Jazz/World

Európa jazzes

2008.01.11. 00:00
Ajánlom
Jó pár évtizede folyik a párbeszéd – néha a vita – arról, hogy hol van igazán otthon a jazz: Amerikában vagy Európában? A kérdés persze költői, de míg a műfaj szülőföldje vitathatatlanul a tengerentúlon van, művelőit és a jazzt magát is sokszor több megbecsülés érte az öreg kontinensen. Mi több, időközönként az Európából érkező kreatív hullámok sodorták tovább a jazz hajóját.

A Müpa Magazin 2007. május–júliusi számában már említettem röviden az angol jazzszakíró, Stewart Nicholson elméletét, mely szerint manapság egyértelműen Európából érkezik az igazi táplálék a jazz továbbélése számára. Ezzel a gondolatával sokak ellenérzését kiváltotta, és nem kevés ellenirat született, amely szerint Nicholson túllőtt a célon. Az mindenesetre tény, hogy Európa ma számos tekintetben fontos terepe e zenének, sőt így volt ez évtizedekkel ezelőtt is.

Már az I. világháború után elkezdtek Franciaországba, Németországba, Angliába, Hollandiába és más országokba vándorolni az afro-amerikai jazzmuzsikusok, miután tudatosult bennük, hogy a bőrszín szerinti megkülönböztetés, a szegregáció törvényei (melyeket Jim Crow-törvényeknek is neveznek egy Thomas Dartmouth „Daddy” Rice nevű komédiás által megformált tipikus néger alak után) csak az USA határain belül érvényesek. Ráadásul azt is megtapasztalták, hogy az általuk anyanyelvi szinten beszélt zenei dialektus mindenhol máshol a világon egyértelműen a magas kultúrát képviseli, így rendkívül megbecsült művészeti ág. Sidney Bechet például V. György királlyal szinte a bizalmaskodásig merészkedhetett, amikor 1919-ben a Buckingham Palace-ben lépett fel zenekarával. Odahaza viszont nem léphetett volna be abba a nyilvános mosdóba, amely fehérek számára volt fenntartva…

Később a nácizmus, majd a kommunizmus is üldözni kezdte a jazzt – legalábbis az intézményesült diktatúra szintjén. 1935-ben Németországban törvény tiltotta meg a jazz sugárzását minden rádiócsatornán. A stílus viszont túlzottan is népszerű volt az emberek körében, így a jazzlemezek kedvelt csempészáruvá váltak. Még a Luftwaffe pilótái is inkább a BBC-n kerestek jó jazzműsorokat (a honfitársaik által játszott, az amerikai jazzt csak külsőségeiben utánzó big band zene helyett), és "sehogy sem sikerült" a brit rádió-adótornyokat lebombázniuk. Náci tisztek pedig röplapokat osztottak az orosz fronton, amelyek arról adtak hírt, hol játszik legközelebb Benny Carter szaxofonos.

A háborúk után ismét erősödött kivándorlási hullám a jazzisták körében. Legtöbbjük a faji megkülönböztetés, a megaláztatások és a gazdasági hátrányok elől szinte menekülve érkezett az óceán túloldalára. Új hazájukban nemcsak több fellépési és lemezkészítési lehetőséghez jutottak, de nagyobb elfogadás, sőt tisztelet fogadta őket. Érdekes megfigyelés, hogy a kivándorlók közül néhányan a jazz egyetemes mivoltára helyezték a hangsúlyt, mások igyekeztek emlékeztetni rá, hogy a műfaj Amerikában született, és mindig is ott lesz a hazája. Josephine Baker énekesnő, Bud Powell és Kenny Drew zongorista, Dexter Gordon és Johnny Griffin szaxofonos, Art Farmer trombitás csak néhány név azok közül, akik Európában teljesítették ki vagy fejezték be karrierjüket. A fiatal amerikai jazz-zenészgeneráció tagja közül pedig Stacey Kent, Kurt Rosenwinkel és Rick Margitza is Európában telepedett le.

A középgeneráció tagja Steve Grossman, a legendás tenorszaxofonos, aki Olaszországot választotta hazájául. Az 1951. január 18-án New Yorkban született, briliáns tehetségű muzsikus még alig volt tizennyolc éves, amikor átvette Wayne Shorter helyét Miles Davis zenekarában. Az 1970-es években Lonnie Liston Smith billentyűs, majd Elvin Jones dobos zenekarának szólistája volt, később pedig Gene Perla Stone Alliance elnevezésű formációját erősítette. Már több mint két éve vezeti saját együtteseit, amelyekkel a hard bop ösvényén jár. Lemezei a francia Owl és Dreyfus, valamint az olasz Red labeleknél jelentek meg, legújabb CD-jét, a 2007-es I’m Confessinget nagy lelkesedéssel fogadta a nemzetközi szaksajtó. Grossman néhány évvel ezelőtt óriási sikerrel lépett fel kiváló nagybőgősünkkel, Egri Jánossal, s közös koncertjük 2008. február 11-én a Fesztivál Színházban is rendkívülinek ígérkezik.

(2008. február 11. - Művészetek Palotája - Fesztivál Színház (Budapest) - Hétfő esti jazz - Fókuszban: Egri János (bőgő); km.: Oláh Kálmán (zongora), Mohay András (dob); Steve Grossman (szoprán- és tenorszaxofon))

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Lina_Raül Refree: portugál énekesnő és spanyol producer sikerlistás projektje a Müpában

A portugál kultúra megismeréséhez kulcsfontosságú a gyakran az ország nemzeti zenéjének hívott fado, ám a szigorú szabályokkal rendelkező, hagyományos muzsika alkalmas a kísérletezésre is. Az 1984-ben született, eredetileg operaénekesi tanulmányokat folytató Carolina Cardoso Rodrigues (Lina) a spanyol producer, Raül Refree segítségével hozta létre rendhagyó projektjét, amelyben a fado műfaj megkerülhetetlen nagyasszonya, az 1999-ben elhunyt és hazájában háromnapos nemzeti gyásszal búcsúztatott Amália Rodrigues keserédes dalait dolgozták fel.
Jazz/World ajánló

Bényei Tamás és a Gramophonia Hot Jazz Orchestra ad szilveszteri koncertet a Pesti Vigadóban

Pontosan száz éve vette kezdetét a jazz-korszak, s keltek szárnyra az 1920-as, ’30-as, ’40-es évek örökzöld melódiái, melyeket az 1945 utáni Magyarországon, első ízben a Bényei Tamás és a Gramophonia Hot Jazz Orchestra kelti életre korhű formában.
Jazz/World gyász

„Mecky, drága, jó utat!” – Pályatársai búcsúznak Kóbor Jánostól

December 6-án elhunyt az Omega legendás énekese, Kóbor János, akit egy hónapja szállították kórházba koronavírus-fertőzéssel. Menedzsere később megerősítette: covid okozta szövődmények vezettek a zenész halálához. Kóbor Jánost pályatársai és számos közéleti személy gyászolja.
Jazz/World gyász

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Jazz/World ajánló

Biblia Show a Zsidó Művészeti Napokon

Bibliai témájú történetekre, értékekre épülő pop-sanzonokból készít estet Kováts Kriszta színművész-énekesnő, a dalok zeneszerzője Wolf Péter, szövegírója Fábri Péter író lesz.