A koncert kapcsán Pásztor Annát kérdezte a Margitszigeti Színház.
Evolúció a koncertetek címe. Talán a jubileumi év adta az ötletet az egyfajta fejlődési folyamat összegzésére, vagy netán az újjászületésre? Kifejezetten a Margitszigetre álmodtad, álmodtátok meg a produkciót?
Az Evolúció koncert ötlete az elmúlt húsz év kalandozásainak megjelenítésére hivatott, színházi formátumban. Kifejezetten a Margitszigetre álmodtuk meg ezt a méltóságteljes koncertet, ugyanis az amfiteátrum formátum elképesztő teatralitást és eleganciát közvetít. Rendkívüli módon inspirált a hely arra, hogy egy rendhagyó jubileumi koncerttel lepjük meg a közönségünket, és velük együtt ünnepeljünk.
Egy korábbi interjúdban mondtad, hogy nem szeretnéd elengedni az elmúlt húsz év színkavalkádját, őrült tornádóját, szeretnél egy olyan másfél-két órás, nagyszabású és színes bulit, amiben végigmentek azokon a ruhákon, jelmezeken, sminkeken, eseményeken, történéseken, számokon, zenei stílusokon, amik titeket jellemeztek az utóbbi két évtizedben. Ez az a bizonyos buli?
Az őrült színes tornádó maga az élet. Amikor ezek a színek kezdenek megkopni vagy unalmassá válni, akkor egy előadónak mindenképpen magában kell keresni a valaha volt színeit. Hála a jó égnek, erre még nem volt precedens, úgyhogy büszkén vállaljuk ezt a gyermeki, színes, kaleidoszkopikus világnézetet, amit zenében jelenítünk meg.
Az elmúlt húsz évben lehetetlen módon, szinte az összes zenei stíluson végigbaktattunk, jóízűen csemegézve a punktól a már-már klasszikus megszólalásig, stadion rock, alternatív rock, pop, reggie.
A fejlődés talán a saját zenei megszólalás egyre erősebbé válásában érezhető. Ez lesz az év bulija, ígérem! Elektronikus köntösbe bújtatva jelennek meg az Anna and the Barbies-számok, lesz egy rendhagyó akusztikus blokk Vághy Tomival, valamint az egésznek egy, a múlt kalandozásait idéző futurisztikus divatbemutató formátumot adunk. Táncosokkal, jelmezekkel és dramatizált színes kavalkáddal.
Miért épp Szent Iván-éj? Megbújik valamilyen személyes élmény / kötődés / emlék / cél a nyár talán legizgalmasabb, legmágikusabb éjjeléhez kapcsolódó dátumválasztás mögött?
A nyár eleji éjszakák hihetetlen buja, fűszeres illata és bája végigkíséri az ember életét, amikor gyerekként, tinédzserként vagy fiatal felnőttként a tavasz lendületével fejest ugrunk a nyár kalandjaiba. A nyári napforduló mindig izgalmas kapunyitás.
Pásztor Anna (Fotó/Forrás: Margitszigeti Színház)
Neked és/vagy a zenekarnak vannak olyan különleges rituáléitok vagy hagyományaitok, amelyeket mindig tartotok az előadások előtt, hogy jobban egymásra hangolódjatok?
Metamorfózisnak hívom azt a tizenöt perctől akár két és fél óráig is terjedő – attól függően mennyi idő van – „tollászkodási” időszakot, amikor külső jegyekben is megtestesítem azt, ahogyan éppen aznap este, azon a helyen, ott, akkor a lelkem érzi magát.
Színpadra lépés előtt közvetlenül a zenekar összekapaszkodik, és mindenkinek egy személyre szabott csatakiáltása van, amit sajnos nem tehetek publikussá.
Milyen emlékeid, élményeid kötődnek a Margitszigethez és a Margitszigeti Színházhoz?
Az egyik legzseniálisabb koncertünk a Margitsziget Szabadtéri Színpadon volt, amikor alkalmunk nyílt szimfonikus zenekarral játszani. Hihetetlen megélni, amikor két ilyen viszonylag távoli zenei műfaj ötvöződik, és valami elképesztő felemelő csoda születik belőle. Nagyon izgalmas volt egyszer igazi drámai, dívás estélyi ruhát is felölteni magamra egy ilyen koncert erejéig.
Mik a te egyéni terveid, illetve a zenekarral közös terveitek a következő húsz évre?
Megőrizni mindazt, amik az értékeink, az elmúlt húsz év tanulságait, kalandjait, élményeit sejtszinten magunkba hordozni. Újabb és újabb színeket hozni a zenénkbe, fejlődni, és továbbra is gyerekként élvezni a zenélés privilégiumát.
További információ a koncertről itt érhető el. >>>
Fejléckép: Pásztor Anna (forrás: Margitszigeti Színház)
hírlevél
