A legtöbben a Buena Vista Social Club énekeseként ismerik Önt, pedig ez csak egy kis szelete a munkásságának. Ott van például a filin stílus, amit az Ön nevéhez kötnek.
Valóban, hosszú út vezetett a Buena Vista Social Clubig. A negyvenes években a Cabaret Tropicana klubban kezdtem az előadói karrieremet táncosként, majd találkoztam egy csapat fiatalemberrel, akik filin-nek nevezték az általuk játszott stílust az angol ’feeling’ szó után. Azt mondták, bármilyen zenét játsszunk, töltsük meg érzelemmel! Ekkoriban még gimnazista voltam és az egyetlen nő a csoportban. Életem első szereplése velük egy rádióadásban történt, ahol a bemondó elnevezett engem La Novia del Filin-nek, (a filin menyasszonya – a szerk). Tulajdonképpen létrehoztuk a saját jazz stílusunkat, amiben minden összekevertünk, amit ismertünk: a brazil és olasz zenét, a spanyol operát, a zarzuelát, a kubai bolerót és az amerikai jazzt. Azóta sem vagyok képes magamat egy bizonyos stílusra korlátozni.
De hogy is tehetném, ha a zene ott van mindenben: a napban, a földben, a tengerben?!
Hogyan került kapcsolatba a Buena Vista Social Clubbal?
Akkoriban éppen egy filin albumot rögzítettem és megkértek, hogy énekeljek egy CD-jükön, aminek akkor még nem volt címe. Készítettünk egy duettet Compay Segundoval a Veinte Años című dalból, amit akkor már sok-sok éve énekeltem, mert a szüleimtől tanultam és mindig is sokat jelentett számomra.
Azt hiszem, a legtöbben az Ön hangján ismerték meg ezt a dalt.
Ha egy dalt kellene megnevezni, ami a legjobban jellemez engem, én is ezt választanám. Volt lehetőségem személyesen is találkozni Maria Teresa Vera-val, ezzel a fantasztikus női zeneszerzővel és énekessel. Az ő repertoárjának rengeteg dalát szeretem, nagy kedvencem a He perdido contigo című is. Milliószor énekeltem már ezeket, mégis, minden egyes alkalommal elkap az összehasonlíthatatlan érzés, amikor belekezdek ezekbe a dalokba.
Visszatérve a Buena Vista Social Clubra: gondolta volna, hogy ekkora sikere lesz ennek az akkor még ismeretlen zenekarnak?
Mire kapcsolatba kerültem velük, már sokat turnéztam az 1959-es szólóalbumommal, a Magia Negrával, majd az Orquesta Aragónnal és a Cuarteto las d’Aida-val, de kétség sem férhet hozzá, hogy ennek a projektnek az elképesztő sikere hozta meg számomra is a világszintű figyelmet és a lehetőséget, hogy az egész világot bejárva énekelhessek.
Örülök, hogy a Buena Vista-család része lehetek, nagyon jól ismerem a zenészeket és ez egy olyan szövetség közöttünk, amit örökké a szívemben őrzök.
Az éneklés mellett dolgozott színészként is különböző filmekben és sorozatokban. A színészet hogyan kapcsolódik az énekes identitásához?
Igen, két filmben szerepeltem. Az egyik a Cecilia Valdes című kubai opera filmes változata volt, ahol egy olyan mulatt nőt alakítottam, aki egy fehér férfiaknak fenntartott éjszakai klubot vezetett. A másik a Baragua című film volt, ahol pedig egy híres kubai szabadságharcos, Antonio Maceo anyját játszottam el. Hogy mi köze van a filmnek az énekléshez? Mindkét műfaj egy intenzív, felfokozott lelkiállapotot feltételez, ami nekem lételemem.
Omara Portuondo
Egyszerű: csináld azt, ami boldoggá tesz! Emellett én például
soha nem dohányoztam és egy kortyot sem ittam egész életemben, mindig korán aludni térek és szeretek úszni is.
Vannak fellépés előtti rituáléim: néhány percet nyújtok, beéneklek és a zenésztársakkal egyeztetek. Vicces, hogy megszámlálni sem tudom, hányszor léptem fel életem során, mégis, a mai napig izgulok a koncertek előtt.
