Jazz/World

Erik Truffaz: „Az emberek azért járnak koncertre, hogy álmodjanak”

2017.03.11. 10:12
Ajánlom
A svájci származású francia csodatrombitás az egyik legnépszerűbb jazz-előadó ma Európában, ami többek között folytonos megújulási képességének köszönhető. Többször hallhattuk már Magyarországon, most új programmal, új energiákkal érkezik ismét Budapestre, a Get Closer Jazzfesztiválra, ahol március 26-án ad koncertet kvartettjével a MOM Kulturális Központban.

- Miles Davis és a cool stílus egyik követőjének, folytatójának tartják. Ön hogyan fogalmazná meg a tőle kapott zenei örökség lényegét?

- A legfontosabb, amit Miles Davistől tanultam, az, hogy

ha friss és jelenidejű akarsz maradni, akkor folyamatosan, időről-időre változtatnod kell a zenéd formáján.

Ez azt jelenti, hogy bár lényegében ugyanazt játszod, a zene -az arranzsok, a ritmusszekció szintjén- mégis mindig teljesen más.

Erik Truffaz

Erik Truffaz

- Ön szerint tehát a jazz-zenészek számára feladat, hogy folyamatosan lépést tartsanak a korral és beépítsék a kor népszerű zenei irányzatait?

- Én csak magamról és a saját zenekaromról tudok beszélni és arról, ahogyan mi húsz éve igyekszünk alkotni. Ez pedig az, hogy minden egyes CD-n igyekszünk egy új zenei formát találni. Frissnek maradni már csak azért is fontos, mert az emberek azért járnak koncertekre, hogy zenei történeteket hallgassanak és „álmodjanak”.

Ezért aztán minden albumon egy új történetet mesélünk el nekik, mintha azok filmek volnának.

- Mit jelent az Ön számára az eredetiség, mint olyan? Egy interjúban ezt emelte ki, mint az egyik legfontosabb lényegét a zenének.

- Az egyik legnehezebb és legfontosabb feladat eredetinek lenni. Szerintem lényeges, hogy ha valaki hallgatja a zenédet, felismerjen a stílusod alapján,

felismerjék a zenédben a lelkedet. 

Ez egyrészt a kompozíció milyenségén múlik, másrészt azon a módon, ahogy játszol. Rengeteg zenész van ma a világban, és ha nem vagy eredeti, eltűnsz. Persze filozofikus kérdés az, hogy mit jelent eredetinek lenni; ezt leginkább a hallgatók tudnák megfogalmazni. A közönség felelőssége ugyanis megítélni, milyen vagy: eredeti, vagy sem.

- 1996-ban szerződött le a Blue Note kiadóval, ami jelentős lökést adott a nemzetközi karrierjének. Volt-e valami elvárás részükről, meghatározta-e a kiadó bármilyen módon ezután a zenei irányvételt?

- Nem, soha, senki nem jött be a stúdióba vagy a próbaterembe, hogy beleszóljon mit, hogyan csináljunk. Mindig is teljes szabadságot adtak nekünk. Ez inkább a popzenére jellemző. Persze akad ilyesmire példa a jazz-zenén belül is, ott van például Teo Macero, Miles Davis egykori, zseniális producere, aki Miles olyan fúziós albumain közreműködött producerként, mint az In a Silent Way, Bitches Brew, On The Corner stb – ezeken újszerű keverési és szerkesztési utómunkákat hajtott végre. De nekünk nincs producerünk, így ez ránk még ilyen mértékben sem jellemző.

Erik Truffaz Quartet

Erik Truffaz Quartet

- Milyen kapcsolata van a klasszikus zenével? Több klasszikus zenekar számára készített kompozíciókat.

- A klasszikus zene az egyik gyökerem.

Sőt, több gyökerem vezet a klasszikus zenébe, mint a jazzbe, hiszen európai vagyok, a jazz pedig Amerikában született meg.

