Jazz/World

Erik Truffaz: „Az emberek azért járnak koncertre, hogy álmodjanak”

2017.03.11. 10:12
Ajánlom
A svájci származású francia csodatrombitás az egyik legnépszerűbb jazz-előadó ma Európában, ami többek között folytonos megújulási képességének köszönhető. Többször hallhattuk már Magyarországon, most új programmal, új energiákkal érkezik ismét Budapestre, a Get Closer Jazzfesztiválra, ahol március 26-án ad koncertet kvartettjével a MOM Kulturális Központban.

- Miles Davis és a cool stílus egyik követőjének, folytatójának tartják. Ön hogyan fogalmazná meg a tőle kapott zenei örökség lényegét?

- A legfontosabb, amit Miles Davistől tanultam, az, hogy

ha friss és jelenidejű akarsz maradni, akkor folyamatosan, időről-időre változtatnod kell a zenéd formáján.

Ez azt jelenti, hogy bár lényegében ugyanazt játszod, a zene -az arranzsok, a ritmusszekció szintjén- mégis mindig teljesen más.

Erik Truffaz

Erik Truffaz

- Ön szerint tehát a jazz-zenészek számára feladat, hogy folyamatosan lépést tartsanak a korral és beépítsék a kor népszerű zenei irányzatait?

- Én csak magamról és a saját zenekaromról tudok beszélni és arról, ahogyan mi húsz éve igyekszünk alkotni. Ez pedig az, hogy minden egyes CD-n igyekszünk egy új zenei formát találni. Frissnek maradni már csak azért is fontos, mert az emberek azért járnak koncertekre, hogy zenei történeteket hallgassanak és „álmodjanak”.

Ezért aztán minden albumon egy új történetet mesélünk el nekik, mintha azok filmek volnának.

- Mit jelent az Ön számára az eredetiség, mint olyan? Egy interjúban ezt emelte ki, mint az egyik legfontosabb lényegét a zenének.

- Az egyik legnehezebb és legfontosabb feladat eredetinek lenni. Szerintem lényeges, hogy ha valaki hallgatja a zenédet, felismerjen a stílusod alapján,

felismerjék a zenédben a lelkedet. 

Ez egyrészt a kompozíció milyenségén múlik, másrészt azon a módon, ahogy játszol. Rengeteg zenész van ma a világban, és ha nem vagy eredeti, eltűnsz. Persze filozofikus kérdés az, hogy mit jelent eredetinek lenni; ezt leginkább a hallgatók tudnák megfogalmazni. A közönség felelőssége ugyanis megítélni, milyen vagy: eredeti, vagy sem.

- 1996-ban szerződött le a Blue Note kiadóval, ami jelentős lökést adott a nemzetközi karrierjének. Volt-e valami elvárás részükről, meghatározta-e a kiadó bármilyen módon ezután a zenei irányvételt?

- Nem, soha, senki nem jött be a stúdióba vagy a próbaterembe, hogy beleszóljon mit, hogyan csináljunk. Mindig is teljes szabadságot adtak nekünk. Ez inkább a popzenére jellemző. Persze akad ilyesmire példa a jazz-zenén belül is, ott van például Teo Macero, Miles Davis egykori, zseniális producere, aki Miles olyan fúziós albumain közreműködött producerként, mint az In a Silent Way, Bitches Brew, On The Corner stb – ezeken újszerű keverési és szerkesztési utómunkákat hajtott végre. De nekünk nincs producerünk, így ez ránk még ilyen mértékben sem jellemző.

Erik Truffaz Quartet

Erik Truffaz Quartet

- Milyen kapcsolata van a klasszikus zenével? Több klasszikus zenekar számára készített kompozíciókat.

- A klasszikus zene az egyik gyökerem.

Sőt, több gyökerem vezet a klasszikus zenébe, mint a jazzbe, hiszen európai vagyok, a jazz pedig Amerikában született meg.

