Náray Erika

Hogyan született meg az Ofra Haza – a Kelet Madonnája című előadás gondolata?

A tavalyi Shalom, Mr. Berlin című produkciónk sikere után felmerült, hogy az idén újra rukkoljak elő valami egyedivel a ZsiMü-n, és egy kedves barátom javasolta Ofra Hazát. Amikor bedobtuk az ötletet Vadas Verának, lecsapott rá. A darabot Zöldi Gergő dramaturggal fogjuk végső formába önteni, és együtt dolgozunk a dialógusokon. Klem Viktor is bekapcsolódik a munkába: részt vesz a darab megírásában, szerepel az előadásban, és ő rendezi. Sokat gondolkodtunk, hogyan lehet úgy színpadra vinni Ofra dalait, hogy ne hassanak furcsán a köztük elhangzó prózai részek. Zöldi Gergő ötlete volt a laza szerkezet: különböző napokon játszódnak a jelenetek, így az idő múlását is tudjuk érzékeltetni azzal, hogy a következő jelenetig elhangzik két-három dal. Ofra megfordult a popiparban, sok olyan klipje van, amiben klasszikus, 90-es évekbeli, picit keleties popzenét játszik, korábbról vannak olyan felvételei, amik a népzene-világzene mezsgyéjén mozognak, de megfordult a montreux-i jazzfesztiválon is. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy hirtelen másképp énekelt, mert egy jazzfesztiválon találta magát, hanem annyira különleges volt a zenei világa, hogy belefért egy ilyen programba. Az a legfontosabb, hogy abból az iszonyatos mennyiségű, eklektikus zenei anyagból, amit hátrahagyott, minél több dalon keresztül mutassuk meg mindazt, amit képviselt.

A sokszínű zenei világának melyik oldalát emelitek ki és hogyan?

A zenekarral megpróbálunk homogén zenei világot teremteni aznap estére. A hangszereléssel közelebb visszük egymáshoz a dalokat, az előadás semmiképp sem lesz az egyik pillanatban diszkó, a másikban jazzkoncert. Mivel ezeket a dalokat nem ismeri a magyar közönség, a zenei keretet hozzuk majd olyan pontra, ami egy ismeretlen dal esetén is azonnal ütős, nagyon élvezhető. Mondok egy példát: ha valaki szereti a countryt, akkor lényegében mindegy, milyen dalokat hall egy a countrykoncerten, mert a műfaj és az élőzene magával ragadja. Arra törekszünk, hogy a kiválasztott Ofra-számok minél közelebb legyenek a népzenés, világzenés, jazzes vonulathoz. Nem a pop felé megyünk el, annak ellenére, hogy elhangzik majd a popos karrierjét jellemző dal is.

Ofra Hazára Izraelben a mai napig is istennőként, gondolnak a rajongói. Szeretnénk, ha a magyar közönség a koncert után rákeresne a neten Ofra Haza nevére, belehallgatna a dalaiba, kicsit kutatna utána.

A megismerésében az is segít, hogy Izraelből érkezik egy kiállítás, amit a ruháiból, ékszereiből, kottáiból, fotóiból, egyéb személyes tárgyaiból rendeztek. Ofra izgalmas személyiség volt, divatdiktátor is, sokan követték öltözködését, a rajongói kíváncsiak voltak a ruhatárára is. Őt magát is izgatta a divatszakma. Ez a kiállítás a ZsiMü ideje alatt ingyenesen látogatható az Izraeli Kulturális Intézetben. Május 27-én a kiállítás ünnepélyes megnyitóján zenésztársaimmal egy kis ízelitőt is adunk majd a júniusi koncertből.

Talán azért is övezi legenda az énekesnőt, mert mindössze negyvenévesen és rejtélyes körülmények között halt meg.

