Jazz/World

"Ez a zene azoknak szól, akik nyitottak"

2016.08.21. 08:43
Ajánlom
Idén tizenkettedszer kerül sor a kortárs improvizatív zenék egyik legfontosabb hazai fesztiváljára, az Újbuda Jazz Fesztiválra. Szeptember elseje és hatodika között olyan fellépők játszanak majd a MU Színházban és az A38 Hajón, mint az európai free jazz legkiemelkedőbb alakja, Peter Brötzmann vagy a chilei kozmikus-pszichidelikus színtér alapzenekara, a Föllakzoid. Akik előtt a hazai kísérleti jazz-noise-posztrock banda, a makrohang játszik majd. Gyányi Marcell basszusgitárossal beszélgettünk.
Gányi Marcell

Gányi Marcell

- “Jazz for metalheads”, kezdetben így definiáltátok a stílusotokat – mit jelentett ez akkoriban és mennyire érzitek még aktuálisnak?

- Sokszor feltettük már magunknak is a kérdést, de nem hiszem, hogy ezt a szöveget el fogjuk hagyni. Még mindig aktuális, ha úgy értelmezzük, hogy ez a zene azoknak szól, akik nyitottak bármire. 

- Mennyire formálta át a zenéről alkotott elképzeléseiteket, a stílusotokat az, hogy a trióból ketten is a jazztanszakon tanulnak? Milyen zenészek, zenekarok hatottak rátok a legjobban?

- Az jazz-tanszakon eltöltött évek alatt rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk. Kaptunk egyrészt egy technikai felkészültséget, ami nagyon jól jön a koncerteken és a dalírásnál, megismerkedtünk egy csomó emberrel, kipróbáltuk magunkat különböző zenekarokban, és rájöttünk, hogy ki az, akinek át tudjuk adni a gondolatainkat és ki az, akinek nem. Szerencsésnek érezzük magunkat, hogy megtaláltuk egymást.

Ami a hatásokat illeti: Mindannyian szeretjük a Beatles-t és Coltrane-t is, de mostanában olyan előadók vannak ránk hatással, mint az Unkown Mortal Orchestra, a Tame Impala, Colin Stetson, Toro y Moi, a Beak vagy a Badbadnotgood.

- Mind a három tag játszik más zenekarokban is, vagy van szólóprojektje. Hogy érzitek, mennyire hoztok át inspirációkat ezekből a projektekből? Mik az előnyei a “soklakiságnak”?

Az egyik előnye, hogy makrohang koncert után mindig rájövünk, hogy mennyire jó ezt együtt csinálni és olyankor minden probléma kicsit homályossá válik.

Egyébként nyilván hatással van ránk, amiben benne vagyunk. Mostanában például a lemez felvétele miatt nagyon inspirál minket Tomival Gergő hozzáállása, aki egyfajta producerként tervezi meg a lemez hangzását, és próbálja meg átadni az elképzeléseit.

- Több interjúban is azt nyilatkoztátok, hogy az egyik legjobban az foglalkoztat titeket, hogy a dob-gitár-basszusgitár felállásból mit lehet kihozni hangszerelésileg. Hol tartotok most ebben a felfedezésben?

- Az első nagylemezünkre olyan dalok kerülnek majd fel, amikben a három hangszernek nincs fix alá-fölérendeltségi viszonya. Ezen körülbelül két és fél évet dolgoztunk és mindannyian nagyon büszkék vagyunk a megírt anyagra. Más kérdés, hogy ezután hova fogunk mozdulni. Talán a következő szintet az fogja jelenteni, ha már a dalok megírása közben rögzítünk, és együtt próbáljuk meg elképzelni, formálni az adott szám hangzását és a kitalált hangzások hatnak majd a dalírásra. Bár ennél az anyagnál is csináltunk próbatermi felvételeket, de ezek a dalok azért akusztikusan, próbatermi körülmények között születtek, és amikor elkészültek, akkor vonultunk stúdióba.

- A tavalyi év végén májusra ígértétek az első lemezeteket, de azóta sem jelent meg. Maximalisták vagytok vagy más az oka a halasztásnak? Mit lehet már tudni a lemezről, miben más a MAXREBO-hoz képest?

- Elég érzékenyek vagyunk arra, mit adunk ki a kezünk közül, és ez különösen igaz az első nagylemezünkre. Mindannyian erre vagyunk eddig a legbüszkébbek ezért a lemez hangzását is szeretnénk még csiszolni. Mi úgy gondoljuk, hogy a MAXREBO-hoz viszonyítva sokkal érdekesebb hangszerelésű számokat írtunk, és már csak ezeket esik jól játszani, ezért a korábbi kislemezek anyagát nem is vesszük elő a koncerteken.

- Mekkora teret hagytok élőben az improvizációnak? Mennyire alakítja az aktuális hangzásotokat az, hogy milyen zenekarokkal léptek fel?

- Az improvizáció azért is fontos számunkra, mert azon keresztül ismertük meg egymást. A dalok most nem engednek meg akkora szabadságot, mint korábban, de nekünk ez az irány jön most be. Vannak persze szabadabb részek, sőt még hangszeres szólók is, de nem ezeken van a hangsúly. 

