A legendás gitáros és feltaláló Lester Williams Polsfuss néven született 1915-ben a Wisconsin-beli Waukesha városában. 8 évesen szájharmonikázni kezdett, majd a bendzsón át hamarosan a gitárnál kötött ki, tizenévesen már country együttesekkel lépett fel, ami miatt érettségi előtt ott is hagyta a gimnáziumot. A '30-as években jazzt játszott, ami New Yorkba vitte, olyan előadókkal zenélt közösen, mint Nat King Cole vagy Chet Atkins. Közben a hangszerek és a technikai újítások is foglalkoztatták, 1939-ben alkotta meg az első, „Farönk" névre keresztelt tömör testű gitárt. Amint fogalmazott, amikor fadarabra szerelt húrokon játszani kezdett, őrültnek nézték, ezért hamarosan gitár alakúra faragta a hangszer testét, amivel már könnyebben győztem meg a hallgatóságot, köztük később a Gibson céget, hogy az ő modelljét gyártsák, az első Les Paul gitárokat 1952-ben dobták piacra. A rockzene és a fúziós jazz hangzásában betöltött kulcsszerepét persze olyan későbbi zenészeknek is köszönheti, mint Al Di Meola, Eric Clapton, Pete Townsend, Kimmy Page, vagy Slash, akik ragaszkodtak a Les Paul gitárokhoz.

Feleségével, Mary Forddal közösen előadóként is rendkívüli sikereket ért el, 1949 és '62 között 36 aranylemezt adott ki olyan slágerekkel, mint a Vaya Con Dios vagy a How High the Moon. Zeneszerzői és muzsikusi készsége mellett ehhez technikai újításai is hozzásegítették, a többsávos felvételi lehetőség folytán a zenészeknek nem kell egyszerre együtt felvenniük a szólamaikat, illetve a felvétel utómunkálatainál a rájátszás és a késleltetés effektusaival teltebb, erőteljesebb hangzást ért el. A feltalálók, a rockzenészek és a Grammy bizottság is felvette halhatatlanjai közé, de a jazz-zenészek is a legnagyobbak között tartják számon, triójával nemsokkal halála előtt még hetente a New York-i Iridiumban zenélt.