Jazz/World

Erik Truffaz: „Az emberek azért járnak koncertre, hogy álmodjanak”

2017.03.11. 10:12
Ajánlom
A svájci származású francia csodatrombitás az egyik legnépszerűbb jazz-előadó ma Európában, ami többek között folytonos megújulási képességének köszönhető. Többször hallhattuk már Magyarországon, most új programmal, új energiákkal érkezik ismét Budapestre, a Get Closer Jazzfesztiválra, ahol március 26-án ad koncertet kvartettjével a MOM Kulturális Központban.

- Miles Davis és a cool stílus egyik követőjének, folytatójának tartják. Ön hogyan fogalmazná meg a tőle kapott zenei örökség lényegét?

- A legfontosabb, amit Miles Davistől tanultam, az, hogy

ha friss és jelenidejű akarsz maradni, akkor folyamatosan, időről-időre változtatnod kell a zenéd formáján.

Ez azt jelenti, hogy bár lényegében ugyanazt játszod, a zene -az arranzsok, a ritmusszekció szintjén- mégis mindig teljesen más.

Erik Truffaz

Erik Truffaz

- Ön szerint tehát a jazz-zenészek számára feladat, hogy folyamatosan lépést tartsanak a korral és beépítsék a kor népszerű zenei irányzatait?

- Én csak magamról és a saját zenekaromról tudok beszélni és arról, ahogyan mi húsz éve igyekszünk alkotni. Ez pedig az, hogy minden egyes CD-n igyekszünk egy új zenei formát találni. Frissnek maradni már csak azért is fontos, mert az emberek azért járnak koncertekre, hogy zenei történeteket hallgassanak és „álmodjanak”.

Ezért aztán minden albumon egy új történetet mesélünk el nekik, mintha azok filmek volnának.

- Mit jelent az Ön számára az eredetiség, mint olyan? Egy interjúban ezt emelte ki, mint az egyik legfontosabb lényegét a zenének.

- Az egyik legnehezebb és legfontosabb feladat eredetinek lenni. Szerintem lényeges, hogy ha valaki hallgatja a zenédet, felismerjen a stílusod alapján,

felismerjék a zenédben a lelkedet. 

Ez egyrészt a kompozíció milyenségén múlik, másrészt azon a módon, ahogy játszol. Rengeteg zenész van ma a világban, és ha nem vagy eredeti, eltűnsz. Persze filozofikus kérdés az, hogy mit jelent eredetinek lenni; ezt leginkább a hallgatók tudnák megfogalmazni. A közönség felelőssége ugyanis megítélni, milyen vagy: eredeti, vagy sem.

- 1996-ban szerződött le a Blue Note kiadóval, ami jelentős lökést adott a nemzetközi karrierjének. Volt-e valami elvárás részükről, meghatározta-e a kiadó bármilyen módon ezután a zenei irányvételt?

- Nem, soha, senki nem jött be a stúdióba vagy a próbaterembe, hogy beleszóljon mit, hogyan csináljunk. Mindig is teljes szabadságot adtak nekünk. Ez inkább a popzenére jellemző. Persze akad ilyesmire példa a jazz-zenén belül is, ott van például Teo Macero, Miles Davis egykori, zseniális producere, aki Miles olyan fúziós albumain közreműködött producerként, mint az In a Silent Way, Bitches Brew, On The Corner stb – ezeken újszerű keverési és szerkesztési utómunkákat hajtott végre. De nekünk nincs producerünk, így ez ránk még ilyen mértékben sem jellemző.

Erik Truffaz Quartet

Erik Truffaz Quartet

- Milyen kapcsolata van a klasszikus zenével? Több klasszikus zenekar számára készített kompozíciókat.

- A klasszikus zene az egyik gyökerem.

Sőt, több gyökerem vezet a klasszikus zenébe, mint a jazzbe, hiszen európai vagyok, a jazz pedig Amerikában született meg.

Szóval ez a zenei örökség nagyon fontos számomra. Az egyik legkedvesebb zeneszerzőm például magyar: Ligeti György. Ő például hihetetlen magasságokban alkot, de Magyarország egyébként is nagyon sok kiváló zeneszerzőt adott a világnak. Másrészt, amikor komolyzenét komponálok, akkor nagy hatással vannak rám az amerikai minimalisták, például John Adams és Steve Reich. De a klasszikus zene minden formáját kedvelem Schuberttől, Stravinsky-n át a mai kortárs zenéig.

- Mennyiben tér el az az alkotói metódus, amikor klasszikus zenekarok számára komponál, attól, ahogyan a saját zenekara számára ír zenéket?

- Teljesen, hiszen a zenekarom számára nem én egyedül komponálok, hanem közösen írjuk a számokat. Először persze otthon megálmodom a dallamot, de aztán a próbaterem „laboratóriumában” közösen dolgozzuk ki a részleteket. Amikor viszont klasszikus zenekar számára írok zenét, akkor a munka nagy része otthon, a zongora és a számítógép magányában telik. És csak korrekciókat hajtunk végre utólag a hangszerelésben.

Erik Truffaz

Erik Truffaz

- Legutóbbi, Doni Doni albumán az egyik leghíresebb mali énekesnő, Rokia Traoré és a szintén mali származású, népszerű francia hip-hop előadó, Oxmo Puccino közreműködött. Hogyan fordult az érdeklődése az afrikai zene felé?

