Jazz/World

„Engem a zenében elsősorban a kommunikáció izgat”

2019.09.17. 16:25
Ajánlom
Tizenöt éves Nagy János Yancha egyik zenekara, a Free Style Chamber Orchestra, ami mottója szerint az „az együttes, amelybe mindenki máshonnan érkezett, de ugyanoda talált haza”. A zenekarvezetővel az október 2-ai jubileumi koncert apropóján beszélgettünk, amit a Müpában adnak.

Az alapításkor mi motivált téged, hogy a sajátos fafúvós-jazzkombó- kamarazenekar összeállítást válaszd?

Pálhegyi Máté fuvolaművész barátommal hoztuk létre ezt az együttest. Az akkori kedvenceim – pl a Yellowjacket, vagy Bill Evansnak a Claus Ogerman Orchestrával közös lemeze - rengeteg olyan bevezetőt játszottak, ahol a jazz-zenekar mellett kamarazenekar szólalt meg. Abban az időszakban én magam is írtam felkérésre több nagyzenekari művet, illetve bekerültem néhány projektszerűen működő formációba, ahol egy ritmusszekció összeállt egy vonósnégyessel vagy kamarazenekarral. De mindig maradt egy kis hiányérzetem, amikor a darabjaim nem úgy szólaltak meg, ahogy szerettem volna. Értelemszerűen, ha engem hívtak volna Mozart zongoraversenyt játszani, akkor valószínűleg a klasszikus zenészek is hasonlóan érezték volna magunkat, mint én akkor.

Arra jutottunk, hogy egy állandó jelleggel működő zenekar klasszikus zenész tagjai jobban el tudnának mélyedni a jazz stílusában. Jelenleg olyan tagokból áll a zenekar, akik maradéktalanul játszanak mindkét műfajban.

És bár időközben leredukálódott a zenekar létszáma, ma már nem tudnám elképzelni az együttest azok nélkül a klasszikus muzsikusok nélkül, akik maradtak.

Jancsa03-104447.jpg

Free Style Chamber Orchestra

A zenekar nem csak a te szerzeményeidet, hanem több zeneszerző művét is megszólaltatja. Miért volt fontos számodra, hogy másoknak is teret adj?

A változatosság miatt. Engem a zenében elsősorban a kommunikáció izgat. A műveim is folyamatosan változnak aszerint, hogy éppen kik vannak az együttesben, kire lehet szólót bízni, melyik az a hangszercsoport, aki hangsúlyosabban meg tud szólalni. A zeneszerzőkkel pedig nyilván a műveiken keresztül lehet kommunikálni. Tehát ez sem teljesen önzetlen a részemről. Így viszont mindenki jól jár: a hallgatók, a zenészek, és a zeneszerzők is.

Amikor megbízol valakit, hogy komponáljon a zenekarra, szabad kezet adsz neki?

Általában olyan zeneszerzőkkel dolgozunk együtt, akikkel van valamiféle közös zenei gondolkodás, tehát igen. Az október másodikai koncertre is olyan szerzőket hívtunk meg, akikkel már régebben dolgoztunk együtt, így Zsoldos Bélát, Malek Miklóst, Wolf Pétert, László Attilát. Rajtuk kívül a zenekar basszusgitárosának, Frey Györgynek darabját fogjuk még hallani, valamint egy fiatal zeneszerző, Nagy Ábel Márton művét, aki Bécsben tanul zeneszerzést.

A koncertajánló szerint a népzene is hangsúlyos szerephez jut majd. Rólad lehet tudni, hogy van kötődésed a népzenéhez, hiszen évek óta szerveztek világzenei tábort. Viszont „autentikus” zenészként egyedül Ifj. Szerényi Béla képviseli a koncerten a népzenei szcénát.   

