Jazz/World

Elhunyt Jacques Loussier jazz-zongorista, aki zseniálisan játszott Bachot

2019.03.09. 00:05
Ajánlom
84 éves korában elhunyt Jacques Loussier, aki olyan stílusérzékkel ötvözte Bachot a jazzel, hogy arra máig alig akad példa.

Ma már korántsem olyan kirívó, hogy a különböző stílusok egymásra találjanak, a párizsi Konzervatóriumban tanult Jacques Loussier azonban 1959-ben szenzációt okozott, amikor triójával, Pierre Michelot bőgőssel és Christian Garros dobossal piacra dobták első lemezüket, amelyen Bach-átdolgozásokat játszottak.

Bach elegáns ellentpontozása és a jazzes lüktetés megtalálta a piaci rést, Jacques Loussier lemezei milliós példányszámban fogytak, és mintegy tizenöt évig turnéztak velük. Pedig mindkét oldalon akadtak kritikusaik: a jazzisták amiatt átkozták, hogy elhagyja a műfaj fekete gyökereit, a klasszikus műfaj hívei pedig vandálnak tartották a megközelítését.

Loussier viszont nem popularizálni akarta Bachot, és művészete nem is állt meg ennyinél. Csodagyermek zongoravirtuózként indult, aki Yves Natnél tanult tizenéves korától a párizsi Konzervatóriumban. Húszas éveiben a Közel-Keletre és Latin-Amerikába utazott, amely kitágította horizontját zongoristaként és zeneszerzőként is. Az ötvenes években zongorakísérőként dolgozott, többek között Catherine Sauvage és Charles Aznavour mellett, várva arra, hogy beindítsa a karrierjét.

1959-ben a Decca Records lemezkiadónál klasszikus zongoristaként jelentkezett, de elutasították, mondva, hogy abból már van elég. Aztán jazz-zongoristaként akarta eladni magát, de abból sem volt hiány.

Így aztán elkezdtem Bachot játszani, és improvizáltam hozzá

– mesélte később. A lemezkiadó érdeklődését felkeltette a jazzes Bach, pedig Loussier soha nem gondolta volna, hogy erre vevők az emberek. A Play Bach Trio mellett a zongorista mintegy hatvan filmhez és tévésorozathoz írt zenét. A hetvenes évek végén figyelme az elektronikus zene felé fordult, de írt szimfóniát, trombita- és hegedűversenyt, balettet és crossovert is. 1985-ben, Bach születésének 300. évfordulóján újabb jazztriót alapított, akikkel Vivaldit, Ravelt, Beethovent, Mozartot és Chopint egyaránt játszottak. Bach művei közül felvették a Goldberg-variációkat és a Brandenburgi versenyeket is. Újra és újra meghökkentette a szakmát, például azzal, hogy kijelentette, szereti Eminem zenéjét is (még ha be is perelte a rappert plágiumért). „Szeretem a jó zenét, bármi legyen az” – mondta.

2009-ben, karrierje félszáz évét ünnepelve készítette el The 50th Anniversary Recording c. albumát, amelyről azt mondta: „Talán soha nem zongoráztam ilyen jól. Úgy gondolom, ezek után bizakodva várhatjuk a századik évfordulót!” 2010-ben Budapesten is fellépett.

2019-ben, nyolcvannégy évesen érte a halál, felesége, Elizabeth és öt gyereke gyászolja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Kerekes Vica: „Olyan, mintha több száz éve lennék itt a Földön” 

Bemutatták Szász Attila új, romantikus történelmi thrillerét, az Apró meséket. A II. világháború utáni zűrzavaros időkben játszódó szerelmi háromszög női főszereplőjével, Kerekes Vicával beszélgettünk szerepekről, visszatérésről és az erőszakos jelenetek megéléséről is. 
Színház

Zongoraművésznek taníttatták, mégis inkább édesanyja nyomdokaiba lépett – Voith Ági 75 éves

Már debütáló előadása, A kaktusz virága megmutatta komikusi és zenei tehetségét, partnere pedig későbbi férje, Bodrogi Gyula volt. Március 17-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. 
Klasszikus

Egy piros játékzongorával kezdődött a karrierje

A Zeneakadémia nagytermében ad szólóestet Nyikolaj Luganszkij, az ünnepelt orosz zongoraművész.
Plusz

Kiderült, hogy a hanghullámoknak is van tömegük

Eddig a fizika egyik alapvetése volt, hogy a hangnak nincs tömege, de kiderült, hogy van, és hat rá a gravitáció is.
Plusz

Látott már kottaírógépet?

Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World Nők a zenében

Akik megmutatták, hogy melltartóban is lehet szaxofonozni

A híres jazzmagazin, a DownBeat 1937-ben közölt egy cikket, melynek címe így szólt: How Can You Blow A Horn With A Brassiere? Aki ezt megválaszolta, Peggy Gilbert volt, aki egy egész korszak női zenészének törekvését foglalta össze.
Jazz/World demokrácia

A jazz úgy működik, ahogy egy demokratikus társadalomnak kellene

Kölcsönös tisztelet, egymásra figyelés és őszinte kommunikáció - ezek nélkül még a legtehetségesebb jazz-zenészek sem képesek együtt játszani.
Jazz/World magazin

Ezüst koronával kapta becenevét Nat 'King' Cole

Legnagyobb slágereit, a Nature Boy-t, az Unforgettable-t és a Route 66-et, ma is felismerjük: 100 éve született a bársonyos baritonhang tulajdonosa, Nat 'King' Cole.
Jazz/World interjú

Kenny Garrett: „Én vagyok a fiatal generáció Miles Davise”

A jazzszaxofonosok számára az egyik legfontosabb hivatkozási pont jelenleg az 58 éves amerikai post-bop szaxofonos, Kenny Garrett, aki meglepő természetességgel viseli az „élő legenda” szerepet. Telefonon adott nekünk exkluzív interjút.
Jazz/World szakértők zenekar

Legendás magyar színházi zenék találkoznak egy női szaxofonbandával

A nemrég New Yorkot megjárt Szakértők összefogva az amerikai The Tiptons Sax Quartettel végre összekalapálják a New York – Budapest – Kaposvár – Tel-Aviv tengelyt március 17-én a TRIP hajón.