Jazz/World

Elhunyt Ökrös Csaba, a "prímások prímása"

2019.06.27. 11:10
Ajánlom
59 éves korában, 2019. június 26-án elhunyt Ökrös Csaba prímás, a Zeneakadémia művésztanára, számos színházi- és táncelőadás zeneszerzője, a táncházmozgalom központi alakja, a kalotaszegi népzene egyik legavatottabb előadója.

Ökrös Csaba Szolnokon született 1960-ban, paraszti családban, egyedüli gyerekként. Szülei nem foglalkoztak zenéléssel, ő maga is egy véletlen folytán fogott hangszer tanulásba. "Nyolcéves koromban egy síbajnokságon összetörtem magam, s begipszelve hetekig otthon ágyba voltam kényszerítve. Ekkor kértem meg a szüleimet, hogy vegyenek nekem egy hegedűt. A kottát ismertem, a fogásokat magam kísérleteztem ki. Mikor felépültem, próbáltam hegedűre jelentkezni a zeneiskolában, de azt mondták, hogy már túlkoros vagyok. Végül anyám kérlelte a tanárokat, hogy legalább hallgassanak meg. Azt hiszem, Mozartot játszottam, s felvettek" - meséli a kezdetekről egy interjúban. Klasszikus zenei pályára készült, de tizennégy éves kora körül "hegedűjét elcserélte egy bőrkabátra", amikor Miskolcra került matematika-fizika tagozatos gimnáziumba. Végül mégis hiányozni kezdett neki a zene és kapcsolatba került a Hegyalja Néptánc Együttessel, valamint annak cigány muzsikusokból álló zenekarával. "Úgy gondoltam, ha a helybeli zenei iskolában már nem akarnak tovább klasszikusra tanítani, elmegyek a cigányokhoz. (...) Ráadásul ekkortájt gyűrűzött le táncosok révén vidékre, különösen az ország peremére a ’72-ben Pesten elindult népzenei megújulás, amit szokás táncházmozgalomnak hívni.

Székit azonban a cigányprímások nem is voltak hajlandók játszani, (...) így kapóra jött az együttesnek, hogy van ott egy fiatal hegedűs, aki kottát is tud olvasni, nyitott is az erdélyi zene irányában".

Hamarosan, tizenhat éves korára másodprímás lett a Hegyalja zenekarában, ahol az erdélyi zenékben "ő vitte a prímet". Egy nyári tábor során nagy hatást gyakorolt rá Halmos Béla, Sebő Ferenc tanítása mellett Kovács Tivadar méhkeréki prímás. Még az évben elutazott Erdélybe zenét gyűjteni és tanulni, ami azután állandó úti célja lett. Az érettségi után az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola ének-zene-történelem szakára jelentkezett, ami egy hároméves, vizsgákkal záródó kurzus volt. "Valamelyik vizsgát én nyertem meg, s az volt a jutalmam, hogy a Muzsikás táncházban húzhattam egy széki rendet. Akkor ez óriási dolog volt!" - emlékezett vissza. Hamarosan megalapította első zenekarát Fekete Antal ’Puma’ brácsással és Pénzes Géza bőgőssel. Ezekben az években szeretett bele a kalotaszegi zenébe is, ami egész életében legkedvesebb zenei dialektusa volt. "Mérában volt épp egy jó lakodalom, s a végén már „Árus” házában kötöttem ki a cigánysoron. Megismerkedtem ’Neti’ Sanyival is. Az ő precíz és mégis érzelemdús játéka nagyon megragadott.

Varga Ferenc ’Csipás’ hangképzése, variációi pedig annyira közel álltak hozzám, hogy nem volt nehéz eltanulnom a játékát.

(...) Idővel aztán már együtt is zenéltünk ’Csipással’" - meséli a kalotaszegi kezdetekről. A főiskolát megszakította, mivel a bostoni MIT Egyetemre hívták hegedű és a magyar népzene oktatására. Két nyarat töltött ott, de hazajövetele után a főiskolát már nem folytatta, mert a Bartók Néptáncegyüttesbe hívták hegedűsnek, ahol tíz évet töltött. Közben Tímár Sándor, az Állami Népi Együttes akkori vezetője is felkérte, hogy vegyen részt az együttes munkájában és ezt örömmel elfogadta. Négy évet muzsikált az együttessel. 

A főiskolát nem fejezte be, viszont 1986-ban megalapította az Ökrös Együttest Molnár Miklós (hegedű) és Kelemen László (brácsa) zenésztársaival.

1990-ben csatlakozott hozzájuk Mester László (brácsa) és Doór Róbert (bőgő). Tizenhét éven keresztül népszerűsítették a magyar népzenét, hat saját lemezük jelent meg, kettő közös lemez Kallós Zoltánnal, egy közös lemez Fodor Sándor Neti kalotaszegi prímással, de sok más neves népzenésszel, énekessel muzsikáltak együtt (Sebestyén Márta, Berecz András, Szalóki Ági, Herczku Ágnes). Balogh Kálmán cimbalomművész 10 évig volt állandó vendégük, egyik lemezén és számos más népzenei lemezen is közreműködtek.

csaba_2012_b-110128.jpg

Ökrös Csaba (Fotó/Forrás: Ökrös Csaba weboldala)

