Jazz/World

Élni tanítanak

2018.10.13. 13:40
Ajánlom
Nagy titokba kaptunk beavatást október 7-én a Budapest Ritmo záróeseményén, a Roma Ritmo gálán: mindfulness másképp, avagy hogyan éljük meg a pillanatot a közös éneken és táncon keresztül.

Huszonkét roma énekes és zenész ül és áll egymás mellett fegyelmezett félkörben a színpadon, kirobbanni vágyó energiákkal, pompás, rózsás ruhákban. Ez nem egy flamenco előadás, és nem Andalúzia, hanem Magyarország, mégis, a dallamok érzelmi amplitúdója, a kegyetlenül pergő ritmusok gazdagsága ugyanaz, mint délen. A Roma Ritmón a hazai oláh cigányzenészek színe-java összegyűlt, bemutatva sokszínű, mégis egyazon, erős sodrású, tiszta forrásból táplálkozó zenéjét.

Tiszta, mert ezek az énekesek, zenészek, táncosok nem iskolában, vagy youtube oktatóvideóról tanulták a technikát, hanem jóformán az anyatejjel szívták magukba, felmenőiktől tanulták azokat.

Náluk a hagyományőrzés még nem feltétlenül visszatanulást jelent, hanem egy olyan életenergiát, amit butaság lenne nem továbbörökíteni. Így aztán, amit a Romengo vezetője, Rostás Mihály „Mazsi” szervezésében, szerkesztésében, hangszerelésében láthattunk a színpadon, az jóval több volt, mint pusztán egy koncert. Sokkal inkább társadalmi esemény, igazi közösségi élmény, ami visszahozta az embert az egydimenziós virtuális valóságból a hús-vér rögvalóságba, minden velejáró örömével és bánatával.

43357817_259337827952900_3373177167209824256_o-131513.jpg

Középen Rostás Mária énekel (Fotó/Forrás: everengine)

A négy generációt felvonultató műsorban talán nem is volt olyan zenész vagy táncos, akit ne fűzött volna rokonság valamely másik szereplőhöz. A néző pedig úgy érezhette magát, mint aki meghívást kapott ehhez a minden földi jóval megrakott családi asztalhoz.

A műsor úgy épült fel, mint ahogy a roma kultúra maga, megvolt benne a helye a sírásnak és a nevetésnek is. A koncert első felében hallgatók, vagyis lassú dalok voltak egymásba fűzve gyönyörű hangszerelésben, amiket eredetileg nemcsak szomorú alkalmakkor, de mulatás közben is elővettek. Ezekben az énekeseknek (a külföldön is egyre népszerűbb Lakatos Mónika, a színpadra nagy örömünkre visszatérő Miczura Mónika, Rostás Mónika és Mária, Balogh Dániel és még sorolhatnánk) alkalma adódott külön-külön is megnyilvánulni.

43514652_259338361286180_1861078813337714688_o-131515.jpg

Lakatos Mónika (Fotó/Forrás: everengine)

Azon túl, hogy ezek a hallgatók gyönyörű hangokon szólaltak meg, mindez úgy hatott, mintha az előadók saját bánatukról énekeltek volna, miközben mindannyian a közös cigány sorsot, annak sok száz éves fájdalmát, mélységét, erejét is átszűrték egyéniségükön. Megrendítő volt, ahogy a dalok záró akkordjaiba a szólistához több szólamban becsatlakozott az összes énekes, mint egy csorda – ahogy Mazsi a maga közvetlenségével a próbán fogalmazott, vagy mint egy hosszasan kanyargó folyó, ami végre megérkezett a tengerbe. Közvetlen tapasztalat volt ez a közösség megtartó erejéről is.

43414394_259339457952737_5745394987562958848_o-131520.jpg

Miczura Mónika fújja (Fotó/Forrás: everengine)

És amikor már nem bírt volna több sírást befogadni a néző-hallgató, az egész átfordult a mulatásba, pergetők, botolók sorjáztak.

Ekkor brillírozhatott igazán a ritmusszekció, ami a következő hangszerekből állt: kanna, kanál, teknő, szájbőgő – bizonyítva, hogy a hangszer csupán egy eszköz, a lényeg a rajta keresztül megnyilvánuló tehetség és spiritusz.

Kovács A. Máté, Lakatos "Guszti" János, Balogh Tibor folyamatosan rivalizálva, a katarzisig emelték a tétek a ritmusokban. Nem lehet elmenni szó nélkül a gyönyörű, „sukár” táncosok mellett sem, akiknek táncában az elegancia, a csibészség és az életkedv vegyült tökéletes arányban. Persze itt mindenki táncos és énekes is, mindannyiuk példaképe, a 60-70 (?) éves Rostás Mária éppúgy, mint a 6-7 éves Balogh Brian, aki, ha épp nem táncolhatott, leült kannázni.

