Jazz/World

Elfeledtük volna a messze földön híres magyar jazzgitárost?

2018.01.25. 17:38
Megosztom
Zoller Attila nevét kevesen ismerik itthon, pedig az amerikai jazz-zenészek körében fontos viszonypontként emlegetik őt. Éppen 20 évvel ezelőtt, 1998. január 25-én hunyt el, emlékére február 2-án a Müpa kiváló muzsikusokkal szervez koncertet.

Attila sok szempontból kulcsfigura volt számomra. Az én szememben ő a legnagyobb nagykövete a magyar kultúrának”

- ezt a világ egyik legjobb jazzgitárosa, Pat Metheny mondta nemrég lapunknak, Metheny ugyanis pályája elején mentoráltja volt a magyar származású gitáros, hangszerfejlesztő, zeneszerzőnek. Nem ő az egyetlen, aki tiszteletteljes csodálattal viszonyul hozzá: 2011-ben megjelent egy album Message to Attila: The Music of Attilla Zoller címmel, amin élvonalbeli jazz-zenészek játsszák a zenéjét, úgymint Mike Stern, Jim Hall, Peter Bernstein, John Abercrombie, Ron Carter és mások. De ki is volt Zoller Attila?

Pat Metheny: „Minden koncertre úgy készülök, mintha az lenne az utolsó”

Kapcsolódó

Pat Metheny: „Minden koncertre úgy készülök, mintha az lenne az utolsó”

Az élő jazzgitáros legendát senkinek nem kell bemutatni, hiszen húszéves kora óta szünet nélkül lenyűgözi a világot. November 4-én új műsorával, az An Evening With Pat Metheny című turné keretében érkezik a budapesti MOMSportba a Get Closer Concert szervezésében.

Zoller Attila

Zoller Attila

Visegrádon született 1927-ben: első mestere zenetanár édesapja volt, aki négyéves korában már hegedülni tanította. Zoller Attila 9 évesen áttért a trombitára, 17 éves korában pedig gitározni kezdett – autodidakta módon. A középiskolát még be sem fejezte, Budapestre költözött és klubokban, szórakozóhelyeken játszott. Megismerkedett a tangóharmonika király Tabányi Mihállyal, aki ritmusgitárosként alkalmazta Pinocchio nevű együttesében 1946 és 1948 között. Ebben az évben – szembesülve a kommunista hatalomátvétellel - Ausztriába emigrált, gyalog. Itt már jócskán elmerült a helyi jazzéletben, még az osztrák állampolgárságot is megkapta, két évvel később azonban Németországba költözött, ahol találkozott két amerikai jazzmuzsikussal, Oscar Pettiford bőgőssel és Lee Konitz szaxofonossal.

Utóbbi a cool jazz egyik éllovasaként nem annyira stílusával, mint egyedi hangszínével és improvizációs készségével óriási hatást gyakorolt rá. Egészen összebarátkoztak és ő volt az, aki ráébresztette: ha jazzt akar játszani, Amerikába kell áttennie a székhelyét. Zoller Attila a Lenox School of Music ösztöndíjával New Yorkba költözött, ahol

Ornette Coleman és Don Cherry lettek a szobatársai.

Őket hallva érdeklődése fokozatosan kinyílt a free jazzre, mert rájött, hogy ilyen szabadsággal csak az tud játszani, aki valóban zsigerből, ösztönből játszik.

Zoller Attila pillanatok alatt bekerült a jazz fősodrába és az egyik legfoglalkoztatottabb zenész lett.

1960-ban Chico Hamilton zenekarában játszott, ahol Benny Goodman volt a klarinétos. 1964-ben a nálánál azóta sokkal híresebbé vált magyar gitárossal, Szabó Gáborral holtversenyben lett első a világ akkori vezető jazz szaklapja, a Down Beat népszerűségi szavazásán. 1966-67-ben ért pályája csúcsára, a világ vezető jazz muzsikusaival szerepel koncerteken és lemezeken. Többek között Don Friedmann, Stan Getz, Red Norvo, Herbie Hancock, Ron Carter, Bill Evans, Herbie Mann, Miroslav Vitous, Reggie Workman, Scott LaFaro és Jimmy Rainey voltak partnerei.

1966-ban osztrák állampolgárságával jöhetett tizennyolc év után ismét Magyarországra. 1968-tól közösen vezetett zenekart az altszaxofonos Lee Konitz-cal, aki utóbb az egyik legfontosabb zenei partnerévé vált. 1969-ben vette fel Zoller Gypsy Cry című lemezét, amiben a free jazz hatásai a magyar (kávéházi) cigányzene hagyományával találkoznak. A lemez és Zoller Attila jelentőségét mutatja, hogy ezen az albumon Herbie Hancock zongorázik, aki éppen ekkor szállt ki Miles Davis zenekarából.

Zoller Attila 1972. június 3-án a Magyar Rádió meghívására magyar színpadon is fellépett huszonöt év kihagyás után. Ezután visszatért az Egyesült Államokba, de nem kért már a New York-i nyüzsgésből, Vermontban vett házat, ahol  1975-ben saját iskolát alapított. Az elméleti képzést neves szakemberekre bízta, ő maga pedig gitárt oktatott, és

nagy figyelmet szentelt tanítványai lelki világának is, segítette például őket a drogról való leszokásban.