Szóval ez a zenei örökség nagyon fontos számomra. Az egyik legkedvesebb zeneszerzőm például magyar: Ligeti György. Ő például hihetetlen magasságokban alkot, de Magyarország egyébként is nagyon sok kiváló zeneszerzőt adott a világnak. Másrészt, amikor komolyzenét komponálok, akkor nagy hatással vannak rám az amerikai minimalisták, például John Adams és Steve Reich. De a klasszikus zene minden formáját kedvelem Schuberttől, Stravinsky-n át a mai kortárs zenéig.

- Mennyiben tér el az az alkotói metódus, amikor klasszikus zenekarok számára komponál, attól, ahogyan a saját zenekara számára ír zenéket?

- Teljesen, hiszen a zenekarom számára nem én egyedül komponálok, hanem közösen írjuk a számokat. Először persze otthon megálmodom a dallamot, de aztán a próbaterem „laboratóriumában” közösen dolgozzuk ki a részleteket. Amikor viszont klasszikus zenekar számára írok zenét, akkor a munka nagy része otthon, a zongora és a számítógép magányában telik. És csak korrekciókat hajtunk végre utólag a hangszerelésben.

Erik Truffaz

Erik Truffaz

- Legutóbbi, Doni Doni albumán az egyik leghíresebb mali énekesnő, Rokia Traoré és a szintén mali származású, népszerű francia hip-hop előadó, Oxmo Puccino közreműködött. Hogyan fordult az érdeklődése az afrikai zene felé?

- Néhány éve volt egy nagyszabású munkánk egy afrikai tánctársulattal Johannesburgban. Mi írtuk a zenét a táncosok számára, akik készítettek erre egy koreográfiát, amit végül közösen adtuk elő. Az afrikai zene egy másik fontos zenei eredő, hiszen ebből alakult ki az amerikai blues, amire visszavezethető az összes mai zenei stílus és az összes felvétel, ami az elmúlt évszázadban született. A rock, a soul, a hip-hop stb. – ezek mind-mind az afrikai zenéből táplálkoznak.

- Érdekes körforgás az, ahogy Rokia Traoré éneke által az afrikai világzene újra összeolvad a jazzel ezen az albumon.

- Igen, tudod a zene olyan, mint egy fa. Ahogy növekszik, újabb és újabb leveleket hajt, de ezek a levelek mind ugyanabból a törzsből származnak.

- És ki írja a szöveget ezekhez a számokhoz?

- Amikor kollaborációban dolgozom egy énekessel vagy egy rapperrel, akkor ők írják a szöveget. Én csak a zenét szerzem, hiszen ehhez értek. A lemezen az első szám, a Comptine például egy altató. Ez teljes mértékben a Rokiával közös improvizációnkból született. A második szám, a Djiki'n arról szól, hogy mennyire fontos megtartanod az emberségedet, ha haladni akarsz az életben. A harmadik számban, a Seydou-ban, Rokia a fiáról énekel és arról, hogy mennyire szereti őt. 

- Sokat járt Magyarországon, játszott is sokat magyar zenészekkel, például Harcsa Veronikával. Hogyan látja a magyar embereket, a kultúrát és a zenei szcénát?

- Mivel a szerelmem is magyar, őszintén mondhatom, hogy nagyon szeretem a magyar embereket (nevet). A másik dolog, hogy amikor tinédzser voltam, nagyon sok magyar zenét hallgattam. Például a Kolinda Zenekart a mai napig hallgatom, akiknek a Szerelem című számát egészen csodálatosnak tartom. Sokat jártam Bulgáriában és hasonlóságot fedeztem föl a bolgár többszólamú éneklés és aközött, ahogy ebben a számban használják az énekhangot. Ez fantasztikus, nagyon szeretem. A magyar zene inspirált a Doni Doni albumon szereplő Szerelem című szám megírásakor is. És igen, sokat játszottam Harcsa Veronikával,  és nagyon sok jó jazz-zenész van Magyarországon. Úgyhogy nektek fantasztikusan gazdag kultúrátok van.

- Sokat játszott együtt Richard Gallianóval, aki szintén a Get Closer Jazzfesztivál egyik fellépője lesz. Alkalomadtán benne lenne egy közös jam-sessionben vele Budapesten?

