Jazz/World

Fekete-Kovács Kornél: „Amikor improvizálunk, akkor meditálunk”

2019.03.23. 09:55
Ajánlom
Fekete-Kovács Kornél a „jógikus” lét tíz alapvető szabályát foglalta zenébe a Foundations című új, tíztételes művében, amit március 27-én mutatnak be a Müpában. A Modern Art Orchestra mellett olyan vendégművészek működnek közre az üzenet átadásában, mint Harcsa Veronika, Szakcsi Lakatos Béla, Fenyvesi Márton, Dés András és Szalai Péter.

Hogyan ismerkedtél meg a jógával és milyen tanításait „zenésítetted meg” a Foundations című művedben?

A jóga spirituális része régóta foglalkoztat, de az ászana-gyakorlás négy éve van jelen az életemben. Tavaly már másodjára töltöttem kicsit több mint egy hónapot Indiában, ahol amellett, hogy jógáztam és zenét tanultam, jártam olyan órákra, ahol a jógafilozófiával, és a Jógaszútrával ismerkedtem. Az ott hallottak voltak rám olyan hatással, hogy azt gondoltam, ezt valahogy érdemes egy zeneműbe foglalni.

Patandzsali a jógát nyolc részre osztja fel. Ezek közül az első két ágat fogalmazza meg a darab: a jámákat és a nijámákat. A jámák öt pontban foglalják össze azokat a kívánalmakat, amiket az ember a környezete felé kell tanúsítson. Ezek ismerős fogalmak: az erőszakmentesség, az „igaz lét”a nem-lopás, a mértékletesség, a nem-birtoklás. A nijámák szintén öt pontban pedig azokat az ismérveket taglalják, amiket az embernek magával szemben kell gyakorolnia ahhoz, hogy egységben legyen. Ezek a külső és belső tisztaság, elégedettség, önfegyelem, saját magunk tanulmányozása valamint saját magunk átadása, megadása egy felsőbb erőnek. Ezzel a darabbal az is a nem titkolt szándékom, hogy a jógát övező sztereotípiákat árnyaljam, és megmutassam azt, hogy ez az egész rendszer mennyire emberi.

Nem egy távoli ország ősrégi kultúráját próbálom nyugati gondolkodásmódra lefordítani, hanem rámutatni, hogy mennyire eltávolodtunk a valóban értékes és élhető életmódhoz szükséges gondolkodásmódtól.

DSC09889-21-104305.jpg

Fekete-Kovács Kornél (Fotó/Forrás: Burger Barna)

Milyen kapcsolatot találtál a jóga és a jazz, vagy a hangszereid között? Nekem adódott egy nagyon egyértelmű kapcsolat: a légzés.

A pránajama (amely egyébként a korábban említett nyolc ág egyike) annak a tudománynak elsajátítása, hogy az ember a belső energiáit hogyan tudja a leghatékonyabban hasznosítani, és ennek nagyon fontos részét képezik a légzőgyakorlatok. Van egy vicces indiai anekdota: szokás mondani, hogy aki a pránajamát gyakorolja, az az életét legalább öt évvel meg tudja hosszabbítani. Erre jön a másik jógi kérdése, hogy igen, de hány évet töltesz el az életedből a pránajama gyakorlásával? A viccet félretéve,

zenészként, és főleg improvizáló zenészként azt hiszem, a jóga spirituális részéhez sokkal könnyebben találhat utat az ember, hiszen például amikor improvizálunk, akkor eleve valamiféleképpen meditálunk.

A kettő nagyon hasonló folyamat: az ember kizárja a körülötte zajló dolgokat és egy dologra összpontosít. Kiindulásnak ez mindenképp nagy segítség lehet.

Lesznek a zenén túl szóbeli magyarázatok is ezen a koncerten, ami által a néző közelebb kerülhet a jógafilozófiához?