Az 1980-as években több szólókoncertet adott Európában. 1990. november 30-án a Magyar Televízió egy kisfilmet is bemutatott be Zoller Attila Budapesten címmel. 1995-ben azonban rákkal diagnosztizálták. Pár hónappal halála előtt sok barátja és tisztelője az Amerikai Gitár Múzeumban egy gálát szervezett tiszteletére, amire többek között közelgő 70. születésnapja adta az alkalmat. A fellépők között Jim Hall, Peter Bernstein, John Abercrombie és John Scofield is ott volt.

1997. december 5-én, a Magyar Rádió Márványtermében került sor arra a koncertre, amely Zoller Attila egyik utolsó kívánsága volt. Szülőhazája közönsége előtt szeretett volna végleg elbúcsúzni. Zenésztársai ezen a koncerten a magyar jazz nagyágyúi, Szakcsi Lakatos Béla, Pege Aladár és Kőszegi Imre voltak, de egy felháborító momentum keretezte az estét:

Az akkori kultuszminiszter, Magyar Bálint a Márványteremben adta volna át neki "A magyar kultúráért" kitüntetést, de valaki feljelentette őket, mondván Zollerék nyilasok voltak (természetesen ez nem volt igaz), így ez a "díszelgés" elmaradt.

Ennek ellenére ovációval fogadta őket a közönség, ami másnap emgismétlődött a visegrádi teltházas koncertjén is. Zoller Attila 1998. január 25-én halt meg az Egyesült Államokbeli Vermontban. Családja - kérésére- a vermonti házától pár percre található Townshend folyóba szórta hamvait, a folyón átívelő hídba pedig belevéstek egy gitárt, egy monogramot és egy folyó felé mutató nyilat. Emlékére 2000-ben a Bartók Rádió jazz gitár versenyt rendezett, ahol a zsűri elnöke Pat Metheny volt.

Zoller kétségtelenül minden idők egyik legnagyobb hatású magyar származású jazz zenésze.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Kossuth-díjasok és világhírű operaénekesek Bánk bánja Budapesten

A magyar operajátszás kiemelkedő művészei, egy nemzetközi tekintélyű karmester és a nagy múltú MÁV Szimfonikus Zenekar találkoznak december 8-án a Budapest Kongresszusi Központban.
Színház

Magyar Színházi Fesztivál néven új rendezvénysorozat indul 2027-ben

A régebbi országos színházi találkozók legjobb hagyományaira építő rendezvénysorozat a Kárpát-medence magyar nyelvű színházművészetének kiemelkedő előadásait mutatja be.
Vizuál

Vadló Kilenc: ha szeretted az Erőszakikat, ezt a McDonagh-filmet se hagyd ki!

Martin McDonagh ezúttal a Húsvét-szigetre küld két CIA-ügynököt, akiknek súlyos erkölcsi kérdésekkel kell szembenézniük. A feketekomédia humorral beszél barátságról, bűntudatról és arról, hogyan romlott el a világ. John Malkovichnak Oscar-díjat kell kapnia.
Színház

„A Karinthy név minket is kötelez” – Olt Tamás a színház múltjáról, jelenéről és küldetéséről

A Karinthy Színház fő profilja a jó értelemben vett instant szórakoztatás volt, az alapító Karinthy Márton időről-időre becsempészett az évadtervébe komolyabb, kortárs műveket is. Ezzel az örökséggel vette át a színház vezetését Olt Tamás. Interjú.
Könyv

Élet és halál között keresi a kapaszkodókat Takács Zsuzsa új verseskötete

Novemberben jelenik meg a Kossuth-díjas szerző legújabb verseskötete a Magvető Kiadó gondozásában, Bevezetés a halálba címmel.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Ella Fitzgeraldtól a saját hangig – a Bolba Éva Trió koncertezik a Vigadó Jazz Clubban

Bolba Éva még a műfajt is alig ismerte, amikor megtanulta Ella Fitzgerald egyik bravúros előadását. Egy fellépésre készült, s végül a hivatását találta meg. November 17-én a Pesti Vigadóban mutatja meg, hogyan szólnak a jazz klasszikusai a saját hangján.
Jazz/World interjú

Mihályi Gábor és Pál István Szalonna a Hagyományok Házához fűződő kapcsolatáról

Százhuszonöt éves a Budai Vigadó épülete, de történetét nem csupán falai, termei és színpadai őrzik. Ötödik portrénkban a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjét és művészeti vezetőjét mutatjuk be.
Jazz/World magazin

Mitől hullámzik a Blue Waves? – betekintés Kurt Rosenwinkel és a Daveform Quintet közös albumába

Swing és heavy metal, balkáni őrület, skandináv melankólia és váratlan humor – Kurt Rosenwinkel és a Daveform Quintet lemeze különböző zenei világokat rejt. Szegő Dávid és az amerikai gitárlegenda mesélt a dalok inspirációiról.
Jazz/World interjú

Agócs Gergely: „Azért kell harcolnunk a zene fennmaradásáért, hogy ne hangszórókból szóljon, hanem a lelkünkben zengjen”

Százhuszonöt éves a Budai Vigadó épülete, de történetét nem csupán falai, termei és színpadai őrzik. Negyedik portrénkban Agócs Gergely népzenekutatót, muzsikust, a Hagyományok Háza főigazgatói tanácsadóját mutatjuk be.
Jazz/World hír

Közös javaslatokkal alakítaná a zeneipart érintő döntéseket a Könnyűzenei Szakmai Fórum

Több mint nyolcvan zeneipari szakember kezdett közös munkába annak érdekében, hogy szakmailag megalapozott, egyeztetett javaslatokkal segítse a kulturális minisztérium munkáját. Az együttműködés kereteként megalakult a Könnyűzenei Szakmai Fórum.