- Sajnos erre most nem lesz lehetőségünk, mert ő egy nappal hamarabb játszik a fesztiválon, mint én, nekem pedig akkor még Franciaországban van koncertem. De hamarosan felveszünk vele és a zongorista Roberto Fonsecával egy közös albumot – ez az egyik jövőbeli projektem.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Borbély Alexandra filmjét nevezi Szlovákia az Oscarra

Az Emma és a halálfejes lepke című szlovák-magyar-cseh koprodukcióban készült történelmi filmben Borbély Alexandra egy özvegy nőt alakít, aki egy zsidó fiút rejteget a második világháború idején.
Zenés színház

Vágó Zsuzsi: „Az egész nézőteret be kell kebeleznem”

Vágó Zsuzsi eljátszotta a musicalirodalom legnagyobb hősnőit, köztük Júliát és Scarlett O’Harát, a Miss Saigon Kimjét, az Abigél Vitay Georgináját és a Rebecca Énjét. Ikerlányai születése után idén tavasszal, a Carmen Jósnőjeként tért vissza a Budapesti Operettszínházba.
Színház

Hernádi Judit főszereplésével mutat be West End-sikerdarabot az Orlai Produkció

A legenda háza az egyik legnépszerűbb brit drámaírónő, Penelope Skinner legfrissebb darabja, amelyet Szabó Máté rendezésében tűz műsorra az Orlai Produkció. A bemutatót szeptember 19-én tartják a Belvárosi Színházban.
Jazz/World

Lazulás és pörgés ősszel is a Várkert Bazárban

Keep Floyding, godfater., Дeva és Szeder – két különleges női előadóval és két supergrouppal várja a közönséget az ősz folyamán az idén 10 éves Várkert Bazár.
Színház

Átadták a Színikritikusok díját, Marosvásárhelyre került a legtöbb elismerés

A Színházi Kritikusok Céhe idén 45. alkalommal adta át a Színikritikusok díját, amellyel a 2023/2024-es évad kiemelkedő színházi teljesítményeit ismeri el. A szeptember 17-i gálát a Trafóban tartották, amelyen a Loupe Színházi Társulás közreműködött.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Ingyenes jazzkoncertekkel vár egész hétvégén Józsefváros

A IV. Józsefvárosi Jazzfesztiválon szeptember 20. és 22. között mindennap 16 órától 22 óráig kiváló hazai és nemzetközi jazz-zenészek izgalmas formációkban lépnek fel a Rákóczi téren és a Rákóczi téri Vásárcsarnokban.
Jazz/World ajánló

A hazai színművészet kiemelkedő egyéniségei lépnek színpadra a BJC új sorozatában

Az Encore! azaz Ráadás! címmel induló, új sorozatban a hazai színművészet kiemelkedő egyéniségei szerepelnek havi rendszerességgel a Budapest Jazz Club színpadára megálmodott zenés előadásaikkal.
Jazz/World ajánló

Független hanglemezkiadókat ismerhetünk meg az Independent Label Fairen

Nyolcadik alkalommal rendezik meg az Independent Label Fairt. A hazai független lemezkiadók népszerűsítésére létrehozott ingyenes eseményen vásár, szakmai beszélgetések, dj-szettek és koncertek is várják a látogatókat szeptember 21-én.
Jazz/World ajánló

Lazulás és pörgés ősszel is a Várkert Bazárban

Keep Floyding, godfater., Дeva és Szeder – két különleges női előadóval és két supergrouppal várja a közönséget az ősz folyamán az idén 10 éves Várkert Bazár.
Jazz/World ajánló

Jeff Berlin és Dennis Chambers a Budapest Jazz Clubban

Szeptember 11-én dupla fellépésen élvezhetjük a Jeff Berlin Trio és Dennis Chambers játékát. A 19.00 és 21.00 órakor kezdődó koncertek felejthetetlen zenei élményt garantálnak nemcsak a jazzműfaj, de a sodró erejű hangzás és a virtuóz zenei teljesítmény kedvelőinek egyaránt.