Jazz/World

És azt tudta, hogy Boris Vian jazztrombitás is volt?

2018.01.21. 12:34
Ajánlom
A francia avantgárd polihisztor nemcsak tehetséges volt hangszerén, de jazzkritikáival a műfaj korabeli megítélését is befolyásolta.

Csak két dolog van: a szerelem, mindenfajta szerelem a csinos lányokkal, meg a New Orleans-i muzsika vagy a Duke Ellingon-féle”

- írja Boris Vian a Tajtékos napok Előszócskájában, aminek főhősét, Chloét egy Duke Ellington számról nevezte el. Erre is utal Vian a szállóigének is beillő mondatban, amikor a regény férfi főhőse, Collin megszólítja Chloét: „Csókolom, magát Duke Ellington hangszerelte?”

Duke Ellington és az amerikai zene

Kapcsolódó

Duke Ellington és az amerikai zene

Duke Ellington zenéje keveset változott az évtizedek során, mégis érdekes tudott maradni, mert mindvégig magas színvonalon, könyörtelenül a saját szája íze szerint komponált, ugyanakkor a zenéje közvetlen kapcsolatban maradt a jazz forrásával, annak mára a mélységbe húzódott árnyalatai jelentették a fő szervezőelvét.

[PINTEREST] 5a620288a4eb6

Ahogy a Tajtékos napok szürreális világában minden a szerelemről és a jazzről szólt, úgy Boris Vian életében is nagy jelentősége volt ennek a két dolognak. Bár soha nem járt Amerikában, 16 éves korától elkötelezett szerelmese lett az amerikai jazznek, amikor először hallotta Párizsban Duke Ellington játékát. Elkezdett trombitálni, és a következő évben már csatlakozott is a Hot Club de France  zenekarhoz. Rövid időn belül a francia jazzélet meghatározó személyisége lett: 1939-ben, 19 évesen például ő volt az egyik szervezője Duke Ellington második franciaországi koncertjének, huszonkét évesen pedig már Claude Abadie zenekarában játszott.

Később olyan közel kerültek egymáshoz Duke Ellingtonnal, hogy az amerikai jazz-zenész lett Boris Vian lányának keresztapja.
[PINTEREST] 5a62012759e57

Akkoriban Párizsban élénk jazzélet folyt: a híres kávéházban, a Le Tabouban minden éjjel szólt a jazz, Boris Vian pedig az Abadie Orchestra tagjaként egyike volt az itt rendszeresen fellépő zenészeknek. Nemcsak a kor francia művészei, hanem az éppen Párizsban koncertező amerikai zenészek is gyakran megfordultak itt: Juliette Grecó révén - akinek Vian több dalt írt, és akit akkoriban érzékeny szálak fűztek a trombita fekete hercegéhez - megismerkedett és együtt játszott Miles Davissel. Emellett Charlie Parkerrel, Louis Armstronggal, és Errol Garnerrel is kapcsolatba került ily módon.

Boris Vian egyike volt az első jazzkritikusoknak is: a Jazz Hot című folyóirat számára rendszeresen publikált, illetve a Combat szerzője és jazz rovatvezetője lett.

írásai nagyban befolyásolták a jazz korabeli megítélését: Kiállt például az akkoriban beszivárgó, és a francia közönséget megosztó új amerikai stílus, a bebop mellett. 

Különösen nagy tettnek számított ez abban a korban, amikor a náci propaganda megpróbálta megakadályozni ezeknek az amerikai hatásoknak az integrálását. Boris Vian mindvégig preferálta a feketék által játszott jazzt, és azt gondolta, hogy egy fehér ember soha nem léphet egy fekete jazz-zenész nyomdokaiba. Erről önmagával kapcsolatban is meg volt győződve. Egy helyen azt írta:

azt hiszem, egy kicsit úgy játszom trombitán, mint egy disznó".

Ebből a megkülönböztetésből kifolyólag le is becsülte kora fehér bőrű jazz-újítóit. Az amerikai fehér zongorista, Stan Keaton például nagyon ellenszenves volt neki, szerinte "súlyos" kompozíciós próbálkozásai nevetségesek voltak, és amit ő játszott, az köszönő viszonyban sem volt a jazzel. Boris Vian véleményében minden bizonnyal nagy szerepet játszott az, hogy az újító feketék muzsikáját - amiben ő az elnyomottságból felszabadult lélek hangját, és az intellektus uralmából kivetkőző, tiszta zenét hallotta - sokszor a fehérek értékesítették fehér közönségnek - a legkevesebbet pedig maguk a zenészek profitálták zenéjükből.

