Jazz/World

Élőzene a koporsógyárból

2016.12.07. 08:12
Ajánlom
Párniczky András gitáros a Nigun zenekar vezetőjeként tizenöt éve foglalkozik „klezjazzel”. A közép-kelet-európai zsidó zene és a jazz ötvözéséből most egy olyan, rendkívüli sodrású lemez született, amit a koporsógyárból átalakított kulturális térben, a bécsi Sargfabrikban rögzítettek élő koncertfelvételként. A lemezt december 21-én az Opusban, és 29-én a Budapest Jazz Clubban is bemutatják.
Párniczky András

Párniczky András (Fotó/Forrás: Kalocsai Richárd)

- Mit jelent a zenekarotok neve?

- A nigun szó jelentése többrétű. Ha nagyon röviden válaszolnék, akkor azt mondanám „dal, dallam”. Eredetileg Dávid király zsoltáraiban említették a nigunokat, mint valamilyen lantszerű hangszer kíséretet. Erre alapozva a 18. században létrejött haszid irányzatok vallásos dallamaikat Dávid király zsoltárainak mintájára próbálták elképzelni. A nigun náluk olyan spirituális zene, amivel valami magasabb rendű, az örökkévaló felé törekszenek.

- Hogyan vonatkozik ez a zenétekre?

- Van egy olyan olvasata, hogy

én a saját életemben a zenélésben találtam meg a mindennapokból való kiszakadás legjobb útját.

Ebbe beleértendő a gyakorlás és a színpadi zenélés is. Nem jógázom, és nem járok templomba, nekem itt van egyfajta kapcsolódás.

- A honlapotokon szerepel egy Coltrane-idézet: "Úgy találtam, hogy vissza kell nyúlni a régi idők dolgaihoz, hogy új fényben láthassuk őket”. Miért tartottad fontosnak ezt kiemelni?

Azt gondolom, hogy Európában jazzel foglalkozni mindenképpen valahol egy gyökértelen dolog, hiszen ez a műfaj Amerikában született meg.

Erre a problémára több megoldás van: ki lehet menni New Yorkba és ott élni, vagy elkezdjük saját magunkban megkeresni a zenei gyökereket. Nekem az volt az alapmotivációm, hogy találjak egy számomra hitelesnek tekinthető forrást. A Nigun zenekar esetében a zsidó népzenét próbáltam jól megismerni és beépíteni. Egyébként azt gondolom, hogy egy közép-kelet-európai zenész esetében a népzene mindenképpen egy fontos eredő kell legyen.

- Voltak-e ebben előképeid, olyan zenészek, akik a közép-európai zsidó népzenei kultúrát jazzbe oltják?

- Európaiak semmiképp. Valószínűleg az is közrejátszik ebben, hogy - bár a gyökerek itt vannak körülöttünk -, ezek nagyon nehezen elérhetőek. Számomra az a tizenöt év, amióta ezt a zenekart vezetem, egy olyan út, ahol ez a kultúra egyre nagyobb mélységében tárul föl és most már látom, hogy ezek a gyűjtések hol és milyen formában érhetők el. Nagyon fontos segítséget jelentett ebben néhány amerikai zenész ismerősöm, akik érdekes módon jobban ismerik ezt a zenei kultúrát, mint mi, akik itt élünk.

Ugyanakkor izgalmas volt látni, hogy ezek a muzsikusok rendre rácsodálkoztak, hogy én mennyire lazán kezelem ezt a kultúrát.

A legtöbben alkalmazott népzeneként találkoznak a zsidó zenével, míg mi pódiummuzsikát játszunk, így én nagyon határozottan a saját képemre formálom ezeket a dallamokat.

Párniczky András

Párniczky András (Fotó/Forrás: Kalocsai Richárd)

- A Nigun mellett a másik fontos zenei projekted a Bartók Electrified. Bartók zenéjében is a népzenei gyökerek érdekeltek elsősorban?

