Jazz/World

Elhunyt Babos Gyula jazz-zenész

2018.04.13. 19:05
Ajánlom
Türelemmel viselt betegség után, április 12-én, 68 éves korában elhunyt Babos Gyula Liszt-díjas jazz-zenész, zeneszerző, művésztanár.

Babos Gyula 1949. június 26-án született Budapesten. Már 15 éves korától gitározott, 1966-ban a Magyar Rádió jazz versenyén első helyezést ért el. 1970-től a Kex együttesben, majd a Rákfogóban, később Kőszegi Imre zenekarában játszott. 1979-ben megalapította első saját együttesét Saturnus néven, majd 1985-ben létrehozta a Babos Triót. 1989-ben jelent meg első szóló lemeze Kinn és benn címmel, majd ezt követte a Sham című lemez. 1994-ben a Sony-nál jelent meg a világszerte kiadott Blue Victory című album. Ugyancsak a Sony adta ki 1998-ban az Egyszer volt... című lemezét. 1998-tól a Take Four nevű együttesével három lemezt hívott életre, majd 2001-ben Herbie Mann-nel készített felvételt. 2004-ben megjelent a Trilok Gurtu-val közös koncertlemeze. A Babos Project Special-lal Variáció címmel készített lemezt.

Babos Gyula

Babos Gyula (Fotó/Forrás: Művészetek Palotája)

1977 óta a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének tanára volt. Alapító tanárként 1996-tól működött közre Kőbányai Zenei Stúdió könnyűzenei szakközépiskola életében. Több mint fél évszázados pályafutása során számtalan kiválósággal zenélt együtt: a magyar jazz és rock élet szinte teljes élvonala mellett olyan külföldi zenészóriásokkal alkotott maradandót, mint Victor Baileyvel, Terry Lynn Carringtonnal, Frank Zappával, James Moody-val, Tony Scott-tal, Trilok Gurtu-val.

Alapító tagja és tisztségviselője volt a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének és az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesületnek. Babos Gyulát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszéke, az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete és annak Kőbányai Zenei Stúdiója saját halottjának tekinti.

„Az egész élet egy jazz”

A Fidelio 2009-ben, 60. születésnapján beszélgetett Babos Gyulával, aki az interjúban elmondta: „Az egész élet egy jazz. Ahogy nekünk megvannak a harmóniakörök a fejünkben, ugyanúgy van meg mindenkinek az a néhány lehetőség, amivel a következő pillanatban kezdhet valamit.” A lemezkészítés kapcsán megjegyezte:

A pillanatot, amit adott időben és térben, adott emberek társaságában megosztunk egymással, nagyon nehéz reprodukálni.

Egy hangfelvétel ezt alig képes visszaadni. Leginkább csak szeretnénk, ha a mondandónk olyan minőségben lenne rögzítve, hogy az bármikor fel tudja idézni a valóságos pillanatban megnyilvánuló erőt, vagy vissza tudja kódolni a mesét, amit valamikor elmondtunk. Viszont nagyon szeretem az élő játékot, mert van (lehet) benne hiba.”

Babos Gyula

Babos Gyula (Fotó/Forrás: Kardos Zsuzsa)

A fiatal muzsikusok kapcsán Babos Gyula úgy fogalmazott, sosem érezte, hogy amolyan „tehetség felfedező-beindító” szereplő lenne. „Ebben a tudatban, hogy én indítottam el valakit a pályán, nagyon jó lehet lubickolni, de ez azért nem igaz, mert én legalább annyit kaptam a fiataloktól, legalább annyit tanultam tőlük, mint amennyit én adtam nekik. De ez a világ sora.”

Arra a kérdésre, van-e valamiféle tradicionális háttere annak, hogy ilyen nagy a felhozatal jobbnál jobb hazai gitárosból, Babos Gyula elmondta: „Szabó Gabihoz és Zoller Attilához bensőséges kapcsolat fűzött, ami haláluk után is megmarad részemről. De meg merek kockáztatni egy merész kijelentést, mely szerint az '56-os forradalomnak igen nagy szerepe volt mindkettőjük világkarrierjében. Ez természetesen nem a tehetségükkel van összefüggésben – az minden vitán felüli –, hanem azzal a megfigyelésemmel, hogy

a zene, a körülöttünk lévő világhoz – tehát a hétköznapi élethez, vagy a történelmi pillanatokhoz is – szervesen kötődik.