Igen, Harcsa Veronika lesz az est egyik vendége. Ő is jógázik, tehát egy abszolút autentikus személy ahhoz, hogy az ő hangján keresztül az üzenet minél közvetlenebbül és mélyebbre jusson a hallgatóságban. Sok verbális illusztrációt használunk, ezeket részint énekelni fogja, részint narrálni. Az emberi hang nagyon fontos része lesz az előadásnak,

én ugyanis hiszek abban, hogy ha kimondunk egy szót, vagy eljátsszunk egy hangot, annak olyan rezgése van, ami megváltoztatja a saját és a környezetünk állapotát is.

Egy japán tudós, Masaru Emoto különböző helyzetekben vizsgálta a vízmolekulák összetételét: például heavy metal zenét játszott, miközben lefagyasztotta a vizet, vagy Beethovent. Ezek hatására egészen más képet alkottak a jégkristályok. Mivel az emberi szervezet 70%-a víz, ezért különböző nyelvek és zenék hatására teljesen más lesz a hangulatunk, érzetünk. Gyakorlatilag az egész létünk egy rezgés, és ezt a rezonanciát a zenében természetes módon, jól tetten lehet érni. Ezért is gondolom azt, hogy lehet intellektuálisan hallgatni a zenét, de nem érdemes.

DSC09937-21-104303.jpg

Fekete-Kovács Kornél (Fotó/Forrás: Burger Barna)

Magában a zenében megjelenik a mantrák világa, vagy az indiai hangzás, vagy csak a filozófiát emeled át?

Egyrészt amikor az ember ilyen témában ír darabot, akkor nem lehet elkerülni, hogy megjelenjen az indiai zene. Ennek megfelelően Szalai Pétet is meghívtam vendégnek, aki hazánkban az egyik legmagasabb szinten képviseli ezt a zenei kultúrát. Lesz a darabon belül egy olyan rész, amikor megidézzük ezt a fajta hangzást, természetesen egy kicsit áttranszformálva azt azokra a hangszerekre, amiken mi is játszunk. Ugyanakkor

semmiképpen sem szerettem volna az egész darabot elvinni egy nagyon markáns, indiai kultúrát, hinduizmust vagy buddhizmust megjelenítő irányba.

Ráadásul én nagyon-nagyon messze vagyok attól, hogy az indiai zenében jártasnak mondjam magam. Belekóstoltam az elmúlt években, de szerintem ez pont ahhoz elég, hogy egy rövid idézet erejéig hiteles tudjak maradni, és egyúttal tiszteletben tartsam a tradíciót.

Az egyik közösségi média felületre posztoltál egy videót egy frissen elkészült bansuriról, indiai bambuszfuvoláról. Ez a hangszer is fog szerepelni a darabban?

Igen, de nem én fogok rajta játszani. Ezt a hangszert az a barátom, Ravi Shankar Mishra készítette, akitől zeneelméletet tanultam Indiában. Fantasztikus, hogy az ő élete mennyire teljes ettől. Volt szerencsém jelen lenni, amikor megérkezett hozzá az északról rendelt bambuszokkal teli csomag. Kibontotta és láttam az arcán a gyönyörűséget, ahogy elkezdte válogatni a bambuszdarabokat. Ekkor ezek a „fadarabok” még valóban a természet részei, az ő keze munkája által válnak gyönyörű hangszerekké, amelyen ráadásul ő nagyon magas szinten játszik. Az ő teljessége akkor ér körbe, amikor ezt a tudást tovább adja a növendékeknek. Nem volt kérdés, hogy szerelembe essek ezzel a csodálatos hangszerrel, ezért is tervezem, hogy a jövőben több energiát fektetek majd ennek az elsajátításába, de így, három hét gyakorlás után nem hinném, hogy színpadképes lehetnék vele, ezért a koncerten Ávéd János játszik majd rajta egy szólót.

Modern Art Orchestra

Modern Art Orchestra

A MAO zenészei hogyan fogadták ezt a témát?

Még a próbaidőszak előtt meghirdettem egy olyan időpontot, amikor leülünk, és beszélgetünk erről az darabról. Szerintem egész másképp játszik valaki, ha érti, hogy miről szól a darab, mint amikor pusztán a hangokat olvassa le a kottáról. Egyébként

a MAO „családban” az is különleges, hogy csupa nyitott gondolkodású, értő embert foglal magában.