Inspiráló tud lenni, ha jó, számunkra is érdekes zenekar előtt lépünk fel, más érzés ilyenkor színpadra állni. Tavaly játszottunk például az Elektro Guzzi, Shigeto vagy a La Dispute előtt.

Makrohang

Makrohang

- Sokszor játszottatok már külföldön, másképp fogadják ott a zenéteket, mint itthon, vannak különbségek a közönség terén?

- A külföldi koncerteket kiemelt eseményként kezeljük, és ezt kapjuk vissza a szervezőktől és a közönségtől is. Általában véve elmondható, hogy jobban odafigyelnek rád, mert vendégként kezelnek. A közönség terén nagy különbséget nem tapasztaltunk még, de

azért az elég jó érzés, amikor kiabálják a számok címét Csehországban.

Egyébként úgy látjuk, hogy itthon és külföldön is azok az emberek járnak a koncertjeinkre, akik elég nyitottak arra, hogy sok mindent befogadjanak.

- Mit várhatunk 2016-ban a makrohangtól?

- Elsősorban a lemezünkre szeretnénk koncentrálni, és olyan egyedi hangzást találni neki, amivel mindhárman elégedettek leszünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Lábnyomot kaptak a Halhatatlanok Társulatának új tagjai

Szombat délelőtt újabb lábnyomokkal gazdagodott a Pesti Broadway az Operettszínház előtt. Az 1996-ban alapított Halhatatlanok Társulata öt év kihagyás után választott új tagokat még májusban, most pedig ünnepélyes keretek között avatták fel a díj részeként fémbe öntött lábnyomokat.
Színház

Dragomán György parádés egyperces novellában reflektált az SZFE ügyére

A József Attila-díjas író szerint nem biztos, hogy célravezető egy exezredest kinevezni az egyetem kancellári pozíciójára. Amúgy meg ki tudja, lehet, hogy én értem félre az egyperces novellát.
Klasszikus

Márta emlékére játszik Kurtág György

Az új felvételen Mozart-mű hallható.
Színház

A Minisztérium továbbra sem reagál az SZFE-s hallgatók követeléseire

Hétfő reggelre megmozdulást szerveztek az SZFE-s hallgatók az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szemere utcai épülete elé. A helyszínválasztás nem véletlen: ugyanis a Minisztérium közbeavatkozásával lehetne csak feloldani az egyetemi polgárság és a kuratórium között kialakult helyzetet. A tüntetésen a diákok mellett közel harminc ismert színházi és filmes alkotó kampányolt az autonóm felsőoktatás mellett.
Színház

Blokád alá került az SZFE Rákóczi úti épülete is

Miután Szarka Gábor pénteken előrehozott őszi szünetet rendelt el és hat órára ki akarta üríttetni a Vas és a Szentkirályi utcai épületet, a diákok sajtótájékoztatójával egy időben több hallgató átvonult az SZFE Rákóczi úti campusához, hogy ott védje a termeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Balkáni hév, magyar népdal és cigány hallgatók – Bemutatjuk az idei WOMEX fellépőit

Öt magyar együttest mutatunk be az idei WOMEX-ről, akiket élőben hallhat a Müpában. Ők a hazai világzene fűszerei: izgalmas és színes előadók, egyik lábukkal a tradícióban, másikkal a modernitásban.
Jazz/World magazin

John Zorn zenei víziói

John Zorn frivol módon bánik a zenei formákkal, épp csak addig használva őket, amíg kiszívja a velejüket. A végeredmény azonban nem csak egy életmű, több annál. Egy korszak lenyomata.
Jazz/World lemez

10 lemez Londonból, ami után mást fogsz gondolni a jazzről

Az Egyesült Királyságban reneszánszát éli a jazz. Ahogy az lenni szokott, a műfaj időről időre kidugja a fejét az ágyásból, felbukkan itt-ott, néhány éve pedig szárnyakat kapott az olyan könnyebb műfajoktól, mint a hiphop, a dub, a techno és a trance. Összeszedtem azokat az albumokat, amiket hallanod kell, ha London és a jazz új arcára vagy kíváncsi.
Jazz/World fonó

A Fonó a második helyen a legjobb világzenei kiadók között

A Fonó Budai Zeneház a második helyre került a legjobb világzenei kiadók között. A Womex (World Music Expo) által közzétett listán a Fonó, amelyet korábban soha nem rangsoroltak ilyen magasra, egyedüliként szerepel a teljes kelet-közép-európai lemezpiacról.
Jazz/World interjú

„Zenében lakozó vándorszínház versekből és dalokból”

A carPEDIGnem formációt 2014-ben hozta létre Karap Zoltán, a filozófia doktora, szerkesztő-újságíró és Dézsi Darinka színművész. A duó később kibővült új tagokkal, de az eredeti szándék – „zenében lakozó vándorszínház versekből és dalokból” – máig töretlen. Karap Zoltán és Dézsi Darinka a megismerkedésükről, a versek erejéről és a „kuntriról” is meséltek a Fideliónak. Aki pedig nem éri be az interjúval, meg is hallgathatja őket szombaton, október 17-én a Duna tévén, a 14.30-kor kezdődő Partitúrában, amely most Kisvárdán és a Nyírségben kalandozik.