Jazz/World

Erik Truffaz: „Az emberek azért járnak koncertre, hogy álmodjanak”

2017.03.11. 10:12
Ajánlom
A svájci származású francia csodatrombitás az egyik legnépszerűbb jazz-előadó ma Európában, ami többek között folytonos megújulási képességének köszönhető. Többször hallhattuk már Magyarországon, most új programmal, új energiákkal érkezik ismét Budapestre, a Get Closer Jazzfesztiválra, ahol március 26-án ad koncertet kvartettjével a MOM Kulturális Központban.

- Miles Davis és a cool stílus egyik követőjének, folytatójának tartják. Ön hogyan fogalmazná meg a tőle kapott zenei örökség lényegét?

- A legfontosabb, amit Miles Davistől tanultam, az, hogy

ha friss és jelenidejű akarsz maradni, akkor folyamatosan, időről-időre változtatnod kell a zenéd formáján.

Ez azt jelenti, hogy bár lényegében ugyanazt játszod, a zene -az arranzsok, a ritmusszekció szintjén- mégis mindig teljesen más.

Erik Truffaz

Erik Truffaz

- Ön szerint tehát a jazz-zenészek számára feladat, hogy folyamatosan lépést tartsanak a korral és beépítsék a kor népszerű zenei irányzatait?

- Én csak magamról és a saját zenekaromról tudok beszélni és arról, ahogyan mi húsz éve igyekszünk alkotni. Ez pedig az, hogy minden egyes CD-n igyekszünk egy új zenei formát találni. Frissnek maradni már csak azért is fontos, mert az emberek azért járnak koncertekre, hogy zenei történeteket hallgassanak és „álmodjanak”.

Ezért aztán minden albumon egy új történetet mesélünk el nekik, mintha azok filmek volnának.

- Mit jelent az Ön számára az eredetiség, mint olyan? Egy interjúban ezt emelte ki, mint az egyik legfontosabb lényegét a zenének.

- Az egyik legnehezebb és legfontosabb feladat eredetinek lenni. Szerintem lényeges, hogy ha valaki hallgatja a zenédet, felismerjen a stílusod alapján,

felismerjék a zenédben a lelkedet. 

Ez egyrészt a kompozíció milyenségén múlik, másrészt azon a módon, ahogy játszol. Rengeteg zenész van ma a világban, és ha nem vagy eredeti, eltűnsz. Persze filozofikus kérdés az, hogy mit jelent eredetinek lenni; ezt leginkább a hallgatók tudnák megfogalmazni. A közönség felelőssége ugyanis megítélni, milyen vagy: eredeti, vagy sem.

- 1996-ban szerződött le a Blue Note kiadóval, ami jelentős lökést adott a nemzetközi karrierjének. Volt-e valami elvárás részükről, meghatározta-e a kiadó bármilyen módon ezután a zenei irányvételt?

- Nem, soha, senki nem jött be a stúdióba vagy a próbaterembe, hogy beleszóljon mit, hogyan csináljunk. Mindig is teljes szabadságot adtak nekünk. Ez inkább a popzenére jellemző. Persze akad ilyesmire példa a jazz-zenén belül is, ott van például Teo Macero, Miles Davis egykori, zseniális producere, aki Miles olyan fúziós albumain közreműködött producerként, mint az In a Silent Way, Bitches Brew, On The Corner stb – ezeken újszerű keverési és szerkesztési utómunkákat hajtott végre. De nekünk nincs producerünk, így ez ránk még ilyen mértékben sem jellemző.

Erik Truffaz Quartet

Erik Truffaz Quartet

- Milyen kapcsolata van a klasszikus zenével? Több klasszikus zenekar számára készített kompozíciókat.

- A klasszikus zene az egyik gyökerem.

Sőt, több gyökerem vezet a klasszikus zenébe, mint a jazzbe, hiszen európai vagyok, a jazz pedig Amerikában született meg.

Szóval ez a zenei örökség nagyon fontos számomra. Az egyik legkedvesebb zeneszerzőm például magyar: Ligeti György. Ő például hihetetlen magasságokban alkot, de Magyarország egyébként is nagyon sok kiváló zeneszerzőt adott a világnak. Másrészt, amikor komolyzenét komponálok, akkor nagy hatással vannak rám az amerikai minimalisták, például John Adams és Steve Reich. De a klasszikus zene minden formáját kedvelem Schuberttől, Stravinsky-n át a mai kortárs zenéig.

- Mennyiben tér el az az alkotói metódus, amikor klasszikus zenekarok számára komponál, attól, ahogyan a saját zenekara számára ír zenéket?

- Teljesen, hiszen a zenekarom számára nem én egyedül komponálok, hanem közösen írjuk a számokat. Először persze otthon megálmodom a dallamot, de aztán a próbaterem „laboratóriumában” közösen dolgozzuk ki a részleteket. Amikor viszont klasszikus zenekar számára írok zenét, akkor a munka nagy része otthon, a zongora és a számítógép magányában telik. És csak korrekciókat hajtunk végre utólag a hangszerelésben.

Erik Truffaz

Erik Truffaz

- Legutóbbi, Doni Doni albumán az egyik leghíresebb mali énekesnő, Rokia Traoré és a szintén mali származású, népszerű francia hip-hop előadó, Oxmo Puccino közreműködött. Hogyan fordult az érdeklődése az afrikai zene felé?

- Néhány éve volt egy nagyszabású munkánk egy afrikai tánctársulattal Johannesburgban. Mi írtuk a zenét a táncosok számára, akik készítettek erre egy koreográfiát, amit végül közösen adtuk elő. Az afrikai zene egy másik fontos zenei eredő, hiszen ebből alakult ki az amerikai blues, amire visszavezethető az összes mai zenei stílus és az összes felvétel, ami az elmúlt évszázadban született. A rock, a soul, a hip-hop stb. – ezek mind-mind az afrikai zenéből táplálkoznak.