Fontos ez, hiszen maga a darab tíz tételből épül föl, amiket a nagyzenekar játszik, az ezeket összekötő részekben pedig szólistákat fogunk alkalmazni. Fenyvesi Márton és Dés András is a vendégünk lesz, akikkel az Effected zenekarban már hasonló irányú törekvéseinket valósítottuk meg. Az összekötő részek strukturált, vezetett improvizációk lesznek egy olyasfajta játék keretén belül, ahol a különböző attribútumokat egy-egy szólista jeleníti meg. Azt mondom, hogy bátorság – te ezt a fogalmat képviseled. Szerintem ez egy fantasztikusan érdekes játék egy olyan muzsikusnak is, akit nem érdekel a jóga. 

A szimbólumrendszerekben igyekeztem olyan fogalmakat használni, amelyek a leghétköznapibb életben is jelen vannak és amiben valójában semmi "spiri" nincs. 

Szakcsi Lakatos Béla szerepe mi lesz a koncert során?

Bélával nagyon sok időt töltök az új Rákfogó együttesben, és az a benyomásom, hogy ő egy mély és valóban spirituális személy.

Tekintettel arra, hogy maga a Patandzsali sem nevez meg semmiféle vallást, hovatartozást a Szútrákban, azt gondolom, hogy ez a rendszer egyáltalán nem áll messze Bélától.

Másrészt zeneileg engem nagyon inspirál, ahogy Béla létezik a zenében. Ahogy az improvizációiban folyton a kortárs klasszikus zene és a jazz határain mozog. Ebben a darabban sem szeretném őt korlátozni ebben. Szerepe az esten két olyan spot, ahol neki pontosan azt kell képviselnie, amit egyébként is tesz minden koncertjén.

Mennyi idő alatt írtad meg ezt a művet?

Nagyjából novemberben kezdtem el. Rengeteget olvastam a témában, jegyzeteltem, mindenféle ábrákat rajzolgattam. És amikor az ember ezekre ránéz, rögtön zenei gondoltok jönnek. Nálam az előkészület mindig hosszabb időt vesz igénybe, mint a megvalósítás, ami valamiféleképp „szakmunka”. A hangszerünkön gyakorolni kell, az anélkül nem szólal meg. De a zene az ember fejében van, az érzéseink és a gondolat ereje nagyon fontos.

Mi köze van a buddhizmusnak a jazzhez?

Kapcsolódó

Mi köze van a buddhizmusnak a jazzhez?

John Coltrane, Herbie Hancock, Wayne Shorter, Sonny Rollins – csak néhány név a jazz legnagyobbjai közül, akik a buddhizmus alaptéziseit a magukénak vallották, vallják. De mi köze van a két dolognak egymáshoz?

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Vizuál

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.
Klasszikus

A közönséget is várják a Cziffra György-emlékév következő koncertjére

Az első, közönség számára is nyitott koncertet május 11-én tartják Szegeden, a Nemzeti Színházban. Az Hommage a Cziffra elnevezésű esten Szabó Marcell zongoraművész és a Szegedi Szimfonikus Zenekar lép fel, vezényel Medveczky Ádám.
Plusz

Kulturális sokszínűség a Bartók Béla Boulevard-on

A Bartók Béla úton idén is megrendezik az Eleven Tavaszt, mely egyedi kortárs alkotásokkal, köztéri installációval, valamint különleges alkotóműhelyekkel várja a látogatókat.
Klasszikus

Kezdődik az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek

Május 7-től 18 napon át világsztárok és a hazai művészeti élet legizgalmasabb alkotói adják egymásnak át a virtuális színpadot a Müpa új, ingyenes, online fesztiválján. A fesztivált Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala streamkoncertje nyitja a Milánói Scalából.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.
Jazz/World hír

Megjelentek az első Raktárplusz koncertek

Az NKA-koncertek A38 hajón rögzített koncertsorozata a világjárvány miatt hosszú ideig fellépési lehetőség nélkül maradt zenészek támogatására született meg, egyben kordokumentum is.