Jazz/World

Ez a szaxofonos zenében fogalmazta meg feminista kiáltványát

2018.06.29. 16:00
Ajánlom
Roxy Coss női jazzszaxofonos egy olyan jazzalbumot jelentetett meg, ami szavak nélkül beszél a nők helyzetéről, megítéléséről.

A Seattle-ben, feminista művészcsaládba született szaxofonos New York-ba költözve vált ismert alakjává a jazzéletnek, ahol viszonylag korán bemutatkozott nem csak mint zenész, de mint női aktivista is – amit természetesen zenéjében is témává tett. Ahogy egy interjúban mesélte,

hamar megelégelte, hogy a legtöbben azt jegyezték meg vele kapcsolatban, hogyan néz ki a színpadon, hogy „mekkora a tüdőkapacitása”, illetve gyakran kapott olyan megjegyzéseket, hogy „szexi és még játszani is tud”.

Valószínűleg ezért is hozta létre a Women in Jazz Organisation (WIJO) nevű szervezetet 2016-ban, amiben benne volt a Trump nőkkel szembeni politikájára adott válasz is. Előző két albumába, a Restless Idealism (Origin, 2016), és a Chasing the Unicorn (Posi-Tone, 2017) címűbe is belefogalmazta már a zene nyelvén, amit a jelen társadalmáról gondol. Most azonban a #meetoo kampány után debütált új albumát, a The Future is Female (Posi-Tone, 2018) tíz kompozícióját minden eddiginél direktebben ennek a témának szentelte.

Már a borító is beszédes, amin Tomb Raiderre hajazó militarista felszerelésben áll, sugallva az erőt, kezében sajátos fegyverével, a szaxofonnal.

Hogyan tudta kifejezni gondolatait, érzéseit, ha egy instrumentális albumról beszélünk? – kérdezhetnénk. Elsősorban a címadásokkal, és három fő hangszere – a tenorszaxofon, a szopránszaxofon és a basszusklarinét – hangjának megszemélyesítésével, valamint a dalok ritmikai és melodikus felépítésével. Az album alapvetően a straight-ahead, és a hard swing határozottságát és keménységét a post-bop érzékenységével vegyíti, és sokszor agresszív, komor szerzeményeket tartalmaz. A Females Are Strong As Hell könyörtelen tempóját például mintha a nőkben összegyűlt belső feszültség táplálná, miközben a #MeToo címűben a basszusklarinét légies, lágy hangja fejezi ki a női nem esendőségét és áldozatszerepét. Ugyanakkor a Nasty Women Grab Back című kompozícióban szopránszaxofonon játszik, amin saját bevallása szerint sokkal rugalmasabbnak érzi magát, mint a többi hangszeren, és a zenéje ennek megfelelően, megállíthatatlanul felesel hallgatójával.

Az album hátterében személyes élmények és más nőkkel folytatott beszélgetések állnak, köztük olyanok, akiket akár saját jazz mentoraik is bántalmaztak, zaklattak, verbálisan vagy fizikálisan, esetleg – ami mindennaposnak számít – finom eszközökkel manipuláltak. Coss irántuk érzett szolidaritását fejezi ki hangokkal ezen az albumon.

A lemezbe ide kattintva tud belehallgatni. 

 

 

 

Hol vagytok, elismert, női, hangszeres jazz-zenészek?

Kapcsolódó

Hol vagytok, elismert, női, hangszeres jazz-zenészek?

Aligha vannak. Erre a felismerésre alapozva írt nyílt levelet és indított petíciót „We Have Voice” címmel a 66 éves női bőgős, Joëlle Léandre, miután 2017-ben az összes kategória összes jelöltje férfi volt a „francia Grammy”-n.

Tíz női instrumentális jazz-zenész, aki megmutatta

Tíz női instrumentális jazz-zenész, aki megmutatta

Gondolkodott már azon, hogy hol vannak a nők a jazzből? Persze énekeseket találunk szép számmal, akik csodás ruháikban tündökölnek, hangjukkal formálnak íveket, miközben kiváló férfizenészek csillogtatják meg improvizációs készségüket a háttérben. De míg a klasszikus zenében már-már egyértelmű a nők jelenléte, addig a jazzben fel sem tűnik a hiányuk a hangszeres zenészek közül. Most mutatunk tíz olyan női instrumentális jazz-zenészt, akik nélkül unalmasabb és szegényebb lenne a világ.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Klasszikus

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.
Klasszikus

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!
Vizuál

Virtuálisan beléphet Monet kertjébe, a vízililiomok közé

Claude Monet az 1918. november 11-i fegyverletétel másnapján ajándékozta Franciaországnak a Vízililiomok című óriási képeket, így akart "részt venni a győzelemben". A párizsi Orangerie Múzeumban őrzött művekbe szerdától gyakorlatilag besétálhat a látogató.
Klasszikus

Klasszikus zenei minikoncertek nyolc budapesti szórakozóhelyen

Szombaton késő délutántól éjfélig A zene éjszakája - csak klasszikusan címmel ünneplik Pest, Buda és Óbuda egyesülését.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World hírek

Szabó Dániel jazz-zeneszerző rangos amerikai díjat kapott

Az USA legnagyobb zenei jogkezelő szervezete, az ASCAP és a Symphonic Jazz Orchestra ítélte oda neki az 5000 dollárral és egy zeneszerzői felkéréssel járó Commissioning Prize nevű díjat – írta meg a dalszerzo.hu.
Jazz/World ajánló

Tankcsapdát és Quimby-t is feldolgoz új lemezén a Sárik Péter Trió

Nemrég még Bartók jazzfeldolgozásai apropóján beszélgettünk Sárik Péter zongorista-zeneszerzővel, most azonban könnyedebb vizekre eveztünk a Jazzkívánságműsor magyarul című lemez kapcsán, amit december 14-én mutatnak be a MOMKultban.
Jazz/World magazin

60 éve készült ez az ikonikus fotó a jazz-legendák találkozójáról

Art Kane, az Esquire magazin jazz-szerető szerkesztője 1958-ban ötvenhét veterán és feltörekvő jazz-csillagot hívott egybe, hogy elkészítse A Great Day in Harlem című, azóta emblematikussá vált fotót.
Jazz/World soul

Ötven év után bemutatják az Aretha Franklinnel készült koncertfilmet

Sydney Pollack dokumentumfilmje 50 éven át dobozban lapult, most, hogy az énekesnő elhunyt, az ügyvédei sem akadályozzák meg a bemutatását.
Jazz/World interjú

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.