- Érdekes körforgás az, ahogy Rokia Traoré éneke által az afrikai világzene újra összeolvad a jazzel ezen az albumon.

- Igen, tudod a zene olyan, mint egy fa. Ahogy növekszik, újabb és újabb leveleket hajt, de ezek a levelek mind ugyanabból a törzsből származnak.

- És ki írja a szöveget ezekhez a számokhoz?

- Amikor kollaborációban dolgozom egy énekessel vagy egy rapperrel, akkor ők írják a szöveget. Én csak a zenét szerzem, hiszen ehhez értek. A lemezen az első szám, a Comptine például egy altató. Ez teljes mértékben a Rokiával közös improvizációnkból született. A második szám, a Djiki'n arról szól, hogy mennyire fontos megtartanod az emberségedet, ha haladni akarsz az életben. A harmadik számban, a Seydou-ban, Rokia a fiáról énekel és arról, hogy mennyire szereti őt. 

- Sokat járt Magyarországon, játszott is sokat magyar zenészekkel, például Harcsa Veronikával. Hogyan látja a magyar embereket, a kultúrát és a zenei szcénát?

- Mivel a szerelmem is magyar, őszintén mondhatom, hogy nagyon szeretem a magyar embereket (nevet). A másik dolog, hogy amikor tinédzser voltam, nagyon sok magyar zenét hallgattam. Például a Kolinda Zenekart a mai napig hallgatom, akiknek a Szerelem című számát egészen csodálatosnak tartom. Sokat jártam Bulgáriában és hasonlóságot fedeztem föl a bolgár többszólamú éneklés és aközött, ahogy ebben a számban használják az énekhangot. Ez fantasztikus, nagyon szeretem. A magyar zene inspirált a Doni Doni albumon szereplő Szerelem című szám megírásakor is. És igen, sokat játszottam Harcsa Veronikával,  és nagyon sok jó jazz-zenész van Magyarországon. Úgyhogy nektek fantasztikusan gazdag kultúrátok van.

- Sokat játszott együtt Richard Gallianóval, aki szintén a Get Closer Jazzfesztivál egyik fellépője lesz. Alkalomadtán benne lenne egy közös jam-sessionben vele Budapesten?

- Sajnos erre most nem lesz lehetőségünk, mert ő egy nappal hamarabb játszik a fesztiválon, mint én, nekem pedig akkor még Franciaországban van koncertem. De hamarosan felveszünk vele és a zongorista Roberto Fonsecával egy közös albumot – ez az egyik jövőbeli projektem.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Írás és olvasás ikrek” - Vámos Miklós a Lírástudókban

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio május 12-én, szerda este fél 8-kor jelentkező irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Vámos Miklós író.
Színház

Gyabronka József, Háy János és Alföldi Róbert az újranyitó Átrium színpadán

Május 21-től újra élő előadásokat tart az Átrium. A budai intézmény első produkciója a Fehér nyuszi, vörös nyuszi című darab Gyabronka József előadásában, ezt követően egy Háy János-premierrel, valamint a Mefisztó című kortárs zenés kabaréval várják a közönséget.
Vizuál

Paul Almásy válogatott fotográfiáiból rendezett tárlatot a Mai Manó Ház

A Mai Manó Ház A képírás mestere – Paul Almásy címmel rendezett kiállítást a világhírű franciaországi magyar fotóriporter munkáiból, mely május 11. és június 6. között látogatható.
Színház

Eredeti Örkény-egypercessel köszöntötték Mácsai Pált a jubileumi Azt meséld el Pista! után

Május 12-én különleges évfordulót ünnepelt az Örkény Színház, ugyanis 700. alkalommal tűzték műsorra Mácsai Pál egyszemélyes előadását, az Azt meséld el, Pista!-t.
Könyv

Alföldi Róbert dedikálja közelmúltban megjelent hangoskönyveit

Személyre szóló üzenettel viszi házhoz a Wolt május 14-én, péntek délután azokat Hungaroton gondozásában megjelent lemezeket, amelyeken Alföldi Róbert olvassa fel a magyar és világirodalom három klasszikusát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Megjelent a Zűrös Banda 2021 című új lemeze

A Zűrös második lemeze a 2021 címet viseli, egy nehéz évben született, de tele alkotó energiákkal és saját számokkal! A zenekar talán nem is fejezhette volna be jobbkor az albumot, hiszen itt a nyitás: a lemezbemutatóra már élőben, közönség előtt kerül sor a Fonó nagytermében június 4-én.
Jazz/World hír

"Tragikus végű játszma" – A kékszakállú herceg várát új formába öntötte Sárik Péter

Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájára Sárik Péter zeneszerző, jazz-zongoraművész készített jazzátiratot, melyet először élőben augusztusban hallhat a közönség a Zempléni Fesztiválon.
Jazz/World ajánló

Kocsmazene magyarul – ezért könnyű beleszeretni az Aurevoir.-ba

Ma már egyre inkább elmosódnak a könnyűzene műfaji határai, de még ebben a sokszínű felhozatalban is akadnak karakteres, azonnal felismerhető stílusok. Az Aurevoir. rengeteg forrásból táplálkozó zenéje ethno-beat névre hallgat, és alig pár év alatt hódította meg a hazai klubszínpadokat. Népzene és angolszász beat-folk, lélekig hatoló mélységek és őrült elszállás: mutatjuk, miért ne hagyjátok ki a zenekar május 16-i ingyenes online koncertjét!
Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.