[PINTEREST] 5a6201dd4463d

Boris Vian tehát végig egy furcsa önellentmondásban játszott jazzt, de akkor sem szakított a stílussal, amikor már irodalmi munkássága egyre fontosabbá vált számára.

Az egyedüli akadályt a gyerekkorában diagnosztizált, egyre súlyosbodó szívbetegsége jelentette, ami miatt abba kellett hagynia a trombitálást.

Ekkoriban még nagyobb figyelemmel mélyült el a dalszerzésben, életében több mint 500 dalt szerzett, az ötvenes években pedig operalibrettót, színdarabokat, musicaleket is írt. Legnagyobb zenei sikerét a Le Déserteur (1954) című  pacifista dallal érte el,  amivel az algériai háború ellen tiltakozott. Ezt a dalt eredetileg ő maga énekelte színpadon, ezért nagyon megharagudott Marcel Mouloudjira, aki a szókimondó szövegét átírva adta elő a dalt, mert félt, hogy betiltják produkcióját. Hiába írta át a szöveget, a dalt így is betiltották, majdnem 30 évre. Boris Vian 1959-ben a Köpök a sírotokra című könyvéből akarata ellenére készült film vetítésén lett rosszul és a kórházba menet, 39 évesen meghalt. 

(forrás: Zipernovszky Kornél: Az európai jazz kialakulása és néhány jellegzetes előadója In.: Kerekes György - Pallai Péter: A jazz évszázada; The jazz scene in Paris, monsieurcocosse.blogspot.hu;  Boris Vian and jazz,  Art and Popular culture)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Klasszikus

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Vizuál

A nap, amikor Charlie Chaplin 20. lett a Chaplin-hasonmás versenyen

Igaz, vagy csupán legenda – nem tudni. Mindenesetre az alábbi történet olyan, mintha Charlie Chaplin rendezte volna.
Klasszikus

Komolyzene szól a budapesti szórakozóhelyeken

A zene éjszakáján, november 16-án este hat órától éjfélig nyolc frekventált szórakozóhelyen hallhatunk ingyenes komolyzenei koncerteket. A fellépők között találjuk a Budapesti Fesztiválzenekar zenészeit és Fischer Annie-ösztöndíjas muzsikusokat is.
Vizuál

Vecsei H. Miklós: „Nagyon remélem, hogy a Szép csendben bátorságot ad” 

„Végre egy gondolat, ami nem bűnöst és vádlottat hirdet, hanem a viszonyok teljes újragondolását” - mondja Vecsei H. Miklós a Szép csendben című új magyar filmről, amelyből egy nappal a bemutató előtt több filmrészlet is felkerült a netre. Mutatjuk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World videó

Színeket hoz a télbe az Antal Gábor Trió zenéje – Videópremier!

A Fidelión debütál az Ávéd János szaxofonossal kiegészült Antal Gábor Trió új videója, amit a Winter Colors című dalhoz készítettek.
Jazz/World ajánló

Egy egész nap a népzene jegyében – A Halmos Béla Program napja az A38-on

Az NKA Halmos Béla Program egy igazi minifesztivált varázsol november 17-én az A38 Hajó több helyszínére. Izgalmas előadásokkal, szórakoztató gyermekműsorokkal, fantasztikus koncertekkel és az elmaradhatatlan táncházzal várják az érdeklődőket.
Jazz/World magazin

Tudósok megfejtették a jó dalok írásának titkát

Egy kutatócsoport az amerikai Billboard slágerlistán szereplő klasszikus popsikerek több tízezernyi akkordhangzását elemezték ki statisztikailag.
Jazz/World magazin

Milyen zenéket hallgat az egyik „legzeneibb” író, Murakami Haruki?

A japán szerző olvasói tudják, hogy vannak bizonyos visszatérő elemei szövegeinek: macskák, fülek, kutak, furcsa párhuzamos valóságok és mindenekelőtt a zene. De milyen zene?
Jazz/World ajánló

Még csak 30 éves, de négy jelölésből hármat már Grammyre váltott: Cécile McLorin Salvant

Kevés alkotó mondhatja el magáról, hogy mindössze 21 évesen megnyerte a műfaj egyik legrangosabb megmérettetésének számító Thelonious Monk Jazzversenyt, és négy jelölésből hármat Grammy-díjra tudott váltani. A francia-haiti gyökerekkel rendelkező, Miamiban született Cécile McLorin Salvant jazzénekesnővel éppen ez történt, ráadásul még csak harminc éves. November 18-án élőben tapasztalhatjuk meg a Müpában a kivételes tehetségű művész sokoldalúságát, ahova ezúttal Sullivan Fortner zongoristával érkezik.