Jazz/World

El Jazzico: A romáknak a jazz az anyanyelve

2012.12.02. 09:10
Ajánlom
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz tanszékének Európai uniós és kormánytámogatással megvalósuló műhelykoncertje éles megvilágításba helyezi a magyar jazz egyik különleges aspektusát: hogy a magyar jazznek régóta milyen fontos részét jelenti a roma muzsikusok aktív és termékeny jelenléte.

Ez a felvetés lényegi kérdéseket hoz felszínre, bár ilyenkor az EL Jazzico művészeti vezetője, Oláh Kálmán (akit nemrég kérdeztünk hangszeréhez fűződő viszonyáról - a szerk.) mindig előre bocsátja, hogy a zenében mindenki egyenlő. Szerinte azért van hasonlóság a magyar cigányzene és a jazz között, amit már Bartók is észrevett, mert mindkettőnek van egy sajátos, improvizatív nyelvezete. Ha ezt valaki elsajátítja, akkor szinte teljesen mindegy, hogy milyen kompozíciót játszik, mindig a sajátos nyelvezet szerint ad elő. Nem az a lényeg a kávéházi-éttermi cigányzenében, amit játszanak, hanem ahogy játsszák. A romákban ez benne van, és valószínűleg autentikusabban is nyúlnak a jazzhez ebből a tradícióból fakadóan - ez persze csak a szubjektív véleménye, teszi hozzá, csakhogy éppen ő kapta meg a nemzetközi, sőt az amerikai színtéren azokat az elismeréseket, amelyek erre neki szakmai és erkölcsi alapot adnak.

Az utóbbi évtizedben elért fényes amerikai sikerei között kell említeni a Thelonius Monk zeneszerző-verseny megnyerését 2006-ban, a legtekintélyesebb szaklap, a Downbeat négycsillagos kritikáját az Images című lemezről (a Budapest Jazz Orchestrával), és az Always című szólólemez kiadását (Memphis International). Ez utóbbi borítóján olvasható az Oláh triójában dobosként közreműködő Jack deJohnette nyilatkozata, hogy szerinte milyen autentikusan játszik jazzt a magyar roma zongorista. A világhírű dobos, a Keith Jarrett trió tagja a Szakcsi Generation lemez felvételén figyelt fel erre, azóta is arról szokott faggatózni, hogy hol tanultak meg a magyarországi romák így bebopot játszani, mert a világot járva ehhez foghatót ő még nem hallott. Erre Kálmán is csak annyit tud mondani, hogy a saját zenei hagyományaik és a jazz hasonlósága lehet a magyarázat, ettől tűnik úgy, mintha a magyarországi romáknak a vérében lenne a bebop.

Oláh Kálmán tizenkét éve tanít az LFZE Jazz Tanszéken, de az A38-ra csak azokat a tanítványait hívta meg, akik most járnak hozzá, mert ha minden nevet szerzett növendékét elhívta volna, az szétfeszítette volna a műsor kereteit. Pedig sokan tudják, hogy közülük például Oláh Dezső (névrokon) vagy Csikós József  szép sikereket értek el. Oláh persze azonnal megjegyzi, a műsorfüzetbe írt mondataival összhangban, hogy ebbe a felsorolásba már akár Rozsnyói Péter és Pintér Péter is beletartozna, bár ők nem romák.

Maga Oláh Kálmán a jazztanszak-alapító Gonda János növendéke volt a második évfolyamtól, és mind a mai napig nagyon büszke arra, hogy zongorát és zeneszerzést tartani is Gonda tanár úr hívta a katedrára. De előtte járt Szakcsi Lakatos Bélához, aki az est több közreműködőjének is fontos példakép, útmutatást adó mester. Kálmánnak Szakcsi olyan értékes dolgokat mondott, amik évekre szóltak, sőt gyerekkorában is - hiszen sógorság révén ők ketten még rokonok is - mutatott már neki ezt-azt, ami nagyon sokat ért. De Szakcsi egyénien tanít, emlékszik vissza Kálmán, a rá jellemző szüntelen improvizáció még a tanításában is érvényesül.

Az El Jazzico hangverseny felépítésében az a koncepció, hogy szóló produkciók és triók váltják egymást. Oláh Kálmán maga is fellép szólóban és a legrégebben fennálló zenekarával, a Trio Midnighttal, növendékei közül pedig azokat ajánlotta szóló fellépésre, akiknek már ez a produkciója is erősebb, a többiek, és akik szívesebben játszanak trióban, inkább kísérettel játszanak. De elég szabad kezet adott nekik, lesz aki standardet, lesz aki saját kompozíciót játszik.

Az est egyik különlegessége, hogy ha nem is először történik, de az első alkalmak egyike, hogy Kálmán fia, Oláh Krisztián is egy koncerten lép fel apjával. Krisztián a Bartók Konzi klasszikus zongora tanszakos növendéke, és mostanában már elég sokat játszik a budapesti klubokban saját triójával. Kálmán hallható büszkeséggel és örömmel beszél fiáról, aki szinte minden koncertjére eljön, sőt már Krisztián öccse is szaxofonozik. "Nagy öröm látni, hogy mindkét fiam azt viszi tovább, amit én szeretek. Ezáltal úgy érzem, hogy a kapcsolatunk később is szoros marad, a zene összeköt minket felnőttkorukban is. Nem féltem őket a zenész pálya buktatóitól, csak azt szeretném, ha majd külföldön folytatnák a tanulmányaikat és hogy sokoldalúak maradjanak, a jazz mellett a klasszikus zenére, zeneszerzésre is nyitottak maradjanak."

Az El Jazzico - és párkoncertje, a december 2. vasárnap megrendezendő El Clasico - részletes műsorfüzete erre a linkre kattintva nyitható meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Klasszikus

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.
Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Vizuál

Kiállítják az első bécsi női fényképész századeleji portréit

Művészek, arisztokraták és más hírességek a század elejéről Klimttől Picassóig a Madame d'Ora néven dolgozó Dora Kallmus fotográfiáin a bécsi Leopold múzeumban.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Próbálok nem dobosként hozzáállni a zenéléshez”

Gyárfás Attila egy sokat gondolkodó ember benyomását kelti, de a zenében pont ennek ellenkezőjére, a lehető legnagyobb ösztönösségre és szabadságra törekszik. Zenekarával nemrég jelentette meg Cloud Factory című albumát, ennek apropóján kérdeztük zenei vízióiról.
Jazz/World blues

A blues nem más, mint életérzés

Ezt vallja a VI. Óbudai Blues Fesztivál egyik amerikai fellépője, Big Daddy Willson. A július 23. és 27. közötti eseménysorozat idén is a műfaj legfontosabb hagyományaival és a legélesebb kortárs jelenével való találkozást ígéri.
Jazz/World lemez

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Jazz/World marokkó

Igazi riport egy marokkói popfesztiválról

Essauriában, a Gnawa és Világzene Fesztiválon járt szerzőnk, ahonnan egészen ambivalens érzésekkel távozott.
Jazz/World ajánló

Klezmer színesíti a Vajdahunyadvári Fesztivált

A 27. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál a hagyományos komolyzenei koncertek mellett idén is otthont ad a klezmer muzsikának. Július 16-án a Sabbathsong Klezmer Band koncertjét élvezhetjük, ezt követően pedig „Mozart est” várja a kikapcsolódni vágyókat.