A mai napig tisztázatlanok a halála körülményei, a halálos ágyán elhangzott kérésének megfelelően sokáig nem hozták nyilvánosságra, mi történt. Utolsó kérését még a média is tiszteletben tartotta, a betegségéről sem a kórházi kezelése alatt, sem a halála után nem közöltek semmit 2007 decemberéig. Amikor itt-ott próbáltam megtudni valamit az életéről, falakba ütköztem. Úgy érzem, annyira szeretik a rajongói, hogy nem akarják tudni az igazságot. De még sok munka van hátra a darab készre írásáig, addig rábukkanhatunk számunkra is egészen új információkra. Komoly kutatást végzünk olyan formában is, hogy az éppen Izraelben lévő ismerőseink kérdezősködnek Ofráról. Egyikük egy ottani taxisofőrtől tudott meg fontos dolgokat. Az utca népét most is foglalkoztatja Ofra személye, élete. Imádják dalait. Megpróbálunk minél behatóbban foglalkozni Ofrával, de semmi esetre sem akarunk olyan képet mutatni róla, amit a rajongók nem szeretnének látni. Nem mehetünk el szó nélkül a korai halála mellett, de az előadás nem erre fut ki.

Ofra zenei figuráját szeretnénk közelebb hozni a magyar emberekhez, a dalaival szeretnénk az izraeli kulturát is közelebb hozni a magyar közönséghez. Az igazi sikerét a zsidó-jemeni dalaival érte el, ettől lett különleges, egyedi.

Ofra Haza

Korábban is ismerted Ofra Haza pályafutását?

Annyira tüzetesen nem, mint a profilomba vágó énekesnők életét, Ella Fitzgeraldét, Whitney Houstonét, de természetesen tudtam, ki ő. Emlékeztem például az Eurovíziós Fesztivál-beli fellépésére: a Hai című dalával a második lett. Sok Disney-rajzfilmben énekeltem mindenféle szerepet, az Egyiptom hercegében történetesen kórusszerepet, és onnan is rémlett a neve. Utánanéztem, és valóban énekelt benne. Különleges volt a szereplése. Általában az történik, hogy az eredeti nyelven fölénekli a színésznő a szerepet, és mindenki más, akit az amerikaiak megfelelőnek tartanak, az adott országban felénekli a saját nyelvén. De Ofra szerette volna elénekelni minden nyelven, és meg is kapta a lehetőséget. Tizenhét nyelven énekelte fel a film betétdalát, többek között magyarul is, illetve a héber és angol verzióban ő adta Jokhebed (Mózes anyja) hangját. Azért, hogy a „megfelelő hangulatba” kerüljön a stúdióban, a kezébe adtak egy műanyag babát, hogy ringassa, miközben énekel. Nagyon komoly energiákat fektetett abba, hogy a lehető legkisebb akcentussal énekelje a dalokat. Amikor annak idején a Romeo és Júliával nagyon népszerűek voltunk, viccesen azt mondtuk magunkról, hogy világsztárok vagyunk a Nagymező utcában.

Velünk ellentétben Ofra tényleg a világ sok-sok táján volt nagyon népszerű, ő volt a Kelet Madonnája.

Mitől vált világsikeressé?

Attól, hogy nagyon egyedi módon, a keleti és a nyugati hangszerelés elemeinek vegyítésével minden dalába bevitte a népzenét. Nem a hagyományos muszlim jemeni, hanem kifejezetten a zsidó jemeni zenét képviselte és tette világzenévé. A legnagyobb sikerét az Im Nin'Alu című számával aratta: a lemez hárommillió példányban kelt el világszerte, Japánban nemzetközi zenei fesztivált nyert a dallal. A szövegét a jemeni zsidók által beszélt arámiai dialektusban, egy olyan nyelven írta, amivel csekély az esély világsikerre –hacsak nem Ofra Haza az előadója! Az igazi nemzetközi karrierje 1987-ben, az intifáda kitörésekor kezdődött. 1988-ban az év énekesnőjévé választották Németországban. A Kirya című albumát 1993-ban Grammy-díjra jelölték Világzene kategóriában. Ezen a lemezen volt a Daw Da Hiya című dal is, amely a konzervatív világban élő nők nehéz sorsát meséli el. Ofra tartózkodott a politikai megnyilvánulásoktól, de nyíltan békepárti volt, 1994-ben Rabin, Peres és Arafat Nobel-békedíjátadóján is fellépett. Izrael nem hivatalos nagykövete volt. A népszerűségét annak is köszönhette, hogy több nyelven beszélt, és az anyanyelvén kívül angolul, franciául is kiválóan énekelt.

