Jazz/World

Európa jazzes

2008.01.11. 00:00
Ajánlom
Jó pár évtizede folyik a párbeszéd – néha a vita – arról, hogy hol van igazán otthon a jazz: Amerikában vagy Európában? A kérdés persze költői, de míg a műfaj szülőföldje vitathatatlanul a tengerentúlon van, művelőit és a jazzt magát is sokszor több megbecsülés érte az öreg kontinensen. Mi több, időközönként az Európából érkező kreatív hullámok sodorták tovább a jazz hajóját.

A Müpa Magazin 2007. május–júliusi számában már említettem röviden az angol jazzszakíró, Stewart Nicholson elméletét, mely szerint manapság egyértelműen Európából érkezik az igazi táplálék a jazz továbbélése számára. Ezzel a gondolatával sokak ellenérzését kiváltotta, és nem kevés ellenirat született, amely szerint Nicholson túllőtt a célon. Az mindenesetre tény, hogy Európa ma számos tekintetben fontos terepe e zenének, sőt így volt ez évtizedekkel ezelőtt is.

Már az I. világháború után elkezdtek Franciaországba, Németországba, Angliába, Hollandiába és más országokba vándorolni az afro-amerikai jazzmuzsikusok, miután tudatosult bennük, hogy a bőrszín szerinti megkülönböztetés, a szegregáció törvényei (melyeket Jim Crow-törvényeknek is neveznek egy Thomas Dartmouth „Daddy” Rice nevű komédiás által megformált tipikus néger alak után) csak az USA határain belül érvényesek. Ráadásul azt is megtapasztalták, hogy az általuk anyanyelvi szinten beszélt zenei dialektus mindenhol máshol a világon egyértelműen a magas kultúrát képviseli, így rendkívül megbecsült művészeti ág. Sidney Bechet például V. György királlyal szinte a bizalmaskodásig merészkedhetett, amikor 1919-ben a Buckingham Palace-ben lépett fel zenekarával. Odahaza viszont nem léphetett volna be abba a nyilvános mosdóba, amely fehérek számára volt fenntartva…

Később a nácizmus, majd a kommunizmus is üldözni kezdte a jazzt – legalábbis az intézményesült diktatúra szintjén. 1935-ben Németországban törvény tiltotta meg a jazz sugárzását minden rádiócsatornán. A stílus viszont túlzottan is népszerű volt az emberek körében, így a jazzlemezek kedvelt csempészáruvá váltak. Még a Luftwaffe pilótái is inkább a BBC-n kerestek jó jazzműsorokat (a honfitársaik által játszott, az amerikai jazzt csak külsőségeiben utánzó big band zene helyett), és "sehogy sem sikerült" a brit rádió-adótornyokat lebombázniuk. Náci tisztek pedig röplapokat osztottak az orosz fronton, amelyek arról adtak hírt, hol játszik legközelebb Benny Carter szaxofonos.

A háborúk után ismét erősödött kivándorlási hullám a jazzisták körében. Legtöbbjük a faji megkülönböztetés, a megaláztatások és a gazdasági hátrányok elől szinte menekülve érkezett az óceán túloldalára. Új hazájukban nemcsak több fellépési és lemezkészítési lehetőséghez jutottak, de nagyobb elfogadás, sőt tisztelet fogadta őket. Érdekes megfigyelés, hogy a kivándorlók közül néhányan a jazz egyetemes mivoltára helyezték a hangsúlyt, mások igyekeztek emlékeztetni rá, hogy a műfaj Amerikában született, és mindig is ott lesz a hazája. Josephine Baker énekesnő, Bud Powell és Kenny Drew zongorista, Dexter Gordon és Johnny Griffin szaxofonos, Art Farmer trombitás csak néhány név azok közül, akik Európában teljesítették ki vagy fejezték be karrierjüket. A fiatal amerikai jazz-zenészgeneráció tagja közül pedig Stacey Kent, Kurt Rosenwinkel és Rick Margitza is Európában telepedett le.

A középgeneráció tagja Steve Grossman, a legendás tenorszaxofonos, aki Olaszországot választotta hazájául. Az 1951. január 18-án New Yorkban született, briliáns tehetségű muzsikus még alig volt tizennyolc éves, amikor átvette Wayne Shorter helyét Miles Davis zenekarában. Az 1970-es években Lonnie Liston Smith billentyűs, majd Elvin Jones dobos zenekarának szólistája volt, később pedig Gene Perla Stone Alliance elnevezésű formációját erősítette. Már több mint két éve vezeti saját együtteseit, amelyekkel a hard bop ösvényén jár. Lemezei a francia Owl és Dreyfus, valamint az olasz Red labeleknél jelentek meg, legújabb CD-jét, a 2007-es I’m Confessinget nagy lelkesedéssel fogadta a nemzetközi szaksajtó. Grossman néhány évvel ezelőtt óriási sikerrel lépett fel kiváló nagybőgősünkkel, Egri Jánossal, s közös koncertjük 2008. február 11-én a Fesztivál Színházban is rendkívülinek ígérkezik.

(2008. február 11. - Művészetek Palotája - Fesztivál Színház (Budapest) - Hétfő esti jazz - Fókuszban: Egri János (bőgő); km.: Oláh Kálmán (zongora), Mohay András (dob); Steve Grossman (szoprán- és tenorszaxofon))

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Vizuál

Az újrakezdés filmjei

Egyre közelebb kerül az újranyitás gondolata, bár a bemutatókat még halogatják, de előbb-utóbb moziba is mehetünk. Addig is öt olyan klasszikus magyar filmet ajánlunk a Filmio kínálatából, amelyekben a hősök élete teljesen más irányt vesz.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World podcast

„A jazz passzol a lázadáshoz” – Harcsa Veronikával indul a Fidelio új podcastja, a Fülbemászó

Örök kísérletező, akinek nem kell kompromisszumokat kötnie, ha jazzről van szó. Pályája szorosan összefügg a budapesti Fringe Fesztivállal, ahol először adhatta elő saját dalait közönség előtt, mégpedig komoly sikerrel. Harcsa Veronikával Tompa Diána beszélgetett a Fülbemászóban.
Jazz/World ajánló

Prince egykori zenésze is a Müpa Home fellépői között

Három egyedülálló online koncertpremiert kínál április 16-17-én és 30-án a Müpa Home. Tzumo Árpád zenekara, a Solati Music és a Blahalouisiana mellett látható lesz a basszusgitár dán ikonja, Ida Nielsen koncertje is.
Jazz/World interjú

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Jazz/World interjú

Vers és elektronika a költészet napján – páros interjú Pátkai Rozinával és Fenyvesi Mártonnal

Elektronika teszi emlékezetessé Pátkai Rozina új lemezén a magyar verseket. Elektronikai eszközökre Fenyvesi Mártonnak is szüksége van, aki az utóbbi időben hangmérnökként és producerként legalább annyit dolgozott, mint gitárosként. Az életben egy párt alkotnak, kézenfekvő volt, hogy együtt ültetjük őket mikrofon elé.
Jazz/World pályázat

Támogatást nyújt a zeneipari háttérmunkásoknak a Fábián Juli Emlékalapítvány

A Fábián Juli Emlékalapítvány ismét pályázatot ír ki a koronavírus-járvány, az elmaradt koncertek, rendezvények és a tervezhetetlen szakmai jövő miatt nehéz helyzetbe került zeneipari háttérmunkások számára.