Jazz/World

El Jazzico: A romáknak a jazz az anyanyelve

2012.12.02. 09:10
Ajánlom
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz tanszékének Európai uniós és kormánytámogatással megvalósuló műhelykoncertje éles megvilágításba helyezi a magyar jazz egyik különleges aspektusát: hogy a magyar jazznek régóta milyen fontos részét jelenti a roma muzsikusok aktív és termékeny jelenléte.

Ez a felvetés lényegi kérdéseket hoz felszínre, bár ilyenkor az EL Jazzico művészeti vezetője, Oláh Kálmán (akit nemrég kérdeztünk hangszeréhez fűződő viszonyáról - a szerk.) mindig előre bocsátja, hogy a zenében mindenki egyenlő. Szerinte azért van hasonlóság a magyar cigányzene és a jazz között, amit már Bartók is észrevett, mert mindkettőnek van egy sajátos, improvizatív nyelvezete. Ha ezt valaki elsajátítja, akkor szinte teljesen mindegy, hogy milyen kompozíciót játszik, mindig a sajátos nyelvezet szerint ad elő. Nem az a lényeg a kávéházi-éttermi cigányzenében, amit játszanak, hanem ahogy játsszák. A romákban ez benne van, és valószínűleg autentikusabban is nyúlnak a jazzhez ebből a tradícióból fakadóan - ez persze csak a szubjektív véleménye, teszi hozzá, csakhogy éppen ő kapta meg a nemzetközi, sőt az amerikai színtéren azokat az elismeréseket, amelyek erre neki szakmai és erkölcsi alapot adnak.

Az utóbbi évtizedben elért fényes amerikai sikerei között kell említeni a Thelonius Monk zeneszerző-verseny megnyerését 2006-ban, a legtekintélyesebb szaklap, a Downbeat négycsillagos kritikáját az Images című lemezről (a Budapest Jazz Orchestrával), és az Always című szólólemez kiadását (Memphis International). Ez utóbbi borítóján olvasható az Oláh triójában dobosként közreműködő Jack deJohnette nyilatkozata, hogy szerinte milyen autentikusan játszik jazzt a magyar roma zongorista. A világhírű dobos, a Keith Jarrett trió tagja a Szakcsi Generation lemez felvételén figyelt fel erre, azóta is arról szokott faggatózni, hogy hol tanultak meg a magyarországi romák így bebopot játszani, mert a világot járva ehhez foghatót ő még nem hallott. Erre Kálmán is csak annyit tud mondani, hogy a saját zenei hagyományaik és a jazz hasonlósága lehet a magyarázat, ettől tűnik úgy, mintha a magyarországi romáknak a vérében lenne a bebop.

Oláh Kálmán tizenkét éve tanít az LFZE Jazz Tanszéken, de az A38-ra csak azokat a tanítványait hívta meg, akik most járnak hozzá, mert ha minden nevet szerzett növendékét elhívta volna, az szétfeszítette volna a műsor kereteit. Pedig sokan tudják, hogy közülük például Oláh Dezső (névrokon) vagy Csikós József  szép sikereket értek el. Oláh persze azonnal megjegyzi, a műsorfüzetbe írt mondataival összhangban, hogy ebbe a felsorolásba már akár Rozsnyói Péter és Pintér Péter is beletartozna, bár ők nem romák.

Maga Oláh Kálmán a jazztanszak-alapító Gonda János növendéke volt a második évfolyamtól, és mind a mai napig nagyon büszke arra, hogy zongorát és zeneszerzést tartani is Gonda tanár úr hívta a katedrára. De előtte járt Szakcsi Lakatos Bélához, aki az est több közreműködőjének is fontos példakép, útmutatást adó mester. Kálmánnak Szakcsi olyan értékes dolgokat mondott, amik évekre szóltak, sőt gyerekkorában is - hiszen sógorság révén ők ketten még rokonok is - mutatott már neki ezt-azt, ami nagyon sokat ért. De Szakcsi egyénien tanít, emlékszik vissza Kálmán, a rá jellemző szüntelen improvizáció még a tanításában is érvényesül.

Az El Jazzico hangverseny felépítésében az a koncepció, hogy szóló produkciók és triók váltják egymást. Oláh Kálmán maga is fellép szólóban és a legrégebben fennálló zenekarával, a Trio Midnighttal, növendékei közül pedig azokat ajánlotta szóló fellépésre, akiknek már ez a produkciója is erősebb, a többiek, és akik szívesebben játszanak trióban, inkább kísérettel játszanak. De elég szabad kezet adott nekik, lesz aki standardet, lesz aki saját kompozíciót játszik.

Az est egyik különlegessége, hogy ha nem is először történik, de az első alkalmak egyike, hogy Kálmán fia, Oláh Krisztián is egy koncerten lép fel apjával. Krisztián a Bartók Konzi klasszikus zongora tanszakos növendéke, és mostanában már elég sokat játszik a budapesti klubokban saját triójával. Kálmán hallható büszkeséggel és örömmel beszél fiáról, aki szinte minden koncertjére eljön, sőt már Krisztián öccse is szaxofonozik. "Nagy öröm látni, hogy mindkét fiam azt viszi tovább, amit én szeretek. Ezáltal úgy érzem, hogy a kapcsolatunk később is szoros marad, a zene összeköt minket felnőttkorukban is. Nem féltem őket a zenész pálya buktatóitól, csak azt szeretném, ha majd külföldön folytatnák a tanulmányaikat és hogy sokoldalúak maradjanak, a jazz mellett a klasszikus zenére, zeneszerzésre is nyitottak maradjanak."

Az El Jazzico - és párkoncertje, a december 2. vasárnap megrendezendő El Clasico - részletes műsorfüzete erre a linkre kattintva nyitható meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Könyv

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Klasszikus

Varga Judit: Hiányzott a női példakép

Varga Judit nevével az idei fesztivál programjában többször találkozhatunk zeneszerzőként és kurátorként is. Judit szeptember óta a bécsi zeneakadémia (MDW) médiazeneszerzés professzora, aki ezt megelőzően a budapesti és a bécsi Zeneakadémián párhuzamosan tanított.
Színház

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World Nők a zenében

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.
Jazz/World fesztivál

Négy magyar zenekar lép fel az Eurosonic Fesztiválon

A Bluebay Foxes, a Harmed, a Qualitons, valamint Devil's Trade képviseli Magyarországot a napokban zajló Eurosonic Fesztiválon, Európa legfontosabb showcase fesztiválján és konferenciáján a hollandiai Groningenben.
Jazz/World Rock & Roll

Whitney Houston az egyetlen nő, aki idén bekerül a Rock & Roll Hírességeinek Csarnokába

Az idei új beiktatandók között szerepel még a T. Rex, a Depeche Mode, Notorious B.I.G., a Nine Inch Nails és a The Doobie Brothers is. A Rock & Roll Hírességek Csarnokába azok kerülhetnek be, akik több mint 25 éve adták ki első albumukat.
Jazz/World gyász

Elhunyt Wolfgang Dauner jazz-zongorista

A német jazz egyik meghatározó „apafigurája” 84 éves volt. Egyaránt alkotott rádiónak, televíziónak, operaháznak, és persze saját jazzegyütteseinek.
Jazz/World ajánló

Melis László emléke előtt tiszteleg a MAO

Az Erkel Ferenc-díjas zeneszerző a Sörgyári capriccio Pepin bácsija által ihletett darabját is előadja január 18-án a Budapest Music Centerben a Modern Art Orchestra.