Sokféle különböző formációval zenélt: szimfonikusokkal, kvartettben, szólóban, kamarazenekarral. Melyik a kedvence, az intimebb koncertek vagy az óriás koncerttermek, tele emberekkel?
Minden fellépés különböző, de számomra az érzelmi töltet, a közönség iránti tisztelet és szeretet mértékében nincs különbség. Ugyanúgy igyekszem kihozni magamból a maximumot, ha egy nagy stadionban, fesztiválon, vagy egy kis klubban játszunk.
Rengetegszer emlegeti a családját különböző interjúkban. Miért? Hogyan segítették ők a zenei karrierjét?
A családom a mindenem. A fiam, Ariel 25 éve a munkatársam és segítőm, ő kezeli a naptáramat, szerződéseimet és projektjeimet. Az unokám, Rossio pedig az én napsugaram, egy tehetséges fiatal lány, akivel minden együtt töltött perc öröm.
A Nemzetközi Vöröskereszt tagja. Miért fontos az Ön számára a társadalmi szerepvállalás?
Nagyon tudatos embernek tartom magam, sok-sok éve veszek részt különböző társadalmi akciókban, mozgalmakban. Úgy vélem, ha változtatni akarsz, ha segíteni szeretnél az embereken, ki kell kelned a fotelből és csatlakozni a jó ügyekhez.
Hogyan látja a fiatal kubai zenész és énekes generációt?
Rengeteg tehetség van közöttük, Kuba egy óriási zenei laboratórium: ott van például a zenésztársam, a zongorista Roberto Fonseca, vagy az énekes Haydee Milanés, akivel szintén dolgoztam, vagy a Cimafunk, akik populáris, lendületes zenét játszanak.
A fiatalok szeretik keverni a stílusokat, de nyugodt vagyok, mert mindeközben tisztelik is a zenei tradícióinkat és kultúránkat.
Mi alapján választja ki a zenészpartnereit, például Roberto Fonsecát, aki Budapestre is elkíséri?
Robertico (Roberto Fonseca – a szerk.) akkor csatlakozott zongoristaként a Buena Vista Social Clubhoz, amikor Riben elhagyta a zenekart. Vele évek óta játszom és turnézom, mivel sok zenémnek a producere is egyen. Nagyon különleges kémia van közöttünk a színpadon. Azt érzem, hogy az előadásomat egy sokkal magasabb szintre emeli a jelenlétével.
Hogyan bírja a turnézással járó kellemetlenségeket?
Szerencsére a turnék során barátokkal és családtagokkal vagyok körülvéve, ezért csak olyankor érzem magam rosszul, ha valamiért hetekre távol maradok a családomtól.
Mire utal turnéja címe, a Last Kiss? Ezután leteszi a mikrofont?
Ezzel az utolsó csókkal a zenét és az életet ünneplem. De még nem búcsúzom el a színpadtól!
Ez az utolsó világ körüli, nagy turném, de továbbra is énekelni fogok, az életem utolsó napjáig.
Mit hallunk majd a budapesti koncerten?
A végső setlist mindig meglepetés, de megnyugtathatom a közönséget, hogy elégedettek lesznek a választásaimmal. Szívből fogok énekelni és remélem, a közönség is velem énekli majd a nagy kubai klasszikusokat és akkor lennék igazán boldog, ha táncolnának is.
Van még olyan álma, ami megvalósításra vár?
Most éppen egy új albumon dolgozom, néhány hete forgattunk új videót az Omara Siempre című legutolsó albumomhoz, és vannak olyan zenei projektek is, amiről nem beszélhetek még.
Nem szabad abbahagyni az álmodozást.
Nekem rengeteg tervem van még, amit szeretnék megvalósítani, de ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy az élet egy csoda és hálás vagyok mindazért, amit eddig kaptam.
Válts jegyet a koncertre a Get Closer Concerts honlapján!
Fejléckép: Omara Portuondo (forrás: Get Closer Concerts)
hírlevél
