Jazz/World

Ez a szaxofonos zenében fogalmazta meg feminista kiáltványát

2018.06.29. 16:00
Megosztom
Roxy Coss női jazzszaxofonos egy olyan jazzalbumot jelentetett meg, ami szavak nélkül beszél a nők helyzetéről, megítéléséről.

A Seattle-ben, feminista művészcsaládba született szaxofonos New York-ba költözve vált ismert alakjává a jazzéletnek, ahol viszonylag korán bemutatkozott nem csak mint zenész, de mint női aktivista is – amit természetesen zenéjében is témává tett. Ahogy egy interjúban mesélte,

hamar megelégelte, hogy a legtöbben azt jegyezték meg vele kapcsolatban, hogyan néz ki a színpadon, hogy „mekkora a tüdőkapacitása”, illetve gyakran kapott olyan megjegyzéseket, hogy „szexi és még játszani is tud”.

Valószínűleg ezért is hozta létre a Women in Jazz Organisation (WIJO) nevű szervezetet 2016-ban, amiben benne volt a Trump nőkkel szembeni politikájára adott válasz is. Előző két albumába, a Restless Idealism (Origin, 2016), és a Chasing the Unicorn (Posi-Tone, 2017) címűbe is belefogalmazta már a zene nyelvén, amit a jelen társadalmáról gondol. Most azonban a #meetoo kampány után debütált új albumát, a The Future is Female (Posi-Tone, 2018) tíz kompozícióját minden eddiginél direktebben ennek a témának szentelte.

Már a borító is beszédes, amin Tomb Raiderre hajazó militarista felszerelésben áll, sugallva az erőt, kezében sajátos fegyverével, a szaxofonnal.

Hogyan tudta kifejezni gondolatait, érzéseit, ha egy instrumentális albumról beszélünk? – kérdezhetnénk. Elsősorban a címadásokkal, és három fő hangszere – a tenorszaxofon, a szopránszaxofon és a basszusklarinét – hangjának megszemélyesítésével, valamint a dalok ritmikai és melodikus felépítésével. Az album alapvetően a straight-ahead, és a hard swing határozottságát és keménységét a post-bop érzékenységével vegyíti, és sokszor agresszív, komor szerzeményeket tartalmaz. A Females Are Strong As Hell könyörtelen tempóját például mintha a nőkben összegyűlt belső feszültség táplálná, miközben a #MeToo címűben a basszusklarinét légies, lágy hangja fejezi ki a női nem esendőségét és áldozatszerepét. Ugyanakkor a Nasty Women Grab Back című kompozícióban szopránszaxofonon játszik, amin saját bevallása szerint sokkal rugalmasabbnak érzi magát, mint a többi hangszeren, és a zenéje ennek megfelelően, megállíthatatlanul felesel hallgatójával.

Az album hátterében személyes élmények és más nőkkel folytatott beszélgetések állnak, köztük olyanok, akiket akár saját jazz mentoraik is bántalmaztak, zaklattak, verbálisan vagy fizikálisan, esetleg – ami mindennaposnak számít – finom eszközökkel manipuláltak. Coss irántuk érzett szolidaritását fejezi ki hangokkal ezen az albumon.

A lemezbe ide kattintva tud belehallgatni. 

 

 

 

Hol vagytok, elismert, női, hangszeres jazz-zenészek?

Kapcsolódó

Hol vagytok, elismert, női, hangszeres jazz-zenészek?

Aligha vannak. Erre a felismerésre alapozva írt nyílt levelet és indított petíciót „We Have Voice” címmel a 66 éves női bőgős, Joëlle Léandre, miután 2017-ben az összes kategória összes jelöltje férfi volt a „francia Grammy”-n.

