December 5-én reggel állt meg a szíve a hartfordi Norfolk Kórházban Dave Brubeck amerikai zongorista-zeneszerzőnek. Pályafutása szinte átívelte az egész amerikai jazzzene második világháború utáni történetét. 1951-ben alapította meg legendás formációját, a Dave Brubeck Quartettet és ő volt az első modern jazz muzsikus, aki felkerült a tekintélyes Time magazin címlapjára, 1954-ben.

A kaliforniai Concordban született 1920. december 6-án, először édesanyjától tanult zongorázni. Mindössze 13 éves volt, amikor először játszott profi jazzegyüttesben. Elméleti tudását a College of Pacific-ben folytatott jazz- illetve a Mills College-ban végzett komolyzenei tanulmányaival alapozta meg, ahol zeneszerzés tanára Darius Milhaud volt. Nem sokkal a második világháború után alakította meg első jelentős együttesét, a nyolctagú Jazz Workshop Ensemble-et, amely később Dave Brubeck Octet néven működött. Első trióját 1949-ben alakította Cal Tjaderrel és Norman Batesszel, két évvel később az altszaxofonos Paul Desmond is csatlakozott hozzá. A későbbiekben változó összetételű kvartett 1967-ig maradt együtt, legnagyobb sikerük a poplistákra is felkerült Take Five volt.

A Paul Desmond által Joe Morello dobosuk számára szóló-improvizációként írt szám szokatlan 5/4-es ütemét csak aláhúzta Brubeck briliáns zongorajátéka, amely egyébként is az összetéveszthetetlen harmóniákon és a gyakran merész improvizációkon alapul. A Take Five extravagáns ütemvariációival messze felülemelkedett a hagyományos 4/4-es ütem jellemzőin, s sokak szerint a háború utáni generáció érzéseit fejezte ki a jazz nyelvén, ezért számos embert hozott közelebb a zenéhez. Nem véletlen tehát, hogy elsőként lett a modern jazz szóló aranylemeze, amit Brubeck a Blue Rondo a la Turkkel csak megismételt. Mindkét szám megtalálható az 1962-ben megjelent és ma már zenetörténelemnek számító Time Out nagylemezen is.

A következő évtizedekben együtteseivel rendszeres résztvevője volt a rangosabb fesztiváloknak, mindenütt sikert aratott. Brubeck 1972-től új csapattal kezdett dolgozni, amelyben három fia is szerepelt, emellett közreműködött Chet Baker, Gerry Mulligan, Miles Davis, Stan Getz, Duke Ellington, Pat Metheny, B. B. King és mások lemezein.. Számos amerikai elnök előtt játszott, 1988-ban Gorbacsovék tiszteletére fellépett Moszkvában is. A "Jazz Matuzsálem" még 2000-ben is megjelentetett egy zongora szólólemezt One Alone címmel.

Komoly rangot szerzett magának komponistaként is: saját műfaján kívül írt balettzenét, musicalt, oratóriumot és kantátákat. Kvartettje számára mintegy 200 számot szerzett. Száznál több lemeze jelent meg; Time Out című albuma elérte az egymilliós példányszámot. 1996-ban Grammy-életműdíjjal tüntették ki, 2009-ben Kennedy Központ-díjat kapott. Budapesten többször is járt, a Budapesti Kongresszusi Központban 1997-ben, illetve 2003-ban koncertezett utoljára - akkor készült vele ez az interjú, melyben a 83 éves művészt hat évtizedes pályafutásáról, a klasszikus zene és a jazz jövőjéről kérdeztük.

Brubecket és fiát, Christ még szerdán jelölték a Music of Ansel Adams: America című, a Temple Egyetem zenekara által előadott  Ansel Adams klasszikus fekete-fehér fotói által inspirált szimfonikus kompozíciójáért a díjra. Az erről szóló bejelentés néhány órával a 91 évesen elhunyt zenészlegenda halála után vált nyilvánossá, így azonnal poszthumusz jelöléssé változtatták. Brubeck a 22 perces művet eredetileg zongoradarabnak szánta, ezt aztán fia hangszerelte nagyzenekarra. A két napja elhunyt muzsikus korábban kapott már Grammy-életműdíjat, de a hagyományos kategóriákban még sohasem nyerte el az amerikai zeneipar legnagyobb elismerését. A Grammy-díjakat 2013. február 10-én adják át Los Angelesben - meglepetés lenne, ha nem kapná meg az utólagos főhajtást Dave Brubeck.