Jazz/World

"Ez az egész egy halálos, komoly játék"

2017.12.06. 09:45
Ajánlom
Szakcsi Lakatos Bélát a Müpa a 2016/2017-es évad művészévé választotta, amit két nagy koncerttel ünnepel: alig másfél hónapja a jazz amerikai világsztárjaival lépett fel, december 10-ei műsorán pedig klasszikus zene és könnyűzene is szerepel. Sokoldalúságról, frissességről és operaírásról is faggattuk őt.

- Elsősorban jazz-zenészként ismerik Önt, de számos műfajban alkotott már a musicaltől a klasszikus zenéig. Honnan ered az a szerteágazó érdeklődés?

- Én ilyen vagyok. Már 1966-ban, amikor hazajöttem Nyugatról, hoztam magammal egy itthon akkor még ritkaságszámba menő lemezjátszót, amin felváltva hallgattam elektronikus zenét, Stravinskyt, Rolling Stonest, Beatlest és a legmodernebb jazzt, John Coltrane-t.

A jazz-zenészek pedig csak néztek, hogy miért hallgatok Rolling Stones-t.

Mert szerettem, azért. Már akkor is bennem volt ez a sokrétűség. Azt gondolom, hogy egy jazz-zenésznek először meg kell tanulnia jól a mainstream jazz nyelvét, a bebopot, de aztán nem szabad ebben megragadni.

Szakcsi Lakatos Béla

Szakcsi Lakatos Béla (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia)

- Többek között az Ön nevéhez is köthető az ún. gipsy, vagy roma jazz kialakulása Magyarországon. Mit gondol, mi az oka, hogy rengeteg, kiváló roma származású jazz-zenészünk van?

- A rendszerváltás után a vendéglátóipar visszaszorulásával megszűnt a cigányzene, ami rengeteg roma család megélhetését adta. Mivel ezeknek az embereknek a vérében van a zene, nem hajlandóak mással foglalkozni, ezért megpróbálnak elhelyezkedni a klasszikus zenében, a popban és a legtöbben a jazzben.  A Zeneakadémia tele van cigány származású zenészekkel, mert tanulni akarnak. A jazz-zenészeknek pedig közel 60%-a roma származású, és nagyon sokan közülük világszínvonalon játszanak. Jack DeJonette mondta nekem nemrég:

Béla, 15 év múlva Európa jazzfővárosa Budapest lesz!”

Akkor csak néztem, de lassan igaza lesz. Jönnek ide Európából, Amerikából, és csodálkoznak, hogy nem csak a puszta, a paprika meg az operett országa vagyunk, hanem a jazzé is, és ebben nagy érdeme van a roma zenészeknek is.

- Ön mindig is igyekezett nyitottan közelíteni az aktuális zenei trendekhez. A jelenlegi zenei irányzatokkal mennyire akar lépést tartani?

- Nemrég pont azért alakítottam újjá a Rákfogó együttest Babos Gyulával, Kőszegi Imrével, Orbán Györggyel és Fekete-Kovács Kornéllal, mert a legújabb zenét akartam játszani,

azt, amit amit az amerikai feketék körülbelül tíz éve játszanak. Robert Glasper és csapata, vagy a dobos David Gilmore űzik most ezt az új irányzatot; ő például úgy dobolja ezt a nyolcados modern zenét, hogy életveszélyes! Vagy ott van a modern kori zenebohóc, Jacob Collier, aki ki sem jött a szobájából, és világsztár lett. Tőle fel is dolgoztuk a Hide away című slágert. Tehát figyelni kell ezeket a fiatal embereket, mert nagyon izgalmas dolgokat művelnek.

Jacob Collier elhozta a jövő zenéjét

Kapcsolódó

Jacob Collier elhozta a jövő zenéjét

A fiatal brit szupersztár koncertje az első perctől kezdve olyan volt, mint egy tudományos-fantasztikus film: tudjuk, hogy, amit látunk, akár meg is történhet, de nem hisszük el – csak tátott szájjal figyeljük az akciódús jeleneteket, miközben kicsit félünk is az ismeretlentől.

Rákfogó Együttes

Rákfogó Együttes (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Müpa)

- Több, mint negyven éve játszik jazzt. Hogyan trenírozza magát arra, hogy mindig friss legyen az improvizáció és ne fusson bele önismétlésbe?

- Kétféle zenész van: van, aki panelekkel dolgozik, ami egy biztonságos út az improvizációban, de egy idő után unalmas, és a másik típus, aki felvállalja a valódi rögtönzéssel járó kockázatot. Én is ebbe a csoportba tartozom. Ezt a zenészt arról lehet felismerni, hogy bizonyos pontokon őt hallva olyan érzése van a nézőnek, hogy mindjárt összedől az egész improvizáció, de a végén mégis csodálatosan kitisztul a játék. Ez a klasszikus zenére is érvényes, annak ellenére, hogy ott leírt anyagról beszélünk: ha azt érzem, hogy nagyon be van gyakorolva a darab, akkor unatkozom.

