Jazz/World

Elhunyt Jacques Loussier jazz-zongorista, aki zseniálisan játszott Bachot

2019.03.09. 00:05
Ajánlom
84 éves korában elhunyt Jacques Loussier, aki olyan stílusérzékkel ötvözte Bachot a jazzel, hogy arra máig alig akad példa.

Ma már korántsem olyan kirívó, hogy a különböző stílusok egymásra találjanak, a párizsi Konzervatóriumban tanult Jacques Loussier azonban 1959-ben szenzációt okozott, amikor triójával, Pierre Michelot bőgőssel és Christian Garros dobossal piacra dobták első lemezüket, amelyen Bach-átdolgozásokat játszottak.

Bach elegáns ellentpontozása és a jazzes lüktetés megtalálta a piaci rést, Jacques Loussier lemezei milliós példányszámban fogytak, és mintegy tizenöt évig turnéztak velük. Pedig mindkét oldalon akadtak kritikusaik: a jazzisták amiatt átkozták, hogy elhagyja a műfaj fekete gyökereit, a klasszikus műfaj hívei pedig vandálnak tartották a megközelítését.

Loussier viszont nem popularizálni akarta Bachot, és művészete nem is állt meg ennyinél. Csodagyermek zongoravirtuózként indult, aki Yves Natnél tanult tizenéves korától a párizsi Konzervatóriumban. Húszas éveiben a Közel-Keletre és Latin-Amerikába utazott, amely kitágította horizontját zongoristaként és zeneszerzőként is. Az ötvenes években zongorakísérőként dolgozott, többek között Catherine Sauvage és Charles Aznavour mellett, várva arra, hogy beindítsa a karrierjét.

1959-ben a Decca Records lemezkiadónál klasszikus zongoristaként jelentkezett, de elutasították, mondva, hogy abból már van elég. Aztán jazz-zongoristaként akarta eladni magát, de abból sem volt hiány.

Így aztán elkezdtem Bachot játszani, és improvizáltam hozzá

– mesélte később. A lemezkiadó érdeklődését felkeltette a jazzes Bach, pedig Loussier soha nem gondolta volna, hogy erre vevők az emberek. A Play Bach Trio mellett a zongorista mintegy hatvan filmhez és tévésorozathoz írt zenét. A hetvenes évek végén figyelme az elektronikus zene felé fordult, de írt szimfóniát, trombita- és hegedűversenyt, balettet és crossovert is. 1985-ben, Bach születésének 300. évfordulóján újabb jazztriót alapított, akikkel Vivaldit, Ravelt, Beethovent, Mozartot és Chopint egyaránt játszottak. Bach művei közül felvették a Goldberg-variációkat és a Brandenburgi versenyeket is. Újra és újra meghökkentette a szakmát, például azzal, hogy kijelentette, szereti Eminem zenéjét is (még ha be is perelte a rappert plágiumért). „Szeretem a jó zenét, bármi legyen az” – mondta.

2009-ben, karrierje félszáz évét ünnepelve készítette el The 50th Anniversary Recording c. albumát, amelyről azt mondta: „Talán soha nem zongoráztam ilyen jól. Úgy gondolom, ezek után bizakodva várhatjuk a századik évfordulót!” 2010-ben Budapesten is fellépett.

2019-ben, nyolcvannégy évesen érte a halál, felesége, Elizabeth és öt gyereke gyászolja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Jazz/World

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hegedű

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.
Jazz/World hír

Világszínpad? – Zenei felkészítő magyar zenekaroknak 

A magyar zenészek, énekesek és zenekarok többnyire a műsorra helyezik a hangsúlyt, ez viszont már közel sem elég az ismertség eléréséhez. Ebben segít a Hangvető, a Halmos Béla Programiroda és a Hagyományok Háza ingyenes zenei felkészítő workshopja, amit a budapesti Womexhez kapcsolódóan szerveznek.
Jazz/World bmc

Francia barátaival közös koncerten játszik Ávéd János

Az elismert magyar jazzszaxofonos zenekara, az Ávéd János Balance két francia formációval, a D.U.O.-val és a REVERSE-zel mozdul ki a műfaji keretek közül: január 25-én az Opus Jazz Clubban kép és hang szenvedélyes, szoros házasságát kötik meg performatív estjükön.
Jazz/World ajánló

Micheller Myrtill örökzöld swingdalokat énekel a Müpában

The Great American Songbook címmel ad koncertet Micheller Myrtill a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben január 24-én.
Jazz/World kult50

Két énekes, két stílus – Lakatos Mónika és Dolhai Attila a Kult50-ben

Mit jelent örömmel zenélni? Mit jelent a csend? És mi a legborzasztóbb egy énekes számára? Ezek a kérdések is szóba kerültek Dolhai Attila és Lakatos Mónika között, akik ugyan más stílusokban tevékenyek, de egyvalami összeköti őket: a hangszalagjaikkal dolgoznak.