- Néhány éve volt egy nagyszabású munkánk egy afrikai tánctársulattal Johannesburgban. Mi írtuk a zenét a táncosok számára, akik készítettek erre egy koreográfiát, amit végül közösen adtuk elő. Az afrikai zene egy másik fontos zenei eredő, hiszen ebből alakult ki az amerikai blues, amire visszavezethető az összes mai zenei stílus és az összes felvétel, ami az elmúlt évszázadban született. A rock, a soul, a hip-hop stb. – ezek mind-mind az afrikai zenéből táplálkoznak.

- Érdekes körforgás az, ahogy Rokia Traoré éneke által az afrikai világzene újra összeolvad a jazzel ezen az albumon.

- Igen, tudod a zene olyan, mint egy fa. Ahogy növekszik, újabb és újabb leveleket hajt, de ezek a levelek mind ugyanabból a törzsből származnak.

- És ki írja a szöveget ezekhez a számokhoz?

- Amikor kollaborációban dolgozom egy énekessel vagy egy rapperrel, akkor ők írják a szöveget. Én csak a zenét szerzem, hiszen ehhez értek. A lemezen az első szám, a Comptine például egy altató. Ez teljes mértékben a Rokiával közös improvizációnkból született. A második szám, a Djiki'n arról szól, hogy mennyire fontos megtartanod az emberségedet, ha haladni akarsz az életben. A harmadik számban, a Seydou-ban, Rokia a fiáról énekel és arról, hogy mennyire szereti őt. 

- Sokat járt Magyarországon, játszott is sokat magyar zenészekkel, például Harcsa Veronikával. Hogyan látja a magyar embereket, a kultúrát és a zenei szcénát?

- Mivel a szerelmem is magyar, őszintén mondhatom, hogy nagyon szeretem a magyar embereket (nevet). A másik dolog, hogy amikor tinédzser voltam, nagyon sok magyar zenét hallgattam. Például a Kolinda Zenekart a mai napig hallgatom, akiknek a Szerelem című számát egészen csodálatosnak tartom. Sokat jártam Bulgáriában és hasonlóságot fedeztem föl a bolgár többszólamú éneklés és aközött, ahogy ebben a számban használják az énekhangot. Ez fantasztikus, nagyon szeretem. A magyar zene inspirált a Doni Doni albumon szereplő Szerelem című szám megírásakor is. És igen, sokat játszottam Harcsa Veronikával,  és nagyon sok jó jazz-zenész van Magyarországon. Úgyhogy nektek fantasztikusan gazdag kultúrátok van.

- Sokat játszott együtt Richard Gallianóval, aki szintén a Get Closer Jazzfesztivál egyik fellépője lesz. Alkalomadtán benne lenne egy közös jam-sessionben vele Budapesten?

- Sajnos erre most nem lesz lehetőségünk, mert ő egy nappal hamarabb játszik a fesztiválon, mint én, nekem pedig akkor még Franciaországban van koncertem. De hamarosan felveszünk vele és a zongorista Roberto Fonsecával egy közös albumot – ez az egyik jövőbeli projektem.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Székely Krisztát, Kováts Adélt és a kolozsvári társulatot is díjazta a POSZT

A XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai, színész- és közönségzsűrije idén is döntött a fesztivál díjairól. A Kolozsvári Állami Magyar Színházé a legjobb előadásnak járó elismerés, a Fidelio támogatásával átadott legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat Szakács Hajnalka vehette át. Íme a díjazottak listája!
Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Vizuál

Frida Kahlo személyes tárgyai a Victoria és Albert Múzeumban

A Frida Kahlo: Making Her Self Up (Hogyan építette fel magát Frida Kahlo) című kiállítás több mint 200 tárgyat mutat be a művész mexikóvárosi szülőházából, a Kék Házból, ahol 1954-ben, 47 éves korában meghalt. Festményei július elején Budapestre érkeznek.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.
Jazz/World quincy jones

Andreas Varady nem akar iskolába menni

A magyar származású, csodagyerekként felfedezett gitáros a leghíresebb jazzmagazin, a Downbeat címlapján szereplő cikkben mondja el, miért nem akar a legjobb jazziskolákban továbbtanulni.
Jazz/World lukács miklós

Lukács Miklóssal lép fel Charles Lloyd Budapesten

A tervezettől eltérő helyszínen, a RAM Colosseumban lesz a világhírű amerikai jazzszaxofonos, Charles Lloyd és formációja, a Marvels budapesti koncertje július 1-jén.
Jazz/World ajánló

90 évesen is a legjobbak között a BJC-be látogató Lee Konitz

A Világsztárok a Budapest Jazz Clubban sorozat következő vendége az idén 90 éves Lee Konitz, aki a jazz történetének élő legendája és egyben krónikása.
Jazz/World rustico

Alázattal kísérletezni

Kubinyi Júlia már tizenévesen nyakig benne volt a népzenei koncertéletben, hiszen a Dűvő Zenekar énekeseként rengeteg helyen játszottak. Most izgalmas mérföldkőhöz érkezett, amikor Szokolay Dongó Balázzsal és Zimber Ferenccel közös, Rustico című lemezén újraértelmezték a népi hangzásvilágot.