Korábban úgy fogalmaztál, a célkitűzésetek az volt, hogy a Szakcsi Rádió új jazzszíntérré váljon. Egy évvel az indulás után hogy látod, milyen szerepet töltötök be a hazai zenei életben?
Azt gondolom, egy év valóban elég volt hozzá, hogy a Szakcsi Rádió erős hívószóvá, vagy modernebb kifejezéssel élve branddé váljon, amit sokan megismertek már. Ehhez természetesen hozzájárult az is, hogy több platformon jelen vagyunk a Spotifytól a Facebookon át a YouTube-ig. Bár online rádió vagyunk, fontosnak tartottuk, hogy időnként kilépjünk a digitális világból, és megmutassuk magunkat egyéb eseményeken, ezért szerveztük meg a Szakcsi Rádió Jazz Fesztivált is tavaly augusztusban. Úgy érzem, szép eredményt értünk el, hiszen mindössze egy év alatt sikerült bemutatkozni, és megvetni a lábunkat a hazai jazzéletben. Ahhoz, hogy a szakmában valaki igazán komoly tényezővé váljon, ennél természetesen hosszabb út vezet. Manapság divatos mindent számokban, kattintásokban és hallgatottságban mérni, de azt hiszem, a mi szempontunkból ennél fontosabb, hogy a rádió neve elterjedt.
Ezek szerint inkább missziótok van?
Pontosan erről van szó, a közszolgálati média rádiójaként nem is szabad mindent a számokban mérnünk. A feladat önmagában sem egyszerű, hiszen a jazz nehéz műfaj, komoly kihívás megtalálni azokat az értő füleket, akik már eleve rajongók. Ezt részben szerintem tudtuk teljesíteni, abban az értelemben legalábbis biztosan, hogy ők már megismerték a rádió kínálatát, és elismerték, hogy nívós platform vagyunk, illetve hogy nem a populáris irányzatok felől közelítünk a jazzhez.
Az elejétől kezdve arra törekedtünk, hogy teret adjunk a zenei stílus valamennyi árnyalatának, és megszerettessük a jazz-zenét adott esetben azokkal is, akik korábban nem találkoztak vele.
Szintén a közszolgálatiság jegyében hirdettük meg a Küldd be a dalod! elnevezésű pályázatunkat, hogy felhívjuk a figyelmet a fiatal tehetségekre. Ebben áll a mi missziónk.
Esztergályos Máté (Fotó/Forrás: Csöndör Kinga / MTVA)
Említetted, hogy több platformon is jelen vagytok. Melyik a legnépszerűbb felület?
Érdekes helyzet ez, mert a hagyományos értelemben vett rádiózás célja mégiscsak az volna, hogy a közönség odakapcsoljon, és hallgassa a zene- és műsorkínálatunkat. Ám azzal, hogy e mellé felkínáljuk még a YouTube-, a Facebook- és a Spotify-csatornánkat, látszólag magunknak állítunk konkurenciát. Azzal, hogy a műsoraink visszanézhetőek a YouTube-on, vagy éppenséggel izgalmas lejátszási listákat ajánlunk akár napszakhoz, hangulathoz, évfordulókhoz vagy előadókhoz kapcsolódóan, látszólag eltereljük a figyelmet az online rádióról. De ez valójában nincs így, hiszen minden platform a Szakcsi Rádió nevét hirdeti. Hogy mely tartalmaink válnak a legnépszerűbbé, azt sok esetben a véletlen is formálja. Mondok egy példát: Gerlóczy Zsigmond nemrég Rick Beatónál, egy népszerű amerikai influenszer műsorában szerepelt. Zsiga nem sokkal előtte nálunk is járt, és jelenleg ennek a beszélgetésnek a nézettsége a legmagasabb.
Fontos feladatunk, hogy lekövessük és reagáljunk a világ eseményeire, a zenei élet rezgéseire,
és olyan tartalmakat állítsunk elő, amik aktuálisan foglalkoztatják az embereket.
Tudtok valamilyen módon visszajelzéseket kapni a közönségtől vagy akár a szakmától?
Ilyen visszajelzés lehet, ha indítunk egy nyereményjátékot, és arra sokan jelentkeznek, de említhetem ismét a tehetséggondozó programunkat is, ezek alapján mi is jobban látjuk, körülbelül hány embert foglalkoztat itthon aktívan a jazz. A pályázatunkra egyébként rengeteg dalt küldtek be, amit a Szarka Tamásból, Gőz Lászlóból és Bognár Attilából álló grémiumunk bírált el. A Szakcsi Rádió Jazz Fesztivál e tekintetben is hasznos volt, hiszen élőben találkozhattunk a rajongókkal és a zenészekkel. Mindenki pozitívan áll hozzánk, és úgy látom, a művészek hálásak a figyelemért, hogy új felületen szólalhatnak meg. Számunkra elmondhatatlan öröm, hogy ilyen kedvesen és pozitívan fogadtak minket. Talán azért is lehet így, mert látják rajtunk, hogy nem akarunk más médiumokat háttérbe szorítani. Megmutattuk, hogy lehetséges tisztelettel megjelenni a jazz-zenei térben, és békésen működni egymás mellett.
Partnerként, hovatovább barátként tekintünk minden más, a műfajjal foglalkozó médiumra.
Ha ezeket a jó kapcsolatokat erősítjük, abból a zenei élet is egész biztosan csak profitálhat.
