Jazz/World

Elhunyt Az utolsó tangó Párizsban zeneszerzője

2016.04.03. 15:59
Ajánlom
Gato Barbieri latin jazz-szaxofonost 83 éves korában érte a halál. Több mint hét évtizeden át tartó zenei pályafutásának állomásait több tucatnyi album őrzi.

Barbieri, aki nemrég szívbillentyűműtéten esett át, szombaton halt meg tüdőgyulladás következtében egy New York-i kórházban - mondta el felesége, Laura Barbieri.

A zene misztérium volt Gato számára, valahányszor játszott, új élményekkel telt el, és azt akarta, hogy a közönsége is ezt érezze

- mesélte felesége Barbieriről, aki világszerte koncertezett.

Gato Barbieri

Gato Barbieri

Az argentin származású zenész 1967 és 1982 között mintegy 35 lemezt készített. Rendszeresen turnézott, de a későbbiekben már csak négy albuma jelent meg, köztük 1997-ben a Que Pasa című, amely a Billboard kortárs jazzlemezeinek toplistáján a második lett.

Bár 2013 óta erősen megromlott az egészsége, továbbra is havonta fellépett a New York-i Blue Note jazzklubban megszokott fekete fedora kalapjában. Utoljára tavaly novemberben játszott a klubban.

Tavaly Latin Grammy-életműdíjat kapott zenei munkásságáért. Grammy-díját a legjobb hangszeres zene kategóriában 1973-ban Az utolsó tangó Párizsban című film muzsikájáért vehette át. A Marlon Brando és Maria Schneider főszereplésével forgatott erotikus dráma két Oscar-jelölést is elnyert. A film rendezője, Bernardo Bertolucci azért kérte fel Barbierit a filmzene megkomponálására, mert tetszett neki egyedi, érzéki, erőteljes tenor szaxofonhangzása.

"Mintha a film és zene házassága lett volna. Bernardo azt mondta nekem: 'Nem akarom, hogy a zene túl hollywoodi vagy túl európai, vagyis túl intellektuális legyen. Azt akarom, hogy a kettő között szólaljon meg'" - emlékezett Barbieri, aki ezzel a filmzenével vált nemzetközi sztárrá.

Tizenkét évesen vett a kezébe először hangszert, mert meghallotta Charlie Parkert zenélni. Először klarinétozni tanult, de mikor 1947-ben Buenos Airesbe költözött, altszaxofonon kezdett játszani.

Az ötvenes években ragadt rá az El Gato (a Macska) becenév, arról, ahogy a klubok között cikázott szaxofonjával.
 

Argentínában a Lalo Schifrin vezette zenekar altszaxofonosaként ismerték meg a nevét. Az ötvenes évek végén, amikor saját együtteseket szervezett, már tenorszaxofon játszott.

A hatvanas években Róma és New York között osztotta meg idejét, szerepet játszott az Ornette Coleman-inspirálta szabad dzsessz forradalomban, és sokat dolgozott együtt a trombitás Don Cherryvel, de Carla Bleyjel és Mike Mantlerrel is fellépett.

A latin-amerikai ritmusok, harmóniák és dallamok a hatvanas évek végére teljesítették ki jellegzetes zenéjét, amely már a The Third World (1969) és az El Pampero (1971) című albumain is hallható. További fontos lemezei között szerepel a Last Tango (1972) vagy a Caliente (1976) is. 1982-ig rendszeresen jelentek meg albumai, 1988 és 97 között azonban a lemezcégével való vitája miatt nem vonult stúdióba.

Que Pasa című lemeze két évvel olasz származású felesége 1995-ben bekövetkezett halála után jelent meg. Harmincöt együtt töltött év után nagyon megviselte a gyász, szívműtéten is átesett. A lemez születése segített neki kilábalni a depresszióból. "Az egyetlen járható kiútnak az tűnt, ha minden nap csinálok valamit. A zene adott életet nekem" - idézte fel később. 1996-ban házasodott meg újra, egy fia is született, Christian, aki éppen vasárnap lett 18 éves.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.
Zenés színház

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World budapest folk fest

„A zenémben benne van az őseim gyökértelenségének fájdalma is”

Juan de Lerida Franciaországban élő flamencogitáros számára a zene az az út, amin visszatalál spanyol gyökereihez. A flamenco nuevo jeles képviselőjét magyar jazz- és klasszikus zenészek kísérik ezen az úton május 25-én, a Kobuci Kertben, a Budapest Folk Fest keretében.
Jazz/World ajánló

„A zene egy lelki húron való pendülés” – Film készült a 100 Tagú Cigányzenekarról

Halász Glória Alla Zingara című dokumentumfilmje a világhírű 100 Tagú Cigányzenekar történetén keresztül mesél a zene falakat ledöntő, egységet kovácsoló és felemelő erejéről.
Jazz/World ajánló

Ha szereted a Nagy Gatsby-t, ez a koncert neked szól

Gájer Bálint és Szűcs Gabi swingénekesek visszareptetnek a ’20-as évek fülledt, dekadens világába június 13-án a Kobuci Kertben.
Jazz/World interjú

„Ha beburkolózom a zenébe, sosem vagyok egyedül”

Winand Gábor About me című új szólólemezén bemutatja mindazt, ami ő maga: énekes, zongorista, fuvolista és szerelmes ember, amennyiben társa, Elsa Valle is helyet kapott a lemezen.
Jazz/World hír

Halmos Béla-díjakat kaptak a legkiválóbb népzenészek

A Táncház Napján, május 11-én adták át az elismeréseket: a Halmos Béla vándordíjat Csonka Ferenc vajdasági prímás kapta, a Halmos Béla emlékérmet Havasréti Pálnak, a Téka együttes bőgősének ítélte oda a kuratórium.