Emiatt ők ketten, hitelesebb hangon tudtak megszólalni, egy világszerte érdeklődést keltő történelmi esemény közvetlen érintettjeiként, mint bárki más. Ha pedig valaki nagyon ki akar hallani egy zenéből valamit, például a forradalmat, a szabadságvágyat, az ki is fogja - különösen ekkora tehetségeket hallgatva. A mai gitárosokat illetően mit mondjak; ez egy ilyen ország, ahová ilyen muzsikusok születnek, mint Bacsik Elek, Snétberger Feri, Fenyvesi Marci, és még vég nélkül sorolhatnánk...”

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Ezekben a feldolgozásokban láthatod idén A diótörőt

Vannak, akik számára nem telhet el az adventi időszak Csajkovszkij klasszikusa nélkül. Nekik igyekszünk segíteni gyűjtésünkkel.
Klasszikus

Új kezdet – a Hungarian Quartet első koncertje Perényi Miklós közreműködésével

Keller András - világhírű hegedűművész, a Keller Quartet alapítója és a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója által frissen életre hívott, egész pontosan újjáalakított Hungarian Quartet első koncertjét hallhatja a közönség 2019. január 4-én a Zeneakadémia nagytermében.
Zenés színház

Amikor a közönség elé lépek, csak a zene marad

A fiatal magyar drámai szoprán második helyet érdemelt a III. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen, és elnyerte a Fidelio különdíját is. Ádám Zsuzsannával az eddigi pályájáról, a kecskeméti Kodály-hatásról beszélgettünk, illetve arról, hogy honnan tudja, hogy neki operát kell énekelnie.
Zenés színház

Fischl Mónika a Mayáról: „Ezen a zenén nőttünk fel!”

Több mint negyven évvel az utolsó bemutató után látható a Budapesti Operettszínház Fényes Szabolcs népszerű revüoperettje, a Maya. Fischl Mónika és Bordás Barbara beszél az új produkcióról.
Vizuál

Ezeket nézze meg a gyerekkel decemberben!

Mutatjuk milyen gyerekfilmek érkeznek a magyar mozikba decemberben, akár az ünnepekre készülésként, akár arra, hogy lekösse a kicsiket az iskolai szünetben.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Világzenei toplistán landolt Lakatos Mónika szólólemeze

A Romengo énekesnőjének Romanimo című albuma a World Music Charts Europe 2018, éves listájának 14. helyére került.
Jazz/World magazin

Sötét sarkok a modern jazzben

Mitől sötét a darkjazz, milyen attribútumai vannak, és mi köze van a filmművészethez? Jazztörténeti sorozatunk következő epizódja.
Jazz/World ajánló

Úttörő könyv jelent meg az európai jazz történetéről

Az európai jazz már régen kilépett az amerikai őshaza árnyékából: önállóságának újabb bizonyítéka a The History of European Jazz című könyv, az európai jazz történetének első átfogó feldolgozása.
Jazz/World lemez

Örökre megjegyzem ezt a két szót Lantos Zoltán új lemezéről

Lantos Zoltán új lemeze nagyszerű, felemelő és profi, mégsem ez az, ami elsősorban megragadott benne. Hanem két szó: Nada Brahma. A hang Isten. Mit jelent ez?
Jazz/World interjú

"Néha remek dolog levetni a hírnevet" – Interjú Gregory Porterrel

A Grammy-díjas jazzénekest még november 19-ei, budapesti koncertje előtt értük el telefonon. Családjáról, a folytonos úton lét nehézségeiről, alkotói metódusáról és édesapjával való bonyolult viszonyáról is őszintén mesélt. Na meg jellegzetes jazzkalapjáról.