- Bartókban nem kifejezetten ez izgatott. Ő minden idők egyik legfontosabb népzenegyűjtője, de emellett a legnagyobb zeneszerzők egyike is. A népzene vele mindenképpen egy közös pont, de ezen túlmenően az ő zeneszerzői munkássága, valamint a harmónia és a dallam egészen különleges és előremutató együttállása érdekelt a jazz szemszögéből. Azt gondolom, hogy a következő száz év zenei útjai már kódolva vannak az ő zenéjében.

„Nem is lehet más a dolgunk” - Bartók éve a magyar jazzben?

Kapcsolódó

„Nem is lehet más a dolgunk” - Bartók éve a magyar jazzben?

Jazzmuzsikusaink egyre többször választják Bartók zenéjét kiindulópontul, feltehetően a jogok felszabadulásának köszönhetően. De ez nem 2016-ban kezdődött– írja Zipernovszky Kornél. Jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt. TAKE7

- A zenéteket hallva a Dresch Mihály-féle etnojazz hangzás is nagyon erősen megidéződik, főként Bede Péter szaxofonjátéka által. Ő mennyire hatott a zenétekre?

- Misi nekem mindig is példakép lesz zeneileg, rendkívül sokra tartom őt. És valóban, Petya, (Bede Péter – a szerk.) ha nem is egy az egyben, de ezt a fajta zenei gondolkodást viszi tovább. A Nigun azért is járt nagyon jól Petyával, mert ő nem csak jazz-, hanem népzenész is, mindkét szakot elvégezte a Zeneakadémián. Számára - azáltal hogy magas szinten játszik például a magyar mellett román népzenét – egyenes út vezet Bartókhoz is. A zsidó zene ehhez kevés, ott nincsenek ennyire egyértelmű kapcsolódási pontok. Ezáltal neki könnyebb is beletalálni a bartóki hangzásvilágba, mint nekem. Számomra mindig feladat megtalálni ezt a fajta kortárs zenei hangzást, ugyanakkor azt gondolom, hogy a Bartók-feldolgozások óriási teret nyitnak a gitárban rejlő lehetőségeknek.

Bartók zenéje mindenre nyitott, úgyhogy csak merem remélni, hogy ő nagyvonalúbb lenne annál, mintsem kifogásolná, hogy ez a zene most elektronikus gitáron szól.

- Előző albumotok a számmisztikára épült. A mostani, Live inem Sargfabrik című anyagnak is van valami elméleti mögöttese?

- Mindig próbálok tematikus albumokat létrehozni, így ez a lemez az utazásainkat foglalja össze. Számomra az utazás egy nagyon fontos része a zenész létnek, mert rettenetesen feltölt. Szerencsére Baló Istvánnal, Ajtai Péterrel és Bede Péterrel csodálatos helyekre jutottunk el az elmúlt két évben ezzel a koncertanyaggal, úgyhogy ilyen értelemben ez egy utazólemez.

- A Sargfabrik egy bécsi koporsógyárból átalakított kulturális tér. Tulajdonítasz bármi jelentőséget ennek a már-már szimbolikus helynek?

- Csak annyiban, hogy szeretem a morbid humort. De ebben is inkább az újraértelmezett tradíciót látom: a bécsiek egy szép épületet, ahol egykor koporsók készültek, nem lebontanak vagy plázává alakítanak, hanem csinálnak belőle egy kulturális teret. Ez egy pluszt is ad a helyi közösségnek, ezáltal pedig valahol tovább él a hagyomány.

NIGUN

NIGUN

- Ha jól tudom, eredetileg nem terveztétek ezt a felvételt mindjárt lemezen is megjelentetni.

- Hazudnék, ha elhallgatnám azt, hogy ez egy kényszer is. Ma egy jazz-zenekar rá van szorulva, hogy megpróbáljon jó minőségű koncertanyagokat kiadni, mert nagyon drága a stúdió. Másrészt az olyan típusú zenéknél, mint a Nigun, nagyon sok minden elsősorban koncerten tud megszületni. A spontán pillanatok mindig plusz töltetet adnak, ezért én nagyon szeretem ezt a formát.