Esztergályos Máté (Fotó/Forrás: Csöndör Kinga / MTVA)
Érkeznek hozzátok időnként észrevételek, építő jellegű kritikák?
Több hallgatónk is jelezte például az applikációnk kapcsán, hogy jó volna látni, milyen zeneszámok következnek majd a következő egy órában, és ne csak azt tüntessük fel, milyen művek hangzottak el korábban. Izgalmas felvetés, hiszen ilyen a klasszikus rádiózásban nincs, itt megint csak a hagyományos és az online trendek szembenállását látjuk. Mindenesetre figyelembe vettük a kérést, és beleépítettük az alkalmazás újabb verziójába. Éppen a születésnap alkalmából fog megjelenni ez a frissítés.
Április 30-án, a Dohnányi Ernő Zenei Központban születésnapi koncerttel ünnepeltek. Hogyan állt össze a fellépők névsora?
A zenei szerkesztőnk az indulás óta Veisz Gábor, minden tapasztalatát és javaslatát figyelembe vettük a fellépők összeállításakor, de a szakmai grémiumunk véleményét ugyanígy kikértük. A jazz rendkívül gazdag, egyetlen esten lehetetlen lefedni minden ágát, de a célunk mégiscsak az volt, hogy valamit felvillantsunk ebből a sokszínűségből. Egyértelmű volt, hogy Orbay Lillának ott kell lennie, hiszen a Küldd be a dalod! egyik győztese, rendkívül büszkék vagyunk rá, hogy jelentkezett hozzánk a szerzeményével. Hamarosan egy portrébeszélgetés is készül vele, a koncertre pedig a kvintettjével érkezik. Binder Károly – aki trióformációjával lép fel – tavaly Bartók Zenei Díjat kapott, óriási öröm, hogy vállalta a koncertet. Talán Sárik Pétert sem kell magyarázni, aki az egyik legkiválóbb Binder-tanítvány. A közönség meghallgathatja majd a Tribute to Füsti Balogh Bandet is, akik a roma jazz kiváló képviselői. Valamint velünk ünnepel Berki Tamás is, akinek a fiatalos lendülete sokat hozzátehet majd a koncerthez. Minden fellépő körülbelül fél órát fog játszani, ezt a Szakcsi Rádióban este 8 órától követhetik élőben, míg az M5 csatorna felvételt is készít a születésnapról, amelyet május 3-án, szombaton lehet majd megtekinteni.
Esztergályos Máté (Fotó/Forrás: Csöndör Kinga / MTVA)
Örömünnepre készültök?
Az biztos, hogy felszabadult, az alkalomhoz illő koncertösszeállítást sikerült kidolgoznunk, amellyel átadhatjuk azt az örömöt, amit mi érzünk az évforduló kapcsán. Rendkívül gyorsan eltelt ez az egy év, én magam még nem éltem át ehhez hasonlót. Látni, ahogy a csatorna megszületik, elindulnak új műsorok, programok szerveződnek – az ember szinte fel sem fogja, és máris eltelt egy esztendő. Pályám mérföldköveként tekintek arra, hogy a rádió születése fölött én magam is ott bábáskodhattam. Szóval egyértelműen örömünnepre készülünk. Ugyanakkor hiába szól majd a jókedvről és az önfeledtségről a koncert,
ez az alkalom arra is lehetőséget ad, hogy elidőzzünk, elgondolkodjunk, és picit már a jövőre is fókuszáljunk.
Nagyon sok tervünk van még, de ahogy a jazzben, úgy a szakmánkban is fontos az improvizáció. Hogy mi lesz, mit hoznak a következő hónapok, évek, most még nehéz megmondani. Ezt a jazzre bíznám.
Személyesen neked mi volt a legmeghatározóbb pillanat ebben az egy évben?
Csaknem ötven portrébeszélgetést készíthettem az elmúlt egy év leforgása alatt. Ezek az interjúk számomra óriási élményt jelentettek, és mindig boldog voltam, ha a meghívottak is ezt jelezték vissza. Vállaltan nem vagyok a szó szoros értelmében vett jazzszakértő, és arra is rendre ügyelek, hogy ne is próbáljak annak tűnni. Talán ezért is lehet, hogy néha a vendégeket is meglepi vagy kizökkenti egy-egy kérdésem, mert nem onnan közelítek feléjük, ahonnan egy szakmabeli tenné, hanem sok esetben pusztán csak az emberi kíváncsiság vezérel. A beszélgetőpartnereimen keresztül ismerem és értem meg egyre jobban a jazz lényegét. A Jazz Fesztivál tavaly augusztusban is meghatározó pillanat volt számomra. Akkor már féléves volt a rádió, de még mindig nehezemre esett elképzelni, mi fog történni, amikor Salföldön feláll a színpad, kint lesznek a molinók, és megérkeznek a vendégek. Hogy ott lesz majd Dresch Mihály vagy épp Balázs Elemér, csupa olyan művész, akikre a legnagyobb csodálattal gondolok. Bevallom, egy kis aggodalom is volt bennem, hogy nem okozunk-e majd csalódást. Szerencsére ennek az ellenkezője igazolódott be, őszinte, igaz módon tudtunk kapcsolódni a rajongókkal és a zenészekkel, ami felemelő érzés volt. Akkor tudatosult bennem végérvényesen, hogy jó úton járunk.
Fejléckép: Esztergályos Máté (Fotó/Forrás: Csöndör Kinga / MTVA)
hírlevél
