Jazz/World

Együtt a táltos hegedűs és a hiperprímás

2013.01.06. 15:35
Ajánlom
Lajkó Félix újévi koncertjén Lakatos Roby volt a vendég, de a kard-ki-kard vonópárbaj nem volt - írja ZIPERNOVSZKY KORNÉL. Heti jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt.

Amikor megtudtam, hogy Lajkó Félix táltos hegedűs Roby Lakatos hiperprímást látja vendégül, először furcsállkodtam. Miért kell két dudás egy csárdába? Mindketten olyan szólisták, akik mellett zenésztársaik csak kísérők, ők abszolút zenekarvezetők. Mindketten rögtönöznek, konkrétan improvizálnak és általában is kockáztatnak, amit együtteseik lekövetnek. Lajkó és Brasnyó Antal brácsás társa között másfél évtizednél is hosszabb ideje tart az a szoros kapcsolat, amivel ketten nagy, messzevivő rögtönzött barangolásokra képesek, és ők ketten egyedül szinte komplett zenekari benyomást nyújtanak. Lajkó egyébként többször is volt már ilyen kétdudás zenei szituációban, elég ha az Alexander Balanescuval az A38-on adott egykori koncertekre gondolunk, sőt, májusban Varnus Xavérrel is fog Bach jegyében improvizálni. Tehát bátran megy ezekbe bele, viszont interjúiban többször is megemlítette, hogy a véletlennek is nagy szerep jut ilyenkor, mert nem jut mindig elég idő a próbákra.

Lakatosról pedig közismert, hogy minden, de tényleg minden műfajban otthon van. A cigánybanda hagyományos felállása az ő zenekarában általában kiegészül zongorával és gitárral. Roby "alapból" crossover muzsikus, emlékezetes kirándulásai során bejárta a klezmert (a Liszt Ferenc Kamarazenekarral), elhegedült híres filmzenei témákat, jazzmuzsikusokkal rendszeresen örömzenél, és persze a cigányprímások elmaradhatatlan repertoárja is a kisujjában van, hiszen maga is az egyik leghíresebb dinasztia büszke tagja, egyenesen Bihariig tudja követni családfáját. Róla leginkább azt lehet mondani, hogy elképesztő virtuozitása és műfaji nyitottsága együtt tették világhírűvé, ma már bármelyik kontinensen tud telt házat csinálni.

Lajkó viszont valamennyire átalakult fiatalkori önmagához képest, amilyennek a magyarországi közönség megszerette, akinek extatikus játéka óriási energiát, szenvedélyt és romantikát sugároz. Lendülete most is elképesztő, de már nem csak transzban árad belőle a hangözön. Ennek egyik jele, hogy a hegedű mellett egyre gyakrabban citerázik is - ezen a hangszeren tanult zenélni. Márpedig, azt gondolnánk, hogy azért ezen a pengetős hangszeren szűkebbek a lehetőségek. Nem azok, ez derül ki az ő játékából, főleg ami a pengetés ritmikáját, a jobbkezet illeti - az első két számot a Müpa-beli koncerten január 3-án nem is hegedűn, hanem csak citerán adta elő. A negyedik (A madárnak, az utolsó sorlemezről) például már egy meglepően reflexív, szinte lezser módon felfogott bagatell, és ezt nem csak azért mondom, mert ebben a szólista fütyölte a dallamot. Azt hiszem, bár persze nem tudom, hogy megismerném a Lajkó-kvartett zenéjét még akkor is, ha csak citerázna. Az együttesben Brasnyón kívül Kurina Michael cimbalmos és Kurina Ferenc bőgős hallható - nekik kettejüknek elévülhetetlen érdemeik vannak abban, hogy létrejött a Lakatos-Lajkó csúcstalálkozó, mert játszottak a Belgiumban élő magyar prímással is korábban. Egyébként akik a régi, csupatűz Lajkó igézetében jöttek el erre a koncertre, azok sem kellett egy fikarcnyit sem csalódjanak.

