Jazz/World

És azt tudta, hogy Boris Vian jazztrombitás is volt?

2018.01.21. 12:34
Ajánlom
A francia avantgárd polihisztor nemcsak tehetséges volt hangszerén, de jazzkritikáival a műfaj korabeli megítélését is befolyásolta.

Csak két dolog van: a szerelem, mindenfajta szerelem a csinos lányokkal, meg a New Orleans-i muzsika vagy a Duke Ellingon-féle”

- írja Boris Vian a Tajtékos napok Előszócskájában, aminek főhősét, Chloét egy Duke Ellington számról nevezte el. Erre is utal Vian a szállóigének is beillő mondatban, amikor a regény férfi főhőse, Collin megszólítja Chloét: „Csókolom, magát Duke Ellington hangszerelte?”

Duke Ellington és az amerikai zene

Kapcsolódó

Duke Ellington és az amerikai zene

Duke Ellington zenéje keveset változott az évtizedek során, mégis érdekes tudott maradni, mert mindvégig magas színvonalon, könyörtelenül a saját szája íze szerint komponált, ugyanakkor a zenéje közvetlen kapcsolatban maradt a jazz forrásával, annak mára a mélységbe húzódott árnyalatai jelentették a fő szervezőelvét.

[PINTEREST] 5a620288a4eb6

Ahogy a Tajtékos napok szürreális világában minden a szerelemről és a jazzről szólt, úgy Boris Vian életében is nagy jelentősége volt ennek a két dolognak. Bár soha nem járt Amerikában, 16 éves korától elkötelezett szerelmese lett az amerikai jazznek, amikor először hallotta Párizsban Duke Ellington játékát. Elkezdett trombitálni, és a következő évben már csatlakozott is a Hot Club de France  zenekarhoz. Rövid időn belül a francia jazzélet meghatározó személyisége lett: 1939-ben, 19 évesen például ő volt az egyik szervezője Duke Ellington második franciaországi koncertjének, huszonkét évesen pedig már Claude Abadie zenekarában játszott.

Később olyan közel kerültek egymáshoz Duke Ellingtonnal, hogy az amerikai jazz-zenész lett Boris Vian lányának keresztapja.
[PINTEREST] 5a62012759e57

Akkoriban Párizsban élénk jazzélet folyt: a híres kávéházban, a Le Tabouban minden éjjel szólt a jazz, Boris Vian pedig az Abadie Orchestra tagjaként egyike volt az itt rendszeresen fellépő zenészeknek. Nemcsak a kor francia művészei, hanem az éppen Párizsban koncertező amerikai zenészek is gyakran megfordultak itt: Juliette Grecó révén - akinek Vian több dalt írt, és akit akkoriban érzékeny szálak fűztek a trombita fekete hercegéhez - megismerkedett és együtt játszott Miles Davissel. Emellett Charlie Parkerrel, Louis Armstronggal, és Errol Garnerrel is kapcsolatba került ily módon.

Boris Vian egyike volt az első jazzkritikusoknak is: a Jazz Hot című folyóirat számára rendszeresen publikált, illetve a Combat szerzője és jazz rovatvezetője lett.

írásai nagyban befolyásolták a jazz korabeli megítélését: Kiállt például az akkoriban beszivárgó, és a francia közönséget megosztó új amerikai stílus, a bebop mellett. 

Különösen nagy tettnek számított ez abban a korban, amikor a náci propaganda megpróbálta megakadályozni ezeknek az amerikai hatásoknak az integrálását. Boris Vian mindvégig preferálta a feketék által játszott jazzt, és azt gondolta, hogy egy fehér ember soha nem léphet egy fekete jazz-zenész nyomdokaiba. Erről önmagával kapcsolatban is meg volt győződve. Egy helyen azt írta:

azt hiszem, egy kicsit úgy játszom trombitán, mint egy disznó".

Ebből a megkülönböztetésből kifolyólag le is becsülte kora fehér bőrű jazz-újítóit. Az amerikai fehér zongorista, Stan Keaton például nagyon ellenszenves volt neki, szerinte "súlyos" kompozíciós próbálkozásai nevetségesek voltak, és amit ő játszott, az köszönő viszonyban sem volt a jazzel. Boris Vian véleményében minden bizonnyal nagy szerepet játszott az, hogy az újító feketék muzsikáját - amiben ő az elnyomottságból felszabadult lélek hangját, és az intellektus uralmából kivetkőző, tiszta zenét hallotta - sokszor a fehérek értékesítették fehér közönségnek - a legkevesebbet pedig maguk a zenészek profitálták zenéjükből.

[PINTEREST] 5a6201dd4463d

Boris Vian tehát végig egy furcsa önellentmondásban játszott jazzt, de akkor sem szakított a stílussal, amikor már irodalmi munkássága egyre fontosabbá vált számára.

Az egyedüli akadályt a gyerekkorában diagnosztizált, egyre súlyosbodó szívbetegsége jelentette, ami miatt abba kellett hagynia a trombitálást.

Ekkoriban még nagyobb figyelemmel mélyült el a dalszerzésben, életében több mint 500 dalt szerzett, az ötvenes években pedig operalibrettót, színdarabokat, musicaleket is írt. Legnagyobb zenei sikerét a Le Déserteur (1954) című  pacifista dallal érte el,  amivel az algériai háború ellen tiltakozott. Ezt a dalt eredetileg ő maga énekelte színpadon, ezért nagyon megharagudott Marcel Mouloudjira, aki a szókimondó szövegét átírva adta elő a dalt, mert félt, hogy betiltják produkcióját. Hiába írta át a szöveget, a dalt így is betiltották, majdnem 30 évre. Boris Vian 1959-ben a Köpök a sírotokra című könyvéből akarata ellenére készült film vetítésén lett rosszul és a kórházba menet, 39 évesen meghalt. 

(forrás: Zipernovszky Kornél: Az európai jazz kialakulása és néhány jellegzetes előadója In.: Kerekes György - Pallai Péter: A jazz évszázada; The jazz scene in Paris, monsieurcocosse.blogspot.hu;  Boris Vian and jazz,  Art and Popular culture)

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kulturális sokszínűség a Bartók Béla Boulevard-on

A Bartók Béla úton idén is megrendezik az Eleven Tavaszt, mely egyedi kortárs alkotásokkal, köztéri installációval, valamint különleges alkotóműhelyekkel várja a látogatókat.
Klasszikus

Mesterhangszerek használatára lehet pályázni

A Magyar Állami Operaház pályázatot hirdet magyar állampolgárok, valamint felsőfokú zenei végzettséggel rendelkezők számára: állami tulajdonban lévő mesterhangszerek több évre szóló használatára lehet jelentkezni.
Könyv

Heti groteszk: Nagy riporter volt

A Fidelio videósorozatában vasárnaponként Koltai Róbert olvas fel egyet Gellért András napjaink problémáit optimista derűvel és tűpontosan megragadó, groteszk novellái közül.
Jazz/World

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Színház

A szőnyeg szélén a szegedi MASZK Egyesület

És ez nem egy új előadás címe, hanem helyzetjelentés: az idei évben a szakminisztérium pályázatán nem nyert működési támogatást a MASZK Egyesület, amely 1992 óta működteti befogadószínházként a szegedi Régi Zsinagógát és 2020-ban 30. alkalommal rendezte meg a THEALTER fesztivált.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.
Jazz/World hír

Megjelentek az első Raktárplusz koncertek

Az NKA-koncertek A38 hajón rögzített koncertsorozata a világjárvány miatt hosszú ideig fellépési lehetőség nélkül maradt zenészek támogatására született meg, egyben kordokumentum is.