43390228_259339721286044_1745743054356086784_o-131514.jpg

Tánc (Fotó/Forrás: everengine)

Azt mondják, hogy flamencót csak a szív legmélyéről lehet énekelni és flamenco énekesnek születni kell. Ha ez így van, akkor az is elmondható, hogy magyar cigányzenésznek, vagy -énekesnek is csak születni lehet. Nem a hangképzés nehézsége, különlegessége, vagy a táncok virtuozitása okán, hanem mert van egy olyan esszenciális íz, sajátos atmoszféra, ami csak akkor szűrődik át, ha az előadó tudja, milyen volt gyerekként a cigánytelepen lovat őrizni, aki a nagyapjától tanult 5 évesen kannázni vagy kanalazni, és gitárt is sokkal hamarabb vett a kezébe, mint okostelefont. Várom a pillanatot, amikor a világ nem flamenco, hanem oláh cigányzene-őrületbe kerül. És amikor a világzene egyik fősodra a Duna, Tisza "mederben" folyik majd.

Fellépők:

Balogh Andrea / Lakatos Mónika és a Cigány Hangok

Balogh Dániel / Lindri Együttes

Balogh József “Anirosz” / Romano Drom

Balogh Krisztina / Lakatos Mónika és a Cigány Hangok

Balogh Tibor / Romengo

Farkas István / Ternipe

Frigur Róber “Bobi” / Khamoro Budapest Band

Horváth Mária / ex-Lindri Együttes

Horváth Zoltán / Kanizsa Csillagai

Horváth Zoltánné / Kanizsa Csillagai

Király Pál (Szolnoki Pali)

Kovács A. Máté / Romano Drom ( Tycoon Endorser )

Lakatos János – Stefánó

Lakatos János Guszti / Romengo

Lakatos Mónika / Romengo

Miczoura Mónika

Novák Csaba

Rostás Csaba /ex-Ando Drom

Rostás Mária / Kék Láng

Rostás Mihály Mazsi / Romengo

Rostás Mónika / ex-Ando Drom

Rostás Tünde

„Cigányul gondolkodunk és álmodunk”

Kapcsolódó

„Cigányul gondolkodunk és álmodunk”

Lakatos Mónika éneke és a Romengo zenéje zsigeri koncertélményt jelent minden alkalommal. Legújabb, cigány hallgatókat tartalmazó lemezük kapcsán kérdezte őket a Ritmus és Hang blog.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Vizuál

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.
Vizuál

A Ruben Brandt és a Napszállta tarolt Sevillában

Milorad Krstic akció-thrillere a legjobb forgatókönyv, a legjobb elsőfilm és az andalúz forgatókönyvíró szövetség díját is elnyerte a sevillai filmfesztiválon, Nemes Jeles László filmjét pedig a legjobb európai koprodukciót megillető Eurimages-díjjal tüntették ki.
Klasszikus

Ismét tehetséges fiataloké az Óbudai Társaskör színpada

Gitármuzsika, az év fiatal jazz-zenészei és olaszmánia Óbudán.
Tánc

Az arcukkal is táncolnak

Anton Lachky szlovák koregoráfus paradigmát váltott a Közép-Európa Táncszínházzal közös munkafolyamatban. Bebizonyította, hogy a táncos test nem ér véget a végtagok és a törzs mozgásánál. Arcot, hangot, konkrét gesztusokat adott nekik.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Terence Blanchard: „Itt az ideje az előítéletekről nyíltan beszélni”

A többszörös Grammy-díjas jazztrombitás, filmzene- és operaszerző azok közé tartozik, akiknek határozott véleménye van a világról, és ezt zenéjükben sem rejtik véka alá. Terence Blanchard november 21-én a Budapest Jazz Clubban játszik E-Collective nevű zenekarával, ezt megelőzően beszélgettünk telefonon.
Jazz/World kult50

Minden koncerten ízekre szedi magát – Szirtes Edina Mókus

Korkedvezménnyel vették fel a szegedi konzervatóriumba, ahol a legkisebb lévén a többiek Mókusnak becézték – innen ered a művészneve. Szirtes Edina Kult50-ben megjelent portréja.
Jazz/World ajánló

A Dunán ringatózva mutatja be új lemezét Cséry Zoltán

A zongoraművész - zeneszerző november 24-én az A38 Kiállítótérben mutatkozik be első önálló, szólózongorás nagylemezével, a Life Is A Playground című chillout, ambient albummal.
Jazz/World

Nem kopik – Suzanne Vega elvarázsolta Budapestet

Kortalan és nemtelen, maszkulin famme fatale, bohóc bőrbe bújt díva, drámai alkat és komika, kislány és érett nő, világhírű sztár és a „lány a szomszédból” – ez mind egy személyben Suzanne Vega, és még valami: időtlen dalok énekes-dalszerzője.
Jazz/World bjo

Jazz és inspiráció - interjú Náray Erikával és Urbán Orsival

Szilveszter estéjén két vendéggel, Náray Erika és Urbán Orsi jazz énekesnőkkel egészül ki a Budapest Jazz Orchestra (BJO) a Pesti Vigadó Dísztermében hallható koncertjén.