Nehéz feladat lesz Ofra bőrébe bújni a színpadon?

Ha egy fiktív személyt én találok ki, én viszek először színpadra, akkor szabadon alakíthatom a saját formámra, de Ofra valós alak. Nyilván nem fogom klónozni, rátenni az arcomra az arcát, nem törekszem majd arra, hogy pont úgy nézzek ki, mint ő, mert a történet szempontjából nem ez az érdekes. Minden értelemben mások vagyunk, más az alkatom, a hangszínem, de találok kapcsolódási pontokat, és azokra fogom fölfűzni az alakítást. Ő is olyan nő volt, aki leginkább zenében fejezte ki magát. Amikor Irving Berlin dalait énekeltem a saját zenekarommal, az nekem habfürdő volt. Ha nem is ebben a formában, nem ilyen hangszereléssel, de harminc éve énekelek Berlin-slágereket. Nagyon közel állnak hozzám, jazz tanszakot végzett énekesként nem is mehettem volna el Berlin slágerei mellett. Hozzá nem kapcsolódik egy bizonyos éneklési stílus, nem várnak el az emberek egyfajta hangzást, hiszen ezerféle megközelítésben, hangszerelésben és hangon hallhatták. Ofra speciális eset, mert az ő dalait nem énekelte más, tehát hozzá fegyelmezetten kell nyúlnom. Minél jobban meg kell közelítenem a stílusát, bizonyos fokig meg kell tanulnom úgy énekelni, ahogyan ő énekelt. A világzenében eddig nem merítkeztem meg, ez lesz az első alkalom az életemben, hogy ilyen típusú zenét énekelek. Izgatottan várom. Szeretem a kihívásokat, ez tart frissen. Azért szeretem a ZsiMü programjait is, mert ott mindig megmutathatok magamból valami újat, valami szokatlant, amit eddig nem tudott rólam a közönség, sőt néha én sem! Például héberül is most fogok először énekelni.

Van segítséged, akire támaszkodhatsz?

A zenekarom tagjaira mindig számíthatok. Évek óta együtt dolgozunk, és szerencsére nem udvarló fajták, jelzik, ha valami nem olyan, amilyennek lennie kellene. Lesz egy Jeruzsálemről szóló gyönyörű dal, amit az eredeti nyelvén fogok énekelni, mert úgy érzem, csak akkor lehet autentikus. Ehhez segítséget fogok kérni. Szerencsére a baráti körömben van, aki remekül beszél héberül, ő fogja lefordítani a szöveget, hogy pontosan tudjam, mit énekelek, és vele fogom megtanulni a kiejtést. De leginkább a munkára támaszkodom. Az a tapasztalatom, hogy a szorgalom és a kitartás csodákra képes. No meg a rendszeresség. Szabad kezet kaptam Vadas Verától, valamint egy remek dramaturgot a történet megírásához, megálmodásához. Én választom ki a dalokat, a partneremet, én írom meg a magyar szövegeket, még abba is beleszólhatok, hogy a dialógok hogyan íródjanak meg, mi legyen a számba adva, én osztom be az időmet. Nagy dolog, hogy a magam ura vagyok. Persze ez a nagy önállóság még több felelősséget ró rám. Magam vagyok a sikerem kovácsa. Tizenvalahány dalnak meg kell írni a szövegét, azokat meg kell tanulni, gyakorolni kell, plusz Viktorral külön dolgozunk a prózai jeleneteken.

