apu, azt hadd kérdezzem meg…” – Léner Péter és Léner András a Mester és Tanítványa podcastban

Apa és fia beszélgetésével folytatódik a Magyar Színházrendezői Testület frissen indított podcast-sorozata, amely a Fidelio online felületein jelentkezik kéthetente. A második részben Léner Péter színházi rendezőt kérdezi fia, Léner András színházi rendező, a Magyar Színházrendezői Testület alelnöke.
Színház

Haumann Máté: „Hamlet szerepe három embert igényel egyszerre”

Február 7-én mutatta be a Magyar Színház Shakespeare örök klasszikusát, a Hamletet, Eperjes Károly rendezésében. A címszerepet Haumann Máté alakítja, aki szerint az előadás összekovácsolta a társulatot. Erről is beszélt nekünk. Villáminterjú.
Vizuál

Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait – Tarr Béla életműdíjat kapott

Tizenhárom év szünet után visszatért a magyar mozgóképkultúra egyik legfontosabb eseménye, a Magyar Filmszemle. A rendezvény hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót február 9-én tartották meg a Corvin mozi Korda termében. A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda, és adták át.
Színház

Hajdu Steve: „Egy színésznek a saját halálát is könnyebb lesz feldolgozni”

Két nap alatt fogytak el a jegyek a Centiről centire márciusi előadásaira is, nézői várólista van a produkcióra a Rózsavölgyi Szalonban. A darabot Őze Áron rendezte, és játszik is benne Marjai Virág, Dobó Kata, valamint Hajdu Steve mellett, aki szerint Magyarországon is kezd hobbivá válni a színészet. De nem csak erről kérdezte őt a Fidelio.
Jazz/World

Idén is meghirdeti Fringe felhívását a Magyar Zene Háza

Mivel az intézmény kiemelt céljának tekinti a zenei tehetségek támogatását, a zenélés népszerűsítését kortól és zenei háttértől függetlenül, 2025-ben is meghirdeti a Fringe-t. Jelentkezési határidő: március 2., vasárnap éjfél.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A sanzonok királynője – a Benczúr Házban látható Nádasy Erika Piaf-estje

Egy halhatatlan legenda, Edith Piaf drámai fordulatokkal teli élettörténete és magukkal ragadó, keserédes érzelmekkel teli dalai elevenednek meg február 25-én a Benczúr Házban. A francia sanzonénekesnőt a darab írója, Nádasy Erika kelti életre.
Jazz/World hír

Idén is meghirdeti Fringe felhívását a Magyar Zene Háza

Mivel az intézmény kiemelt céljának tekinti a zenei tehetségek támogatását, a zenélés népszerűsítését kortól és zenei háttértől függetlenül, 2025-ben is meghirdeti a Fringe-t. Jelentkezési határidő: március 2., vasárnap éjfél.
Jazz/World magazin

KÉP-regény: Alice Cooper 77

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Alice Cooper születésnapján lepődött meg, és arról írt, hány tekerss filmet használt el a botrányhős előadó koncertjén.
Jazz/World interjú

Ajtai Péter: „Édesanyám kinyitotta a telefonkönyvet, és másnap már mentem bőgőórára”

Improvizációesztétikából doktorált, tanult klasszikus zenét, hagyományos jazzt, ma már legfőképpen free jazzt vagy szabad improvizációs zenét játszik. Tanít, számos zenekarban muzsikál, egy százhúsz éves bőgőt nyüstöl. Ajtai Péter bőgőssel beszélgettünk.
Jazz/World ajánló

Ismét megmérettethetik magukat a jazz feltörekvő tehetségei a Müpában

Az idén 20 éves Müpa 2025. február 7. és 9. között ismét megrendezi a Jazz Showcase-t. A régió egyik legjelentősebb zenei tehetségbörzéjére ez alkalommal is hat ígéretes pályakezdő formáció jutott be, akiknek produkcióit neves szakmai zsűri bírálja majd el.