Jazz/World

Elhunyt Ökrös Csaba, a "prímások prímása"

2019.06.27. 11:10
Ajánlom
59 éves korában, 2019. június 26-án elhunyt Ökrös Csaba prímás, a Zeneakadémia művésztanára, számos színházi- és táncelőadás zeneszerzője, a táncházmozgalom központi alakja, a kalotaszegi népzene egyik legavatottabb előadója.

Ökrös Csaba Szolnokon született 1960-ban, paraszti családban, egyedüli gyerekként. Szülei nem foglalkoztak zenéléssel, ő maga is egy véletlen folytán fogott hangszer tanulásba. "Nyolcéves koromban egy síbajnokságon összetörtem magam, s begipszelve hetekig otthon ágyba voltam kényszerítve. Ekkor kértem meg a szüleimet, hogy vegyenek nekem egy hegedűt. A kottát ismertem, a fogásokat magam kísérleteztem ki. Mikor felépültem, próbáltam hegedűre jelentkezni a zeneiskolában, de azt mondták, hogy már túlkoros vagyok. Végül anyám kérlelte a tanárokat, hogy legalább hallgassanak meg. Azt hiszem, Mozartot játszottam, s felvettek" - meséli a kezdetekről egy interjúban. Klasszikus zenei pályára készült, de tizennégy éves kora körül "hegedűjét elcserélte egy bőrkabátra", amikor Miskolcra került matematika-fizika tagozatos gimnáziumba. Végül mégis hiányozni kezdett neki a zene és kapcsolatba került a Hegyalja Néptánc Együttessel, valamint annak cigány muzsikusokból álló zenekarával. "Úgy gondoltam, ha a helybeli zenei iskolában már nem akarnak tovább klasszikusra tanítani, elmegyek a cigányokhoz. (...) Ráadásul ekkortájt gyűrűzött le táncosok révén vidékre, különösen az ország peremére a ’72-ben Pesten elindult népzenei megújulás, amit szokás táncházmozgalomnak hívni.

Székit azonban a cigányprímások nem is voltak hajlandók játszani, (...) így kapóra jött az együttesnek, hogy van ott egy fiatal hegedűs, aki kottát is tud olvasni, nyitott is az erdélyi zene irányában".

Hamarosan, tizenhat éves korára másodprímás lett a Hegyalja zenekarában, ahol az erdélyi zenékben "ő vitte a prímet". Egy nyári tábor során nagy hatást gyakorolt rá Halmos Béla, Sebő Ferenc tanítása mellett Kovács Tivadar méhkeréki prímás. Még az évben elutazott Erdélybe zenét gyűjteni és tanulni, ami azután állandó úti célja lett. Az érettségi után az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola ének-zene-történelem szakára jelentkezett, ami egy hároméves, vizsgákkal záródó kurzus volt. "Valamelyik vizsgát én nyertem meg, s az volt a jutalmam, hogy a Muzsikás táncházban húzhattam egy széki rendet. Akkor ez óriási dolog volt!" - emlékezett vissza. Hamarosan megalapította első zenekarát Fekete Antal ’Puma’ brácsással és Pénzes Géza bőgőssel. Ezekben az években szeretett bele a kalotaszegi zenébe is, ami egész életében legkedvesebb zenei dialektusa volt. "Mérában volt épp egy jó lakodalom, s a végén már „Árus” házában kötöttem ki a cigánysoron. Megismerkedtem ’Neti’ Sanyival is. Az ő precíz és mégis érzelemdús játéka nagyon megragadott.

Varga Ferenc ’Csipás’ hangképzése, variációi pedig annyira közel álltak hozzám, hogy nem volt nehéz eltanulnom a játékát.

(...) Idővel aztán már együtt is zenéltünk ’Csipással’" - meséli a kalotaszegi kezdetekről. A főiskolát megszakította, mivel a bostoni MIT Egyetemre hívták hegedű és a magyar népzene oktatására. Két nyarat töltött ott, de hazajövetele után a főiskolát már nem folytatta, mert a Bartók Néptáncegyüttesbe hívták hegedűsnek, ahol tíz évet töltött. Közben Tímár Sándor, az Állami Népi Együttes akkori vezetője is felkérte, hogy vegyen részt az együttes munkájában és ezt örömmel elfogadta. Négy évet muzsikált az együttessel. 

A főiskolát nem fejezte be, viszont 1986-ban megalapította az Ökrös Együttest Molnár Miklós (hegedű) és Kelemen László (brácsa) zenésztársaival.

1990-ben csatlakozott hozzájuk Mester László (brácsa) és Doór Róbert (bőgő). Tizenhét éven keresztül népszerűsítették a magyar népzenét, hat saját lemezük jelent meg, kettő közös lemez Kallós Zoltánnal, egy közös lemez Fodor Sándor Neti kalotaszegi prímással, de sok más neves népzenésszel, énekessel muzsikáltak együtt (Sebestyén Márta, Berecz András, Szalóki Ági, Herczku Ágnes). Balogh Kálmán cimbalomművész 10 évig volt állandó vendégük, egyik lemezén és számos más népzenei lemezen is közreműködtek.

csaba_2012_b-110128.jpg

Ökrös Csaba (Fotó/Forrás: Ökrös Csaba weboldala)