Bár előadóként valóban csak Szerényi Béla van feltüntetve, de a Concerto Tekerőre és Kamarazenekarra című darabom utolsó tételét játssza, ami erősen a népzenéből táplálkozik. Tizenöt éve, amikor elindítottuk ezt a zenekart, Béla 4-5 évesen ott játszott körülöttünk a zenekari próbákon, amikor még az édesapjával, Szerényi Bélával dolgoztunk. Tehát ő egészen kiskora óta szívja magába azt a légkört, amiben a népzenét és a jazzt – mint improvizatív műfajokat – közelítjük egymáshoz.

Így aztán az ő hangszerkezelése is pont olyan, mint egy improvizatív muzsikusé, szerves résztvevője az együttesnek olyan darabokban is, amik nem kifejezetten népzenére épülnek.

De játsszunk kifejezetten hard bop darabot is, ami aztán messze van a tekerőtől, de ő az érett személyisége által mégis be tud illeszkedni ebbe a hangzásvilágba.

Mi az oka, hogy vendégzenészek helyett vendégzeneszerzőket hívtál meg az október 2-ai koncertre?

Sokat gondolkoztam azon, hogy hívjak-e szólistákat, tekintve, hogy jubileumi koncertről van szó. De rájöttem, hogy ebben az esetben is a zenekar tagjait hívnám el, tehát Kézdy Lucát, Frankie Látót, Zsemlye Sándort, Pozsár Esztert, Lantos Zoltánt. Viszont a zenekar a zeneszerzők által tudja többféle oldalát megmutatni, ezért azok lesznek velünk, akiknek a darabjait az utóbbi tizenöt évben játszottuk. László Attila és Wolf Péter pedig nemcsak a művével, de közreműködő zenészként is képviselteti magát ezen az eseményen.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Napokon belül eldőlhet, hogy ki kapja a Nemzet Színésze címet

Törőcsik Mari halálával nem csupán egy kivételes művész távozott, a Nemzet Színészei is kevesebben lettek. Az új tag személyéről várhatóan május 11-én döntenek majd.
Színház

Kulka Jánossal látható online A nép ellensége

A Katona József Színház 2013-ban bemutatott Ibsen-darabját Zsámbéki Gábor rendezte, az előadás felvétele megtekinthető május 6. 19 órától május 8. 23 óráig az eszinhaz.hu-n.
Zenés színház

Sába a mikrofon előtt

Lemezfelvétel készült Goldmark Károly legismertebb operájából, a Sába királynőjéből, az Eiffel Műhelyház Fricsay stúdiójában. A munkáról és az új helyszínről Csurgó Tamás zenei rendezőt, Kondás Ferenc hangmérnököt, valamint Gál Erika operaénekest, Sába megformálóját kérdeztük.
Vizuál

A mentális egészség megőrzéséről szól az újranyíló Capa Központ csoportos kiállítása

Hat hónap után új kiállításokkal nyitja meg kiállítótereit a Capa Központ, ahol május 4-től látható Halász Dániel Budapest Ösztöndíjas sorozata, a Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíjasok fotográfiái és természetesen Robert Capa képei.
Plusz

Időutazás Rómában: újjáépítik a Colosseum arénáját

A Római Colosseum eredeti fapadlózatát még a 19. században szedték fel, amikor régészeti munkálatokat végeztek az arénában. A felújítás után a látogatók lehetőségük nyílik arra is, hogy beléphessenek a föld alatti tárnákba.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.
Jazz/World hír

Megjelentek az első Raktárplusz koncertek

Az NKA-koncertek A38 hajón rögzített koncertsorozata a világjárvány miatt hosszú ideig fellépési lehetőség nélkül maradt zenészek támogatására született meg, egyben kordokumentum is.
Jazz/World ajánló

Zenei kalandozások az A38 fedélzetén

18 évvel ezelőtt, április 30-án kezdte meg működését az A38 Hajó, Budapest egyik legizgalmasabb koncerthelyszíne. A kulturális központ az amerikai funk és soul jazz szaxofonos, Maceo Parker négyórás, felejthetetlen koncertjével indított, azóta pedig számos jazzkoncertet hallhatott náluk a közönség.