Tíz női instrumentális jazz-zenész, aki megmutatta

Tíz női instrumentális jazz-zenész, aki megmutatta

Gondolkodott már azon, hogy hol vannak a nők a jazzből? Persze énekeseket találunk szép számmal, akik csodás ruháikban tündökölnek, hangjukkal formálnak íveket, miközben kiváló férfizenészek csillogtatják meg improvizációs készségüket a háttérben. De míg a klasszikus zenében már-már egyértelmű a nők jelenléte, addig a jazzben fel sem tűnik a hiányuk a hangszeres zenészek közül. Most mutatunk tíz olyan női instrumentális jazz-zenészt, akik nélkül unalmasabb és szegényebb lenne a világ.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Rudolf Péter a Pesti Színház új bemutatójáról: „Szociális érzékenység nélkül nem lehet színházat csinálni”

Fehér Balázs Benő rendezésében készül a Pesti Színház legújabb bemutatója. Arthur Miller saját fiatalkori tapasztalatai alapján írta a Két hétfő emléke történetét.
Plusz

Reagált az MMA a Széchenyi Akadémia nyilatkozatára

A köztestület partnere kíván lenni minden, a nemzeti kultúrát szolgáló szervezetnek – írja az október 8-án kelt nyilatkozat. Véleményük szerint ugyanakkor a kulturális szervezeteknek nem egymás ellen kellene harcolniuk.
Plusz

Az MMA szerepének rendezését kéri a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia

A köztestület nyilatkozatában a kulturális kormányzathoz fordul, a „miniszteriális feladatokkal felruházott Magyar Művészeti Akadémia” fukciójának rendezése céljából, illetve azt kérik: a minisztérium tegye közzé ez irányú terveit, szándékait.
Klasszikus

Veszélyben a felsőörsi Snétberger Zenei Tehetség Központ őszi kurzusa

Minden jel szerint nem tudják elindítani az őszi képzést a felsőörsi Snétberger Zenei Tehetség Központban, mert a program finanszírozása ellehetetlenült, mindennapi működésük veszélybe került – nyilatkozta Snétberger Ferenc gitárművész, a program alapítója az MTI-nek.
Könyv

Anne Carson kapja a 2026-os irodalmi Nobel-díjat

A kanadai költő a tizenkilencedik női szerző, aki átveheti a világ legrangosabb irodalmi elismerését. A díjat december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Bródy János, Lovasi András és Tóth Vera is aláírta a mesterséges intelligencia elleni felhívást

Bár a folyamat irányítása globális szereplők kezében van, a káros hatások kezelésére nemzeti szinten még van mód – az október 8-án, a dalszerzők napján közzétett AI Manifesztóban.
Jazz/World interjú

Örökség és jelenlét – vezetői portrék a Hagyományok Háza 125 éves otthonából, a Budai Vigadóból

Százhuszonöt éves a Budai Vigadó épülete, de történetét nem csupán falai, termei és színpadai őrzik. Második portrénkban Kelemen László Kossuth-díjas népzenészt, zeneszerzőt, a Hagyományok Háza alapító főigazgatóját mutatjuk be.
Jazz/World ajánló

Egy hely, ahonnan messzire vezet az út – a Snétberger Zenei Tehetség Központ

Snétberger Ferenc saját, személyes történetéből is tudja, hogy a tehetség önmagában nem elég – kell valaki, aki észreveszi, és kell lehetőség a tudás gyarapítására. Erre épül a gitárművész által 2011-ben alapított Snétberger Zenei Tehetség Központ.
Jazz/World interjú

Örökség és jelenlét – Vezetői portrék a Hagyományok Háza 125 éves otthonából, a Budai Vigadóból

Százhuszonöt éves a Budai Vigadó épülete. Az Örökség és jelenlét portrésorozata az alapítók örökségétől a jelen alkotóin, kutatóin és háttérben dolgozó szakemberein át a jövőig követi ezt a történetet. Az első részben Sebő Ferencre emlékezünk.
Jazz/World ajánló

A jazz nagyjai, testközelből

Ősszel folytatódik a Budapest Jazz Club „Világsztárok a BJC-ben” elnevezésű sorozata. Októberben és novemberben négy, a műfaj nemzetközi vérkeringésében is kiemelt szerephez jutó formáció érkezik a fővárosba.