Átlagosan mennyit gyakorolsz naponta?

Azt szoktam mondani: az énekesnek már az is gyakorlás, ha a kocsiban az előadóval együtt énekeli, amit éppen meg kell tanulna. Amikor volt egy nagy koncertem a Müpában, kölcsönkértem az énektanárom lakását, mert tudtam, hogy ha otthon maradok, akkor ellógom a gyakorlást: bemegyek a konyhába teát főzni, esetleg bekapcsolom a tévét, felveszem a telefonhívásokat. Az énektanárom pont elutazott, fölmentem a lakásába, ahol zongora is van, vittem a kottapapírokat, a CD-ket, meghatároztam, hogy hány óráig kell gyakorolnom, és azt szépen be is tartottam. Mintha egy munkahelyre mentem volna dolgozni. Nagyon bevált a dolog, mert a saját lakásomban nem tudok ilyen szigorú lenni, főleg akkor nem, ha a család is otthon van. Egy olyan feszítettebb munkánál, mint amilyen az Ofra Haza-előadás lesz, ezt szoktam csinálni.

Egy énekesnek egész életében énektanárhoz kell járnia?

Szerintem igen. Sokszor kérdezik, hogy ha már megtanultál énekelni, miért kell énektanárhoz járnod. Azért, mert mást hallunk belülről, és mást hall a külső fül.

Kell a kontroll, ami visszalökdösi az embert a helyes útra. Akkor kellene a leginkább karbantartani a hangot, amikor nagyon sok a feladat, próbák, fellépések vannak, de énekórára nem lehet fáradtan menni. Előző este lefárasztott torokkal felesleges, mert úgysem tudjuk megcsinálni, amit a tanár kér. Úgy lenne ideális, ha a fellépések között lenne két-három nap szünet, akkor mennénk énektanárhoz, illetve közvetlenül a fellépés előtt. Sajnos ez szinte sosem fordul elő. Időnként akár hónapokig sem jutok el, de muszáj visszaállni. A heti egy énekóra nagyon jót tesz.

Hogyan vigyázol a hangodra?

Fegyelmezetten élek, nem dohányzom, nem iszom, nem éjszakázom, ha csak lehet, éjfél előtt alszom el, és ha fáradt vagyok, nap közben is ledőlök egy órára. Tisztában vagyok azzal, hogy másként nem tudok énekelni, létezni sem nagyon, és azt is tudom, hogy ha egyszer lebetegszem, utána hetekig, hónapokig tart a regenerálódás. Ezen a téren is jobb a prevenció.

Egy operaénekesnő azt mondta: szíve szerint leadná a három-négy kiló súlyfeleslegét, de ha így tenne, megváltozna a hangja. Az énekléshez szüksége van bizonyos pluszra. Osztod ezt a véleményt?

Ha valaki lefogy harminc kilót, akkor el tudom képzelni, hogy a hangjában is bekövetkezik a változás, nem lesz energiája, de szerintem három-négy kiló nem számít. Tény, hogy enni kell, koplalva nem lehet énekelni. Fellépőnapokon kis mennyiségeket eszem, sokszor, és minőségi dolgokat. Meghalnék ha pörkölt-nokedli után kellene ékelnem, pedig szeretek enni és nem is vagyok vékony. Azokon a napokon az esik jól, ha iszom egy répalevet, bekapok néhány biozöldséges falatkát, de hosszú távon nem lehet így létezni. Nagyon komoly energia végigtolni egy koncertet.

Van valami speciális praktikád a hangod karbantartására?

Fél deci pálinka. Szinte egyáltalán nem iszom alkoholt, de ha úgy érzem, valami nincs rendben a torkommal, elkortyolok fél deci pálinkát. Csodálatosan tisztítja a légutakat és a torkot.