Jazz/World

Egy húron pendülnek...?

2009.11.17. 14:42
Ajánlom
Bár a brit muzsikus, Justin Adams esetében legfeljebb az egyhúros hegedű használata miatt merülhet fel a közös szál, az Ektar zenekart illetően már művészi koncepcióról beszélhetünk, ahogy a formáció neve (Ek-tar, azaz egy húr) is pontosan erre utal.

Nem kizárt, hogy ezen kívül is lesz némi összecsengés az egymást követő koncertek dallamvilágában, vagy atmoszférájában - például a mindkét zenekar által használt közel-keleti zenei motívumok által -, de hangzásában aligha. Ezen az estén hangsúlyozottan két koncert lesz, kétféle világszemlélettel, de talán egy tőről fakadó szellemiséggel. Egy biztos: semmi máshoz nem hasonlítható, feltűnően egyedi produkciókra számíthatunk, szinte biztosra vehető nagy rácsodálkozások és izgalmak közepette - ahogy az fél világot átívelő, sőt, időutazások során várható.

Az Ektar bizonyára a legkifinomultabb és leginvenciózusabb kortárs, improvizatív kamarazenei formáció - európai viszonylatban is. A kizárólag akusztikusan megszólaló kvartett világzenéje egyedülállóan átszellemült, spirituális zene. A ma divatos világzenei (projektszerű, sikerorientált) produkciókkal szemben az Ektar a legnemesebb alapanyagokból, nem ritkán archaikus mélységekből táplálkozik. Nem véletlen, hogy a zenekarhoz, imént sorolt jellemzői okán gyakran és szívesen csatlakoznak igen magasan jegyzett jazz- és kortárs-előadóművészek. Ezúttal három kiváló hangszeressel kibővülve hallhatjuk őket, vagyis a Szőke Szabolcs (gadulka, kalimba, sarangi, steel drum), Tóth Evelin (ének, mbira, sansa), Benkő Róbert (nagybőgő) és Kardos Dániel (gitár) alkotta alapfelállás mellett Szalai Péter (tabla), Váczi Dániel (szaxofon) és Sárvári Kovács Zsolt (dobok) szerepel a formációban. A produkció jelentősége nagymértékben köthető egy domináns művészegyéniséghez, a kis túlzással reneszánsz embernek minősíthető Szőke Szabolcshoz, aki nemcsak varázslatos hangszeres játékával, de szerteágazó és rendkívül elmélyült kultúrtörténeti tudásával is meghatározó a zenekar élén.

Justin Adams nem kevésbé domináns muzsikus a leginkább különböző összetételű trióformációiban. A brit gitáros zenéjét eddig leginkább Észak-Afrika és a Közel-Kelet zenei világa motiválta - például a desert blues, vagyis a Szahara nomád népeinek meditatív vagy transzzenéje. Egyes vélemények szerint - s talán nem is alaptalanul -, a jól ismert észak-amerikai blues csakis ebből a kultúrkörből származtatható.

Adams az elmúlt évtizedben világszerte komoly sikereket könyvelhetett el híres korábbi triója a Juldeh Camara által, melynek köszönhetően nem ritkán fajsúlyos világsztárok - például Robert Plant, Peter Gabriel vagy Sinead O'Conor is - szívesen csatlakoztak egy-egy produkciójához. A közelmúlt groove-alapú világzenéje azonban bizonyára tovább finomodott, gazdagodott azzal, hogy új triója, a Les Triaboliques hangzásában már némi ázsiai, sőt balkáni zenei hatások is megjelentek; viszont továbbra is a modern populáris nyugati zenével fuzionálva. Adams új formációjában Lu Edmonds gitárossal és Ben Mandelson multi-instrumentalistával lesz hallható.

Ektar (Benkő Róbert - bőgő, Kardos Dániel - gitár, Szőke Szabolcs - sarangi, gadolka, Tóth Evelin - ének)

Justin Adams - Les Triaboliques (Justin Adams - gitár, Lu Edmonds - saz, cümbüş, Ben Mandelson - mandolin, barizouki)

2009. november 24. 19:30 Művészetek Palotája - Fesztivál Színház

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Vizuál

Vecsei H. Miklós: „Nagyon remélem, hogy a Szép csendben bátorságot ad” 

„Végre egy gondolat, ami nem bűnöst és vádlottat hirdet, hanem a viszonyok teljes újragondolását” - mondja Vecsei H. Miklós a Szép csendben című új magyar filmről, amelyből egy nappal a bemutató előtt több filmrészlet is felkerült a netre. Mutatjuk.
Klasszikus

Schiff András összerúgta a port a Montréali Szimfonikusokkal

A Montréali Szimfonikus Zenekar állítja: nem gondolják, hogy Schiff András tud vezényelni. A magyar muzsikus október végén dirigálta a kanadai zenekart, akkor történt az összetűzés.
Klasszikus

Ők azok az „amatőr karmesterek”, akik vezényelhetik a Fesztiválzenekart

Először hirdettek amatőröknek karmesterpályázatot, melynek eredményeként egy jogász, egy aneszteziológus, egy korrepetitor és egy csellóművész vezényelheti a Budapesti Fesztiválzenekart.
Klasszikus

Húszévesen már fesztivált alapított: Balog Alexandra

November 16-án szombaton mutatkozik be a Budapest Music Centerben szólistaként a Londonban diplomázó Balog Alexandra, aki alig 20 évesen alapította meg a Bozsoki Zenei Fesztivált és nemzetközi Nyári Akadémiát. Beethoven, Schubert és Kecskés D. Balázs művei hangoznak fel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Novák Péter és az Etnofon újra a Fonóban

A Fonó Budai Zeneházban tartott nagysikerű nyilvános főpróba és a hat állomásos nyári turné után november 16-án 21 órától újra a Fonóban ad koncertet a Novák Péter és az Etnofon zenekar.
Jazz/World videó

Színeket hoz a télbe az Antal Gábor Trió zenéje – Videópremier!

A Fidelión debütál az Ávéd János szaxofonossal kiegészült Antal Gábor Trió új videója, amit a Winter Colors című dalhoz készítettek.
Jazz/World ajánló

Egy egész nap a népzene jegyében – A Halmos Béla Program napja az A38-on

Az NKA Halmos Béla Program egy igazi minifesztivált varázsol november 17-én az A38 Hajó több helyszínére. Izgalmas előadásokkal, szórakoztató gyermekműsorokkal, fantasztikus koncertekkel és az elmaradhatatlan táncházzal várják az érdeklődőket.
Jazz/World magazin

Tudósok megfejtették a jó dalok írásának titkát

Egy kutatócsoport az amerikai Billboard slágerlistán szereplő klasszikus popsikerek több tízezernyi akkordhangzását elemezték ki statisztikailag.
Jazz/World magazin

Milyen zenéket hallgat az egyik „legzeneibb” író, Murakami Haruki?

A japán szerző olvasói tudják, hogy vannak bizonyos visszatérő elemei szövegeinek: macskák, fülek, kutak, furcsa párhuzamos valóságok és mindenekelőtt a zene. De milyen zene?