Szóval ez a zenei örökség nagyon fontos számomra. Az egyik legkedvesebb zeneszerzőm például magyar: Ligeti György. Ő például hihetetlen magasságokban alkot, de Magyarország egyébként is nagyon sok kiváló zeneszerzőt adott a világnak. Másrészt, amikor komolyzenét komponálok, akkor nagy hatással vannak rám az amerikai minimalisták, például John Adams és Steve Reich. De a klasszikus zene minden formáját kedvelem Schuberttől, Stravinsky-n át a mai kortárs zenéig.

- Mennyiben tér el az az alkotói metódus, amikor klasszikus zenekarok számára komponál, attól, ahogyan a saját zenekara számára ír zenéket?

- Teljesen, hiszen a zenekarom számára nem én egyedül komponálok, hanem közösen írjuk a számokat. Először persze otthon megálmodom a dallamot, de aztán a próbaterem „laboratóriumában” közösen dolgozzuk ki a részleteket. Amikor viszont klasszikus zenekar számára írok zenét, akkor a munka nagy része otthon, a zongora és a számítógép magányában telik. És csak korrekciókat hajtunk végre utólag a hangszerelésben.

Erik Truffaz

Erik Truffaz

- Legutóbbi, Doni Doni albumán az egyik leghíresebb mali énekesnő, Rokia Traoré és a szintén mali származású, népszerű francia hip-hop előadó, Oxmo Puccino közreműködött. Hogyan fordult az érdeklődése az afrikai zene felé?

- Néhány éve volt egy nagyszabású munkánk egy afrikai tánctársulattal Johannesburgban. Mi írtuk a zenét a táncosok számára, akik készítettek erre egy koreográfiát, amit végül közösen adtuk elő. Az afrikai zene egy másik fontos zenei eredő, hiszen ebből alakult ki az amerikai blues, amire visszavezethető az összes mai zenei stílus és az összes felvétel, ami az elmúlt évszázadban született. A rock, a soul, a hip-hop stb. – ezek mind-mind az afrikai zenéből táplálkoznak.

- Érdekes körforgás az, ahogy Rokia Traoré éneke által az afrikai világzene újra összeolvad a jazzel ezen az albumon.

- Igen, tudod a zene olyan, mint egy fa. Ahogy növekszik, újabb és újabb leveleket hajt, de ezek a levelek mind ugyanabból a törzsből származnak.

- És ki írja a szöveget ezekhez a számokhoz?

- Amikor kollaborációban dolgozom egy énekessel vagy egy rapperrel, akkor ők írják a szöveget. Én csak a zenét szerzem, hiszen ehhez értek. A lemezen az első szám, a Comptine például egy altató. Ez teljes mértékben a Rokiával közös improvizációnkból született. A második szám, a Djiki'n arról szól, hogy mennyire fontos megtartanod az emberségedet, ha haladni akarsz az életben. A harmadik számban, a Seydou-ban, Rokia a fiáról énekel és arról, hogy mennyire szereti őt. 

- Sokat járt Magyarországon, játszott is sokat magyar zenészekkel, például Harcsa Veronikával. Hogyan látja a magyar embereket, a kultúrát és a zenei szcénát?

- Mivel a szerelmem is magyar, őszintén mondhatom, hogy nagyon szeretem a magyar embereket (nevet). A másik dolog, hogy amikor tinédzser voltam, nagyon sok magyar zenét hallgattam. Például a Kolinda Zenekart a mai napig hallgatom, akiknek a Szerelem című számát egészen csodálatosnak tartom. Sokat jártam Bulgáriában és hasonlóságot fedeztem föl a bolgár többszólamú éneklés és aközött, ahogy ebben a számban használják az énekhangot. Ez fantasztikus, nagyon szeretem. A magyar zene inspirált a Doni Doni albumon szereplő Szerelem című szám megírásakor is. És igen, sokat játszottam Harcsa Veronikával,  és nagyon sok jó jazz-zenész van Magyarországon. Úgyhogy nektek fantasztikusan gazdag kultúrátok van.

