Nemrég még szókimondó interjúját idéztük a Fidelio hasábjain, amelyben Michael Jackson szennyesének kiteregetése mellett a jazz kiválóságairól is beszélt – róluk tisztelettel és elismerően. Azelőtt pedig arról írtunk, hogy a 85 éves legenda még mindig halad a korral, online jazztévét indított, ez a Quest Tv. Júliusban pedig Magyarországra jön, olyan zenészek társaságában, mint Richard Bona kameruni származású énekes, basszusgitáros, Dee Dee Bridgewater világhírű amerikai énekesnő, Alfredo Rodriguez kubai zongorista-virtuóz, Andreas Varady magyar származású, csodagyerekként indult roma jazzgitáros, valamint Radics Gigi énekesnő. Utóbbit Jones 2012-ben személyesen hívta meg a Montreux-i Jazzfesztiválra fellépni. Rajtuk kívül a Budafoki Dohnányi Zenekar is közreműködik a koncerten.

Quincy Jones (Fotó/Forrás: Paul Morigi / Getty Images Hungary)

Quincy Jones egyszerre zenekarvezető, zeneszerző, lemezkiadó, magazinalapító, multimédia vállalkozó, humanitárius és szociális ügyek szervezője, sikeres üzletember, film- és TV producer, fiatal tehetségek felfedezője. Ismert és ismer mindenkit, aki az elmúlt hét évtizedben bármilyen módon alakította a világ kulturális és társadalmi arculatát.

A névsor Aretha Franklintől, Pablo Picassótól, Leni Riefenstahltól kezdve Charles Aznavourig, Bonóig, Jack Nicholsonig, Steven Spielbergig, Miles Davisig és Barack Obamáig tart. Pályáját a bebop korszakban kezdte és az évtizedek során szinte minden zenei műfajt kipróbált, felhasznált. Tehetségének és nyitottságának köszönheti, hogy a kortárs könnyűzene egyik legnagyobb alakja lett.

Olyan inspiratív zenei hibridek megalkotója, amelyekben a jazz, a pop, a soul, a hiphop, a funky, az R&B, a rock, a klasszikus, az afrikai vagy a brazíliai zene fuzionált. Mindezt gyakorlatilag az elmúlt évtizedek összes adathordozóján - beleértve a vinyl lemezt, a CD-t, a filmet, a videót, a DVD-t, a televíziót és a digitális platformokat - hozzáférhetővé tette. Továbbá könyveket írt és számos mozifilm, valamint televíziós sorozat létrehozása fűződik a nevéhez.

1933-ban született Chicagóban. Tizenévesen trombitálni tanult a legendás Clark Terry mellett, zenei tanulmányait Bostonban a Berklee School of Music elődjében, a Schillinger House-ban folytatta, majd New Yorkba költözött, ahol kapcsolatba került többek között Count Basie-vel, Dinah Washingtonnal, Cannonball Adderley-vel. Húszévesen került trombitásként Lionel Hampton zenekarába, majd három év múlva Dizzy Gillespie hívta big bandjébe, ahol rövidesen az együttes vezetője lett. Első lemeze, a This Is How I Feel About Jazz 1956-ban jelent meg.

Párizsban Nadia Boulangernél zongorázni tanult, valamint zeneelmélettel és zeneszerzéssel foglalkozott.

Munkát vállalt a Mercury lemezkiadó francia részlegénél, a Barclay-nál, ahol olyan zenészek albumait hangszerelte, mint Michel Legrand, Jacques Brel, Charles Aznavour, Billy Eckstine vagy Sarah Vaughan. Az Egyesült Államokba visszatérve 1961-ben a Mercury Records alelnöke lett:

ő volt az első afroamerikai, aki felsőszintű vezetői pozíciót töltött be nagy amerikai lemezcégnél.

A hatvanas évek hollywoodi filmzenéiben neki köszönhetően szólalt meg a jazz és a soul. Első filmzenéje Sidney Lumet A zálogos című mozijához készült (1964), azóta mintegy hetven filmhez írt zenét és csaknem száznak volt a producere vagy zenei rendezője, kiadója. Több száz mozi zenéjében használták szerzeményeit; a hetvenes évek egyik legsikeresebb amerikai tévésorozatába, az Ironside-ba Jones révén került be először filmzenébe szintetizátor alapú popdal.

Quincy Jones (Fotó/Forrás: Gabriel Olsen / Getty Images Hungary)

1969-ben jelent meg a kritikai és kereskedelmi szempontból egyaránt sikeres Walking in Space című szólólemeze, amelyen átformálta az addigi nagyzenekaros hangzást: az albumon megjelentek a kortárs rock, a pop és az R&B hatásai is. A hetvenes évektől párhuzamosan dolgozott soul- és popzenészekkel (Ringo Starr, Billy Preston, Colosseum, Paul Simon, Donna Summer) és jazzmuzsikusokkal (Aretha Franklin, Count Basie, Ray Charles, Miles Davis).

Az 1982-ben megjelent Thriller több mint 100 millió példányban kelt el, és szintén Jones volt a producere, karmestere és szervezője a We Are the World című dalnak, lemeznek, amelyet a USA for Africa nevű jótékonysági supergroup készített. A bevételből befolyó pénzt az etiópiai humanitárius katasztrófa áldozatainak segítésére fordították.

Mindez csak átmenetileg vetette vissza, a nyolcvanas évekre ő lett a legsikeresebb crossover művész. A kilencvenes években megalapította a Vibe magazint, amely a fekete ifjúsági kultúrára fókuszál. Tavaly online jazztévét indított, ahol a világ legnagyobb jazz-zenészeinek koncertfelvételei érhetőek el streamelve.

Két évtizeddel a We Are the World sikere után elindította a We Are the Future (WAF) projektet, amelyben számos zenész, színész - többek között Carlos Santana, Alicia Keyes, Norah Jones, Oprah Winfrey, Angelina Jolie - vett részt.

Nevéhez hét Oscar-díj és 27 Grammy-díj (79 jelölésből) kapcsolódik, 2013-ban a rock and roll halhatatlanja lett. Kiérdemelte a George and Ira Gershwin életműdíjat, a Polar Music díjat, első amerikai zenészként megkapta a Francia Becsületrend parancsnoki fokozatát.