A 80-as évek végén Migueu Montanaro révén került kapcsolatba a színházi szcénával. "Michel írta annak a darabnak a zenéjét, ami egy dél-franciaországi híres betyárról szólt, és a hegedűszólamokat én játszottam. Ez valamikor a 80-as évek elején esett, Nizzában. Később több lemezén is közreműködtem, turnéztunk együtt" - emlékezett vissza egy interjúban a színházi kezdetekre, ami később fontos alkotói terepévé vált. 2005-ben a pilisszántói Szikla Színházban Wass Albert Elvásik a veres csillag című színdarabjának zenéjét írta, 2010-ben pedig a Duna Művészegyüttes Barocco Rustico című darabjához szerzett zenét, amiben az olasz barokk és a magyar parasztbarokk világát kötötte össze mesterien. 2011-ben az ő zenéjével mutatták be Móricz Zsigmond Égi madár című regényének tévéfilm-változatát. 2012-ben ismerkedett meg Horváth Csaba koreográfussal, akinek nagy sikerű A nagy füzet című előadásában nem csak a zenét szerezte, de szerepelt is. Innentől kezdve állandó alkotótársak lettek, ő szerezte az Irtás (2014 - Forte), a Magyar Elektra (2014 - Kaposvári Színház), a Bűn és bűnhődés (2015 - Forte), A te országod (2015 - Forte), a Száll a kakukk fészkére (2016 - Székesfehérvári Vörösmarty Színház), a Patkányok (2016 - Forte), legutóbb pedig Az öngyilkos (2018 - Forte) zenéjét. De írt zenét Pintér Béla rendezéseihez is, többek között az Ascher Tamás Háromszéken című, Katona József Színházban bemutatott darabhoz. 

Életének fontos szegmense volt a tanítás. Tíz évig dolgozott az Óbudai Népzenei Iskolában, négy évig a szentendrei Vujucsics Tihamér Zeneiskolában. 2010-től pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszakának hegedűtanára lett. Egy interjúban a 70-es évek végét, 80-as évek közepét nevezte meg élte legszebb időszakaként, amikor a legtöbbször járt Erdélyben.

"Kinyílt a világ előttem, (...) akkor még virágkorát élte az autentikus népzene. Így közvetlenül hatott rám a zenészek előadói stílusa, amit igazából most tudok kamatoztatni mint zeneszerző és előadó. Ezt egyébként kötelességemnek is tartom, így adhatok vissza valamit a mai kor közönségének".

(forrás: hagyomanyokhaza.hu, magyarnarancs.hu, theater.hu, papageno.hu, Címlapkép: Barcsik Géza)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Rosszkedvű? – Vígjátékok karantén idejére

Nem a valóság elől menekülünk, egyszerűen csak szeretnénk egy kicsit jobban érezni magunkat. Ezért nézünk vígjátékokat és ezért ajánljuk őket. Szubjektív filmajánlónkban az HBO Go klasszikus és közelmúltbeli vígjátékaiból válogattunk.
Plusz

Hatezer műsort tesz közzé ingyenesen az MTVA

A NAVA, a Rádióarchívum és az M3 is ingyenessé tette tartalmainak egy részét, hogy komolyzene, hangoskönyvek, tévéfilmek és sorozatok által biztosítsák az igényes otthoni szórakozást.
Klasszikus

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Színház

Molnár Piroska: „A színházak nem köthetnek ki végleg az online térben”

A Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze azt mondja, hogy most is minden nap körbetelefonálják egymást Pogány Judittal és Csomós Marival, ki hogy van. Bizakodnak. Molnár Piroska arról is beszél, hogy ez a rendkívüli helyzet komoly lelki és szellemi erőpróba is, egy mentális maraton, ezért óvatosan kell bánnunk az energiáinkkal. Ő türelmes, de azért már nagyon hiányoznak neki a kollégák.
Klasszikus

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World videó

A járvány alatt is dolgozókért szól a Neked írom a dalt különleges verziója - Videó!

A dal szerzője, Presser Gábor mellett olyan művészek énekelnek együtt, mint Zorán vagy Charlie - összesen negyvenhárman köszönik meg az egészségügyiben vagy kereskedelemben dolgozók és a tanárok munkáját.
Jazz/World fonó

Elitcsapatban Lajkó Félix a VOLOSI közös lemeze

Egyetlen magyar kiadású albumként az elmúlt öt év legjobb ötven lemeze közé került Lajkó Félix & VOLOSI közös lemeze a világ legelismertebb világzenei szaklapja, a londoni székhelyű SONGLINES listáján.
Jazz/World online közvetítés

„A zene lelki táplálék” – Erkélykoncertek a Hagyományok Házában minden délben

A Hagyományok Háza minden délben koncertsorozattal jelentkezik a Corvin téri székházának teraszáról. Az eseménysorozat április 22-éig a Hagyományok Háza Facebook oldalán követhető.
Jazz/World magazin

A Hungarian FolkEmbassy & Barátai népzenével és régizenével a magyar–lengyel barátságról

A magyar-lengyel barátság napján, március 23-án látott napvilágot a Hungarian FolkEmbassy & Barátai új lemeze, amelyet Budapesten és Varsóban vettek fel 2019 telén.
Jazz/World gyász

Elhunyt Manu Dibango jazz-szaxofonos

A fúziós jazz legendás alakjának halálát az új koronavírushoz köthető tüdőgyulladás okozta. 86 éves volt.