A teljes szettnyi, háromnegyed órás kvartett műsor után vonult ki a színpadra a Félixtől habitusában, ruhájában, maga viseletében is olyannyira eltérő Roby, aki magával hozta szekundánsát. Úgy sejtem, hogy ez a kiváló muzsikus Bóni László volt. De ez csak gyanú, mert - akár hiszik, akár nem - a közel két órás koncerten egy szó nem sok, annyit sem konferált senki. Viszont a két hegedűs gondosan elkerülte a cigányzenekaroknál egykor dívott vonópárbajnak még a látszatát is, hiszen ez sokszor torkollott üres bravúrkodásba. Lajkó a második részben is először citerázott, és csak később fogta kézbe a hegedűt, ám amikor citerán játszott, arra sem mondanám, hogy kísért, mert sokszor ő hozta a melódiát, és szólózott is. De akárhogyan is kerülgették egymást, amikor találkoztak, nem mindig passzolt össze teljesen a két hegedűs együttes játéka. Lajkó zenekara egy harmóniailag statikus, ritmikájában kötöttebb ideált követ annál, ahogy Lakatos és hegedűs "árnyéka" feldobnak a levegőbe egy témát, megpörgetik, modulálnak, ki-kilépnek a ritmusból és a tonalitásból. 

A másik problémát a csupa-húr együttes hangzásában érzékeltem - bár a két fő szólista hangszíne élesen eltért, és egymásnak csodálatos felelgetős, kölcsönösen inspiráló melódiafüzérekkel ajándékozták meg a közönséget, de a három hegedű, meg a brácsa és a cimbalom egy-egy dallam és egy-egy akkord hangtartományának majdnem ugyanazt a részét célozzák. El is határoztam, hogy legközelebb fúvósötösre veszek jegyet. A közönség viszont óriási lelkesedéssel követte és ünnepelte a csodás közös produkciót, amelynek szerintem legjobban sikerült részei a magyar népdalcsokrok és a két zenekarvezető területe mezsgyéjén található magyar népzene-feldolgozásai, továbbgondolásai voltak. Ha lesz folytatása a közös produkciónak, akkor érzésem szerint annak más hangszerelést is ki kellene próbálnia.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Vizuál

Az újrakezdés filmjei

Egyre közelebb kerül az újranyitás gondolata, bár a bemutatókat még halogatják, de előbb-utóbb moziba is mehetünk. Addig is öt olyan klasszikus magyar filmet ajánlunk a Filmio kínálatából, amelyekben a hősök élete teljesen más irányt vesz.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World podcast

„A jazz passzol a lázadáshoz” – Harcsa Veronikával indul a Fidelio új podcastja, a Fülbemászó

Örök kísérletező, akinek nem kell kompromisszumokat kötnie, ha jazzről van szó. Pályája szorosan összefügg a budapesti Fringe Fesztivállal, ahol először adhatta elő saját dalait közönség előtt, mégpedig komoly sikerrel. Harcsa Veronikával Tompa Diána beszélgetett a Fülbemászóban.
Jazz/World ajánló

Prince egykori zenésze is a Müpa Home fellépői között

Három egyedülálló online koncertpremiert kínál április 16-17-én és 30-án a Müpa Home. Tzumo Árpád zenekara, a Solati Music és a Blahalouisiana mellett látható lesz a basszusgitár dán ikonja, Ida Nielsen koncertje is.
Jazz/World interjú

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Jazz/World interjú

Vers és elektronika a költészet napján – páros interjú Pátkai Rozinával és Fenyvesi Mártonnal

Elektronika teszi emlékezetessé Pátkai Rozina új lemezén a magyar verseket. Elektronikai eszközökre Fenyvesi Mártonnak is szüksége van, aki az utóbbi időben hangmérnökként és producerként legalább annyit dolgozott, mint gitárosként. Az életben egy párt alkotnak, kézenfekvő volt, hogy együtt ültetjük őket mikrofon elé.
Jazz/World pályázat

Támogatást nyújt a zeneipari háttérmunkásoknak a Fábián Juli Emlékalapítvány

A Fábián Juli Emlékalapítvány ismét pályázatot ír ki a koronavírus-járvány, az elmaradt koncertek, rendezvények és a tervezhetetlen szakmai jövő miatt nehéz helyzetbe került zeneipari háttérmunkások számára.