Gányi Marcell

- “Jazz for metalheads”, kezdetben így definiáltátok a stílusotokat – mit jelentett ez akkoriban és mennyire érzitek még aktuálisnak?

- Sokszor feltettük már magunknak is a kérdést, de nem hiszem, hogy ezt a szöveget el fogjuk hagyni. Még mindig aktuális, ha úgy értelmezzük, hogy ez a zene azoknak szól, akik nyitottak bármire. 

- Mennyire formálta át a zenéről alkotott elképzeléseiteket, a stílusotokat az, hogy a trióból ketten is a jazztanszakon tanulnak? Milyen zenészek, zenekarok hatottak rátok a legjobban?

- Az jazz-tanszakon eltöltött évek alatt rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk. Kaptunk egyrészt egy technikai felkészültséget, ami nagyon jól jön a koncerteken és a dalírásnál, megismerkedtünk egy csomó emberrel, kipróbáltuk magunkat különböző zenekarokban, és rájöttünk, hogy ki az, akinek át tudjuk adni a gondolatainkat és ki az, akinek nem. Szerencsésnek érezzük magunkat, hogy megtaláltuk egymást.

Ami a hatásokat illeti: Mindannyian szeretjük a Beatles-t és Coltrane-t is, de mostanában olyan előadók vannak ránk hatással, mint az Unkown Mortal Orchestra, a Tame Impala, Colin Stetson, Toro y Moi, a Beak vagy a Badbadnotgood.

- Mind a három tag játszik más zenekarokban is, vagy van szólóprojektje. Hogy érzitek, mennyire hoztok át inspirációkat ezekből a projektekből? Mik az előnyei a “soklakiságnak”?

Az egyik előnye, hogy makrohang koncert után mindig rájövünk, hogy mennyire jó ezt együtt csinálni és olyankor minden probléma kicsit homályossá válik.

Egyébként nyilván hatással van ránk, amiben benne vagyunk. Mostanában például a lemez felvétele miatt nagyon inspirál minket Tomival Gergő hozzáállása, aki egyfajta producerként tervezi meg a lemez hangzását, és próbálja meg átadni az elképzeléseit.

- Több interjúban is azt nyilatkoztátok, hogy az egyik legjobban az foglalkoztat titeket, hogy a dob-gitár-basszusgitár felállásból mit lehet kihozni hangszerelésileg. Hol tartotok most ebben a felfedezésben?

- Az első nagylemezünkre olyan dalok kerülnek majd fel, amikben a három hangszernek nincs fix alá-fölérendeltségi viszonya. Ezen körülbelül két és fél évet dolgoztunk és mindannyian nagyon büszkék vagyunk a megírt anyagra. Más kérdés, hogy ezután hova fogunk mozdulni. Talán a következő szintet az fogja jelenteni, ha már a dalok megírása közben rögzítünk, és együtt próbáljuk meg elképzelni, formálni az adott szám hangzását és a kitalált hangzások hatnak majd a dalírásra. Bár ennél az anyagnál is csináltunk próbatermi felvételeket, de ezek a dalok azért akusztikusan, próbatermi körülmények között születtek, és amikor elkészültek, akkor vonultunk stúdióba.

- A tavalyi év végén májusra ígértétek az első lemezeteket, de azóta sem jelent meg. Maximalisták vagytok vagy más az oka a halasztásnak? Mit lehet már tudni a lemezről, miben más a MAXREBO-hoz képest?

- Elég érzékenyek vagyunk arra, mit adunk ki a kezünk közül, és ez különösen igaz az első nagylemezünkre. Mindannyian erre vagyunk eddig a legbüszkébbek ezért a lemez hangzását is szeretnénk még csiszolni. Mi úgy gondoljuk, hogy a MAXREBO-hoz viszonyítva sokkal érdekesebb hangszerelésű számokat írtunk, és már csak ezeket esik jól játszani, ezért a korábbi kislemezek anyagát nem is vesszük elő a koncerteken.

- Mekkora teret hagytok élőben az improvizációnak? Mennyire alakítja az aktuális hangzásotokat az, hogy milyen zenekarokkal léptek fel?

- Az improvizáció azért is fontos számunkra, mert azon keresztül ismertük meg egymást. A dalok most nem engednek meg akkora szabadságot, mint korábban, de nekünk ez az irány jön most be. Vannak persze szabadabb részek, sőt még hangszeres szólók is, de nem ezeken van a hangsúly. 

Inspiráló tud lenni, ha jó, számunkra is érdekes zenekar előtt lépünk fel, más érzés ilyenkor színpadra állni. Tavaly játszottunk például az Elektro Guzzi, Shigeto vagy a La Dispute előtt.

Makrohang

- Sokszor játszottatok már külföldön, másképp fogadják ott a zenéteket, mint itthon, vannak különbségek a közönség terén?

- A külföldi koncerteket kiemelt eseményként kezeljük, és ezt kapjuk vissza a szervezőktől és a közönségtől is. Általában véve elmondható, hogy jobban odafigyelnek rád, mert vendégként kezelnek. A közönség terén nagy különbséget nem tapasztaltunk még, de

azért az elég jó érzés, amikor kiabálják a számok címét Csehországban.

Egyébként úgy látjuk, hogy itthon és külföldön is azok az emberek járnak a koncertjeinkre, akik elég nyitottak arra, hogy sok mindent befogadjanak.

- Mit várhatunk 2016-ban a makrohangtól?

- Elsősorban a lemezünkre szeretnénk koncentrálni, és olyan egyedi hangzást találni neki, amivel mindhárman elégedettek leszünk.