Jazz/World

Ez az ember fogja megváltani a jazzt

2015.05.24. 13:55
Ajánlom
Legalább is ezt mondják róla a kritikusok. Az viszont már egészen biztos, hogy Kamasi Washington közel háromórás albumát most egy darabig nagyon nehéz lesz felülmúlni – és nem csak a zene miatt.

Persze kérdés, hogy meg kell-e váltani a jazzt, műfajként szüksége van-e a nagyvonalú gesztusokra, vagy köszöni szépen, jól elvan anélkül is.  Az azonban biztos, hogy a jazzről való közbeszédet folyton átszövi valami gyászkeretes ború, mintha halotti beszéddel szeretnénk magasztalni legjobb barátunkat, aki akár sokra is vihette volna, ha éppenséggel valaha kimozdul a sötét szobájából, és kezébe veszi sorsát. A jazz persze nem haldoklik, csak épp néhány évtized alatt radikálisan megváltozott a közönsége - és ezzel együtt a szerepe is.

A most harmincnégy éves szaxofonista-zeneszerző Washingtonnak a The Epic c. albumával az utóbbi évek egyik legnagyobb jazz-durranását sikerült véghezvinnie, a sikerének egyik titka pedig minden kétséget kizáróan a türelem volt. Csak viszonyításképp: Miles Davis, számtalan lemezzel a háta mögött, ennyi idősen adta ki a Kind of Blue-t, Coltrane-nek pedig már csak alig hat éve volt hátra.  Emberünk ezzel szemben eddig összesen három saját, független kiadónál megjelentetett szólólemezt tudhat magáénak, ám nem is ezek tették igazán fontossá őt az utóbbi időszakban.

Washington az elmúlt évek legfontosabb könnyűzenei lemezein működött közre. Dolgozott az elektronikában utazó amerikai producer, Flying Lotus - akinek nagy-nagynénje maga Alice Coltrane volt - tavaly októberben megjelent, free jazz alapokra felépített You're Dead albumán. Turnézott Snoop Dogg-gal, akinek nevét jó eséllyel első ízben írták le most ezen az oldalon, és játszott a Kendrick Lamar eladási listákat vezető hip-hop albumán, a To Pimp a Butterfly-on. És bár lényegében soha nem maga Washington aratta le a babérokat, egyetlen kritika sem mulasztotta el kiemelni a nevét.

Nem véletlen tehát, hogy a május elején napvilágot látott The Epic, amolyan elégtételként, minden pillanatában Washingtont állítja középpontba - elég csak a meglehetősen szuggesztív albumborítóra, vagy épp a szerénységgel aligha vádolható címadásra gondolni. Utóbbi értelmet csak akkor nyer, ha az ember egy ültő helyében próbálja meg végighallgatni a lemez masszív három óráját. Lényegében képtelenség. Bár azok közé a végtelenül organikusan építkező lemezek közé tartozik, amelyeknek nincs igazán kiemelhető gyenge pontja vagy üresjárata, az egyes tételek hangvételükben a Coltrane-hommage-októl a big band hangzáson át a melankólikus vokális darabokig ívelnek, nem egyszer olyan kis kitérőkkel, mint Debussy Clair de Lune átdolgozása. Aki ezt a stílusában sokszor heterogén, összességében mégis egységes építményt képes szünet nélkül, koncentráltan végigcsodálni, annak magának is illene elgondolkodnia a zenei pályán. Esetleg a zenekritikusin.

Csak találgatni lehet, hogy vajon a mostanihoz hasonló páratlan visszhang övezte volna-e a The Epic megjelenését akkor is, ha Washington nem a könnyűzene irányából érkezik a jazz élvonalába. Egyvalami azonban biztos: jelen pillanatban a legfontosabb popzenei oldalak elemezik az albumot, Youtube-videókban méltatják Washingtont - és egy pillanatra úgy tűnik, hogy a jazz rétegzenéből ismét közüggyé tudott válni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Bayreuthban is koncertezik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar

Az együttes ausztriai és bajorországi turnéra indul Mahler 4. szimfóniájával a tél végén, míg júliusban a német zenei központban játsszák a Mendelsshon testvérek műveit.
Színház

A fura, az általában jó

Február 13-án került sor a Rózsavölgyi Szalon legújabb előadásának bemutatójára: Hárs Anna Mákfagyi című darabját Dicső Dániel állította színpadra. Játssza Jeney Luca és Kálid Artúr, fontos szerep jut még egy fagyitérképnek.
Színház

Színházigazgatók közleménye: „Minden esetben tiszteletben tartjuk a fenntartó döntését”

„Elfogadhatatlan kollégáink felelősségteljes döntésének megkérdőjelezése” – közös nyilatkozatot adott ki több színházigazgató, melyben kiállnak azok mellett a munkatársaik mellett, akik a közelmúlt igazgatói pályázatainál bírálóként, javaslattevőként tevékenykedtek.
Vizuál

A kortárs művészetekkel kapcsolatos kérdéseinkre keresi a választ a Ludwig Múzeum új kiállítása

Február 14-én nyílik meg a Ludwig Múzeum új, Gyakran Ismételt Kérdések című módszertani kiállítása, amellyel a céljuk, hogy a látogatók közelebb kerülhessenek a kortárs művészetben tapasztalható tendenciák megértéséhez, befogadásához.
Színház

 Vizi Dávid: „Vannak esték, amikor nem én követem a nézőket, hanem ők engem”

Bár fiatalon azt gondolta, színésznek lenni sokkal egyszerűbb, mégsem bánja, hogy ezt a hivatást választotta – Vizi Dáviddal, a Katona József Színház színészével a zenés színházról, saját hangja megtalálásáról, a Karsai Dániellel való találkozásról és a közösségi médiáról beszélgetettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A sanzonok királynője – a Benczúr Házban látható Nádasy Erika Piaf-estje

Egy halhatatlan legenda, Edith Piaf drámai fordulatokkal teli élettörténete és magukkal ragadó, keserédes érzelmekkel teli dalai elevenednek meg február 25-én a Benczúr Házban. A francia sanzonénekesnőt a darab írója, Nádasy Erika kelti életre.
Jazz/World hír

Idén is meghirdeti Fringe felhívását a Magyar Zene Háza

Mivel az intézmény kiemelt céljának tekinti a zenei tehetségek támogatását, a zenélés népszerűsítését kortól és zenei háttértől függetlenül, 2025-ben is meghirdeti a Fringe-t. Jelentkezési határidő: március 2., vasárnap éjfél.
Jazz/World magazin

KÉP-regény: Alice Cooper 77

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Alice Cooper születésnapján lepődött meg, és arról írt, hány tekerss filmet használt el a botrányhős előadó koncertjén.
Jazz/World interjú

Ajtai Péter: „Édesanyám kinyitotta a telefonkönyvet, és másnap már mentem bőgőórára”

Improvizációesztétikából doktorált, tanult klasszikus zenét, hagyományos jazzt, ma már legfőképpen free jazzt vagy szabad improvizációs zenét játszik. Tanít, számos zenekarban muzsikál, egy százhúsz éves bőgőt nyüstöl. Ajtai Péter bőgőssel beszélgettünk.
Jazz/World ajánló

Ismét megmérettethetik magukat a jazz feltörekvő tehetségei a Müpában

Az idén 20 éves Müpa 2025. február 7. és 9. között ismét megrendezi a Jazz Showcase-t. A régió egyik legjelentősebb zenei tehetségbörzéjére ez alkalommal is hat ígéretes pályakezdő formáció jutott be, akiknek produkcióit neves szakmai zsűri bírálja majd el.