- Sokat játszott együtt Richard Gallianóval, aki szintén a Get Closer Jazzfesztivál egyik fellépője lesz. Alkalomadtán benne lenne egy közös jam-sessionben vele Budapesten?

- Sajnos erre most nem lesz lehetőségünk, mert ő egy nappal hamarabb játszik a fesztiválon, mint én, nekem pedig akkor még Franciaországban van koncertem. De hamarosan felveszünk vele és a zongorista Roberto Fonsecával egy közös albumot – ez az egyik jövőbeli projektem.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Szombaton újra Bach zenéje szól a metró peronja mellett

Idén is lemerészkednek az Operaház zenészei a metróba, Bach műveiből nyújtanak ízelítőt a zeneszerző születésének 334. évfordulóján. Élmény lesz a tömegközlekedés!
Vizuál

Megnyílt az Antik and Art Budapest vásár és kiállítás

A magyar műtárgypiac legnevesebb szereplői részvételével több mint 30 kiállító anyaga látható a Millenárison, köztük bútor, csillár, ékszer, festmény, grafika, numizmatika, óra, papír-régiség, porcelán és kerámia, ritkaság-szőnyegek, textíliák, vallási tárgyak.
Klasszikus

Itt hallgathatod vissza Bősze Ádám Varázsboltjának előző adásait

Tíz rész már felkerült podcastként a netre, mutatjuk, ha esetleg nem találta volna!
Színház

Földrészeken átívelő Íliász maraton az Ódry Színpadon

Éjszakába nyúló Íliász-felolvasást tartanak az Ódry Színpadon pénteken. A mintegy 12 órásra tervezett esemény, ahhoz az 59 ország részvételével zajló világméretű Homérosz-olvasáshoz csatlakozik, amelyet a lyoni École Normale Supérieure kezdeményezésére szerveztek meg.
Vizuál

KÉP-regény: Fényképezzünk Madonnát!

A Fidelio új sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Íme az első rész, amely az Evita című film budapesti forgatásához kötődik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Fekete-Kovács Kornél: „Amikor improvizálunk, akkor meditálunk”

Fekete-Kovács Kornél a „jógikus” lét tíz alapvető szabályát foglalta zenébe a Foundations című új, tíztételes művében, amit március 17-én mutatnak be a Müpában. A Modern Art Orchestra mellett olyan vendégművészek működnek közre az üzenet átadásában, mint Harcsa Veronika, Szakcsi Lakatos Béla, Fenyvesi Márton, Dés András és Szalai Péter.
Jazz/World gyémánt bálint trió

Íme a megújult Gyémánt Bálint Trió első videója!

Az egyik legismertebb jazzgitárosunk, Gyémánt Bálint új zenei koncepciójához új zenésztársakat hívott: Bartók Vince basszusgitárossal és Szabó Dániel Ferenc dobossal április 10-én a BJC-ben veszi kezdetét közös zenei utazásuk. Addig is hallgasd debütáló dalukat, a Pyramidiont!
Jazz/World hír

Zenészlegendák ünneplik a 75 éves Joni Mitchellt

Március 23-án egyetlen alkalommal az Uránia Nemzeti Filmszínházban láthatjuk a legendás énekes-dalszerző hetvenötödik születésnapjára rendezett Los Angeles-i koncert felvételét, Joni 75 – Sztárok köszöntik Joni Mitchellt címmel.
Jazz/World Nők a zenében

Akik megmutatták, hogy melltartóban is lehet szaxofonozni

A híres jazzmagazin, a DownBeat 1937-ben közölt egy cikket, melynek címe így szólt: How Can You Blow A Horn With A Brassiere? Aki ezt megválaszolta, Peggy Gilbert volt, aki egy egész korszak női zenészének törekvését foglalta össze.
Jazz/World demokrácia

A jazz úgy működik, ahogy egy demokratikus társadalomnak kellene

Kölcsönös tisztelet, egymásra figyelés és őszinte kommunikáció - ezek nélkül még a legtehetségesebb jazz-zenészek sem képesek együtt játszani.