Ha az előadó ott, helyben szüli meg a zenét -akár a tempó, dinamika szintjén-, akkor mindenki elájul. Ez az egész egy halálos, komoly játék.

- Ha jól tudom, régóta foglalkoztatja az operaírás gondolata. Ez a terve hol tart?

- Most kezdtem el írni a művet, kaptam rá támogatást is. Bibliai témához nyúltam: a tudás fája a központi motívum, így nem annyira opera lesz ez, mint inkább misztériumjáték, amihez Bolyki György írja a librettót. Ugyanakkor nem kifejezetten vallásos műnek szánom a darabot, engem az a gondolat foglalkoztatott, hogy miért választjuk mindig a rossz megoldást, amikor jól is cselekedhetnénk. A végén a darabot nyitva hagyjuk: szeretném, ha magától jutna arra a megoldásra a néző, hogy itt lenne az ideje a változtatásnak. Egyébként azt hiszem,

én leszek az első cigány származású ember, aki operát ír,

és az is biztos, hogy teljesen más operát írok, mint a klasszikus zenészek, mert a jazz felől jövök, és máshogyan gondolkodom.

- A december 10-ei koncerten mit hallhatunk majd?

- Ezen a koncerten a fiammal, Róberttel Bach c-moll versenymű két zongorára című művét adjuk elő, majd Kelemen Barnabással és Kokas Katalinnal játsszuk Bartók II. vonósnégyesét. Nagyon különleges lesz, hogy eredetiben halljuk tőlük a Bartók-művet, majd ugyanazokra a motívumokra improvizálok. A második részben Presser Gáborral játszom duóban, az énekes szólista pedig Falusi Mariann lesz.

Tulajdonképpen az emberiség zenéje a klasszikus zene, a jazz, a népzene és a popzene. Nincs más. Ebből most hármat fogunk nyújtani.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Aki tudott szeretni – Törőcsik Mari visszatért a Nemzetibe

Szeptember 21-én nagyszabású gála keretében helyezték el az emlékezés sárga rózsáit egy ikonikus fotel mellé Törőcsik Mari pályatársai és barátai a Nemzeti Színházban. A nézőtéren meghatott csend, a színpad elé kifeszített kivetítőn egy mondat – „Tudni kell szeretni” – és egy távolba révedő arc… Marié.
Klasszikus

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.
Színház

Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat

A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én.
Színház

Mécs Károly végleg visszavonul

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész pályafutásának hatvan éve alatt számos helyen megfordult, jelenleg egy előadásban látható, utána visszavonul.
Könyv

Könyves séták és ismert szerzők az idei Margó Fesztiválon

A Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében rendezik meg október 14. és 17. között a 10. Margó Irodalmi Fesztivált, amely a Müpával közös szervezésben valósul meg a Várkert Bazárban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Hogy zenél egy pigmeus? – Szalóki Ági gyermekkoncertje

Az október 2-i koncerten elhangzó dalokat a Körforgás című lemez számaiból, a Cipity Lőrinc és Gingalló dalaiból, valamint a Téli-nyári labodából válogatja Szalóki Ági, de elhangzanak majd olyan szerzemények is, amelyek még nem kerültek lemezre.
Jazz/World ajánló

Súlyos avantgárdtól a hagyományos szvingig a Fonóban

Tizennegyedik alkalommal rendezik meg az Újbuda Jazz Fesztivált, amelynek három napra, szeptember 30. és október 2. között a Fonó Budai Zeneház ad otthont, más koncertekre az A38-on kerül sor.
Jazz/World klippremier

Varga Bendegúz zenészi álmai – Klippremier

Készülő új lemezének felvezetéseként a nyáron három részből álló live session videósorozatot forgatott a Varga Bendegúz Quartet, amelyek közül a sodró lendületű Chasing Your Dreams felvétele a Fidelión debütál.
Jazz/World ajánló

Különleges zenei csemegék a MOMkultban

Az idei GetCloser Jazz Fest második napján, szeptember 28-án a jazz méltán elismert művészei váltják egymást a MOMkult színpadán. 19 órától Dresch Quartet lép fel, majd őket a norvég basszusgitáros és a magyar ütőhangszeres Per Mathisen és Mogyoró Kornél követi.
Jazz/World hír

„Fúvom az énekem” - a Hajdu Klára Quartet új lemezre készül

A következő év elején jelenik meg a Hajdu Klára jazz díva legújabb lemeze, amelynek zenei világa az énekesnő gyerekkori zenei élményeiből és a magyar népdalkincsből építkezik.