A 80-as évek végén Migueu Montanaro révén került kapcsolatba a színházi szcénával. "Michel írta annak a darabnak a zenéjét, ami egy dél-franciaországi híres betyárról szólt, és a hegedűszólamokat én játszottam. Ez valamikor a 80-as évek elején esett, Nizzában. Később több lemezén is közreműködtem, turnéztunk együtt" - emlékezett vissza egy interjúban a színházi kezdetekre, ami később fontos alkotói terepévé vált. 2005-ben a pilisszántói Szikla Színházban Wass Albert Elvásik a veres csillag című színdarabjának zenéjét írta, 2010-ben pedig a Duna Művészegyüttes Barocco Rustico című darabjához szerzett zenét, amiben az olasz barokk és a magyar parasztbarokk világát kötötte össze mesterien. 2011-ben az ő zenéjével mutatták be Móricz Zsigmond Égi madár című regényének tévéfilm-változatát. 2012-ben ismerkedett meg Horváth Csaba koreográfussal, akinek nagy sikerű A nagy füzet című előadásában nem csak a zenét szerezte, de szerepelt is. Innentől kezdve állandó alkotótársak lettek, ő szerezte az Irtás (2014 - Forte), a Magyar Elektra (2014 - Kaposvári Színház), a Bűn és bűnhődés (2015 - Forte), A te országod (2015 - Forte), a Száll a kakukk fészkére (2016 - Székesfehérvári Vörösmarty Színház), a Patkányok (2016 - Forte), legutóbb pedig Az öngyilkos (2018 - Forte) zenéjét. De írt zenét Pintér Béla rendezéseihez is, többek között az Ascher Tamás Háromszéken című, Katona József Színházban bemutatott darabhoz. 

Életének fontos szegmense volt a tanítás. Tíz évig dolgozott az Óbudai Népzenei Iskolában, négy évig a szentendrei Vujucsics Tihamér Zeneiskolában. 2010-től pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszakának hegedűtanára lett. Egy interjúban a 70-es évek végét, 80-as évek közepét nevezte meg élte legszebb időszakaként, amikor a legtöbbször járt Erdélyben.

"Kinyílt a világ előttem, (...) akkor még virágkorát élte az autentikus népzene. Így közvetlenül hatott rám a zenészek előadói stílusa, amit igazából most tudok kamatoztatni mint zeneszerző és előadó. Ezt egyébként kötelességemnek is tartom, így adhatok vissza valamit a mai kor közönségének".

(forrás: hagyomanyokhaza.hu, magyarnarancs.hu, theater.hu, papageno.hu, Címlapkép: Barcsik Géza)

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Írás és olvasás ikrek” - Vámos Miklós a Lírástudókban

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio május 12-én, szerda este fél 8-kor jelentkező irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Vámos Miklós író.
Színház

Gyabronka József, Háy János és Alföldi Róbert az újranyitó Átrium színpadán

Május 21-től újra élő előadásokat tart az Átrium. A budai intézmény első produkciója a Fehér nyuszi, vörös nyuszi című darab Gyabronka József előadásában, ezt követően egy Háy János-premierrel, valamint a Mefisztó című kortárs zenés kabaréval várják a közönséget.
Színház

Eredeti Örkény-egypercessel köszöntötték Mácsai Pált a jubileumi Azt meséld el Pista! után

Május 12-én különleges évfordulót ünnepelt az Örkény Színház, ugyanis 700. alkalommal tűzték műsorra Mácsai Pál egyszemélyes előadását, az Azt meséld el, Pista!-t.
Klasszikus

A Budapesti Fesztiválzenekar emlékkoncertet tart a koronavírus áldozatainak emlékére

A május 26-i ingyenes emlékkoncertet a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar és egy erre az alkalomra összeálló kórus, Fischer Iván vezényletével Mozart Requiemjét adja elő. A koncertet aznap az RTL Klub-on is meg lehet tekinteni.
Vizuál

Paul Almásy válogatott fotográfiáiból rendezett tárlatot a Mai Manó Ház

A Mai Manó Ház A képírás mestere – Paul Almásy címmel rendezett kiállítást a világhírű franciaországi magyar fotóriporter munkáiból, mely május 11. és június 6. között látogatható.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Megjelent a Zűrös Banda 2021 című új lemeze

A Zűrös második lemeze a 2021 címet viseli, egy nehéz évben született, de tele alkotó energiákkal és saját számokkal! A zenekar talán nem is fejezhette volna be jobbkor az albumot, hiszen itt a nyitás: a lemezbemutatóra már élőben, közönség előtt kerül sor a Fonó nagytermében június 4-én.
Jazz/World hír

"Tragikus végű játszma" – A kékszakállú herceg várát új formába öntötte Sárik Péter

Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájára Sárik Péter zeneszerző, jazz-zongoraművész készített jazzátiratot, melyet először élőben augusztusban hallhat a közönség a Zempléni Fesztiválon.
Jazz/World ajánló

Kocsmazene magyarul – ezért könnyű beleszeretni az Aurevoir.-ba

Ma már egyre inkább elmosódnak a könnyűzene műfaji határai, de még ebben a sokszínű felhozatalban is akadnak karakteres, azonnal felismerhető stílusok. Az Aurevoir. rengeteg forrásból táplálkozó zenéje ethno-beat névre hallgat, és alig pár év alatt hódította meg a hazai klubszínpadokat. Népzene és angolszász beat-folk, lélekig hatoló mélységek és őrült elszállás: mutatjuk, miért ne hagyjátok ki a zenekar május 16-i ingyenes online koncertjét!
Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.