Az esetleges hibák ellenére is közvetít valamit abból, amit én élő zenének nevezek.

Alig javítottunk rajta utólag, úgyhogy ez egy teljesen őszinte anyag.

- A Fidelión évekig vezetted a Hangszerelem rovatot, amiben a zenészeket arról faggattad,  milyen hangszereken játszanak. Szerinted valóban nagy jelentősége van annak, hogy milyen hangszeren játszik a zenész?

- Igen. Nyilván nem véletlenül vezettem ilyen rovatot (nevet). De ez nem feltétlenül befektetett pénzösszeg, hanem igényesség kérdése. Valószínűleg minden jó zenésznek a fejében van egy hangkép. Számomra rendkívül fontos az, hogy mind élőben, mind pedig felvételen megközelítsem azt a hangképet, ami a fejemben szól. Ezt nekem csak nemrég sikerült elérnem, amiben nagy segítségemre volt – Galambos Ernő barátom segítségével - a Collings amerikai gitárkészítő cég, aminek a hivatalos 'művésze' vagyok. Nagyon szomorú azt látni, hogy egy-egy vezető magyar popzenész milyen igénytelenül szól, holott megengedhetné magának, hogy jó minőségű hangszert vásároljon.

Nekem fontosabb az, hogy a kezemben olyan hangszer legyen, ami segít közvetíteni az elképzeléseimet, minthogy bőrülésben ülök-e az autómban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.
Vizuál

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Színház

Mácsai Pál: „Az egypercesek nem csak intellektuális sziporkák”

Egy nemrégiben tartott irodalmi beszélgetés egyik vendége Örkény István „magyar hangjának” nevezte Mácsai Pált. Az Azt meséld el, Pista! című monológot huszonhárom éve adja elő a legkülönbözőbb helyszíneken. A Zsidó Művészeti Napokra is Örkény-esttel készül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World gyémánt bálint trió

Íme a megújult Gyémánt Bálint Trió első videója!

Az egyik legismertebb jazzgitárosunk, Gyémánt Bálint új zenei koncepciójához új zenésztársakat hívott: Bartók Vince basszusgitárossal és Szabó Dániel Ferenc dobossal április 10-én a BJC-ben veszi kezdetét közös zenei utazásuk. Addig is hallgasd debütáló dalukat, a Pyramidiont!
Jazz/World hír

Zenészlegendák ünneplik a 75 éves Joni Mitchellt

Március 23-án egyetlen alkalommal az Uránia Nemzeti Filmszínházban láthatjuk a legendás énekes-dalszerző hetvenötödik születésnapjára rendezett Los Angeles-i koncert felvételét, Joni 75 – Sztárok köszöntik Joni Mitchellt címmel.
Jazz/World Nők a zenében

Akik megmutatták, hogy melltartóban is lehet szaxofonozni

A híres jazzmagazin, a DownBeat 1937-ben közölt egy cikket, melynek címe így szólt: How Can You Blow A Horn With A Brassiere? Aki ezt megválaszolta, Peggy Gilbert volt, aki egy egész korszak női zenészének törekvését foglalta össze.
Jazz/World demokrácia

A jazz úgy működik, ahogy egy demokratikus társadalomnak kellene

Kölcsönös tisztelet, egymásra figyelés és őszinte kommunikáció - ezek nélkül még a legtehetségesebb jazz-zenészek sem képesek együtt játszani.
Jazz/World magazin

Ezüst koronával kapta becenevét Nat 'King' Cole

Legnagyobb slágereit, a Nature Boy-t, az Unforgettable-t és a Route 66-et, ma is felismerjük: 100 éve született a bársonyos baritonhang tulajdonosa, Nat 'King' Cole.