Sam Lee Londonban született, apai ágon lengyel gyökerű művészcsaládban. A vizuális művészettől a burleszktáncig számos területen bizonyította univerzális tehetségét, mielőtt lehorgonyzott a Brit-szigetek népdalainál. Gyűjti, énekli és tanítja őket – egyetemi katedrákon, rádiós és televíziós műsorokban és nem utolsó sorban az általa alapított londoni The Nest Collective klubban.
Sam Lee (Fotó/Forrás: Frederic Aranda)
Sam Lee pályafutására döntő hatással volt az a négy év, amelyet a legendás skót énekes, Stanley Robertson utazó társulatában töltött.
Így talált arra a mélységes és időtlen forrásra, amelyből első albuma, a 2012-ben megjelent Ground of Its Own merítkezett. Ez a Mercury-díjra jelölt album az elmúlt évek egyik legnagyobb nemzetközi szenzációja lett: ez volt az első angol lemez, amely az európai világzenei rádiósok listájának élére került.
Kint nőttem fel, és egyik legkedvesebb időtöltésem együtt élni a természettel. A vadon és a népdalok nem elválaszthatók egymástól.
Ray és köztem nincs nagy különbség abban sem, amivel foglalkozunk, legfeljebb az eszközeink eltérőek” – utalt egy interjúban korábbi mesterére, Ray Mears túlélési szakértőre az egykoron szintén ezzel foglalkozó folkzenész. Egy másik beszélgetésben pedig
2015-ben The Fade in Time címmel Sam Lee újabb remekművet tett le az asztalra. A rá jellemző különleges hangszereléssel – melyben pompás fúzióra lépnek a hagyományos és modern hangszerek: az Indiában az imádságok alatt megszólaltatott shruti doboz, a cselló, a trombita, a hegedű, a doromb, koto és a tabla – tovább feszegette a folkzene határait. Zenei univerzuma éppúgy megközelíthető a pszichedelikus folk, a kortárs zene és a jazz, mint a régi vágású angol dalok felől. Bárhonnan is nézzük, garantáltan a varázslat élményét kelti, erről május 27-én a Müpában élőben is megbizonyosodhatunk.
hírlevél
