Jazz/World

Fekete Rádió, Budapest

2016.04.19. 10:47
Ajánlom
Black Radio - ez volt a címe annak a Grammy-díjas lemeznek, amivel Robert Glasper 2012-ben beírta magát a jazztörténet nagyjai közé, egyszersmind új fejezetet nyitva abban. A lemez címe arra a "fekete dobozra" utal, ami dokumentálja a kor zenei állapotát. Április 16-án a Müpa közönsége is tanúja lehetett az éppen íródó zenetörténetnek.

Sokan hajlamosak megfeledkezni arról, hogy az afroamerikai zenei hagyomány milyen erősen befolyásolja a nyugati könnyűzenét. Voltaképp alig találunk olyan popzenei stílust, ami nem a blues-ban gyökerezik. A századforduló ragtime-ja, a negyvenes-ötvenes évek chicago-i R&B-je, később a detroiti és memphis-i soul könnyedén visszavezethető a 19. század végén, Amerika déli részén megjelent folklorisztikus zenére. A rock n' roll, így a rockzene klasszikus formája teljes egészében blues-alapú. Később a Brit Invázió együttesei, vagy a woodstocki hősök is példaképüknek tartották a század eleji blues-énekeseket. Az ötvenes-hatvanas évek küzdelmes időszakában a fekete jazz-zenészek is visszafordultak a tradíciókhoz, ami a hard bop stílusban, és a free jazz-ben rehabilitált kollektív improvizációban csúcsosodott ki. Innen már csak egy ugrás volt James Brown afrikai hagyományokon nyugvó, energikus-ritmikus funkzenéje, ami az elmúlt négy-öt évtized folyamán egyrészt hip-hoppá, másrészt elektronikus tánczenévé evolválódott, és napjaink popzenei kínálatát szinte teljes egészében uralja. A különféle stílusok közti kohéziót az afroamerikaiak csak „soulnak” nevezik. A Robert Glasper Experiment ezt a „soult” tűzte a zászlajára, eltökélve, hogy a szerteágazó zenei hagyományt egységesíti.

Robert Glasper

Robert Glasper (Fotó/Forrás: Kotschy Gábor, MüPa)

Glasper zenéjében éppúgy megtalálható Charlie Parker bebopja, mint John Coltrane hard bopja, Herbie Hancock straight-aheadje, a Sly and the Family Stone funkja, a new school hip-hop, a neo soul és a contemporary R&B. Ehhez a megamixhez keveri egyedi harmonizálási megoldásait, a zenekar egészére jellemző elképesztő virtuozitást és azt a könnyedséget, ami nélkül a „soul” sosem lehetett volna a huszadik századi popkultúra egyik legfontosabb spirituális kifejezése.

Robert Glasper 1978-ban született Houstonban. Texas-i tanulmányai után New Yorkba költözött, ahol hip-hop és neo-soul felvételek produceri munkálatai mellett egyre magasabb szintre jutott jazz-zongoristaként. 2004 óta jelentet meg albumokat a saját nevén, de az igazi népszerűséget a 2012-es Black Radio hozta el, ami rögtön Grammy-díjat hozott számára, és megszilárdította az Experiment alapfelállását (Glasper – billentyű, Casey Benjamin – vocoder, szaxofonok, Chris Dave – dob, Derrick Hodge – basszusgitár). A lemezen a zenekar magján kívül többtucatnyi „külsős” vett részt, akik a neo-soul vagy a hip-hop színtérről érkeztek.

Az Experiment most járt először Budapesten. A tagcseréktől eltekintve (dobon már jó ideje Mark Colenburg hallható, Hodge helyett pedig Burniss Travis basszusgitáros érkezett) nagyjából mindenki pontosan tudhatta, hogy miféle show-t fog látni és hallani a Művészetek Palotájában.

Robert Glasper Experiment

Robert Glasper Experiment (Fotó/Forrás: Kotschy Gábor, MüPa)

A zenekar rögtön a felütésben megalapozza a hangulatot. Casey Benjamin vocoderen keresztül énekel, majd óriási alto-szaxofonszólót vezet elő. A játéka egyszerre agresszív és grandiózus, meglepő fordulatok, meglepő hangok, modern jazzes megoldások jellemzik. Őt Glasper szólója követi, amire Colenburg fokozatosan ráépíti a mai fiatal dobosok vesszőparipáját, az ide-oda eltolt hangsúlyokkal játszó, neo-soulban gyökerező, kettőnégyes dobgroove-ot.

Erőteljes dob-zongora „párbaj” kezdődik. Glasper először nem is játszik harmóniákat, hosszú percek múltán hozza csak be őket szintetizátorszőnyegként.

Az időközben a színpad szélére levonult tagok, Travis és Benjamin visszatérnek. A folytatásban, a glasperi hagyományokhoz híven különleges, popsongokon átívelő jam veszi kezdetét (még a Mr. Mister szép emlékű Broken Wings-e is felcsendül Casey Benjamin vocoderén keresztül).

Glasper bejelenti, hogy Norah Jones épp a backstage-ben vacsorázik (és nagyon éhes), ezért a Let It Ride, azaz a közös számuk előadása akadályoztatva van. Végül az I Stand Alone című Glasper-slágert hallhatjuk, amit lelkesen fogad a közönség. Ekkorra már nem marad olyan, aki ne táncolna szívesen. A szám végi rövid dobszóló után harmonikus loopra hosszú basszusszóló indul. Travis először dallamokat játszik, majd kikapcsolja a loopot és akkordszólózik. A szóló végén minimál basszusgroove-ot hoz be, erre először Glasper száll rá a zongoraszék nyikorogtatásával, majd a rögtönzött show-elemet elhagyván belép az egész zenekar.

A következő dalokban Glasper hangulatos Rhodes-játékát és Benjamin szopránszólóját figyelhetjük meg, majd kettejük párbeszédét. A zenekar lerója tiszteletét az egy hónapja elhunyt Phife Dawg, A Tribe Called Quest-tag előtt, aki rengeteget tett a hip-hop és a modern jazz közti határok elmosásáért, inspirációt adva Glaspernek, majd Bill Withers 1977-es slágere, a Lovely Day következik. Jó showman módjára Glasper megénekelteti a közönséget is.

Robert Glasper Experiment

Robert Glasper Experiment (Fotó/Forrás: Kotschy Gábor, MüPa)

A fináléhoz közeledve felhangzik a Nirvana Smells Like Teen Spiritje is, természetesen a Robert Glasper Experiment-verzióban, amiben vocodert és meglepő harmonizálást hallhatunk, a ráadás végén pedig Casey Benjamin brutális szopránszólójától, és az őt kísérő Colenburg blastbeatig erősödő dobolásától élünk át testen kívüli élményt. A koncert utolsó taktusaiban Glasper Yamaha Motifján felcsendül John Coltrane A Love Supreme-jének híres mantrája és az Afro Blue témája is, ezekkel a hangokkal zárul az est.

A szünet nélküli, nagyjából kétórás műsor egy hosszú kirándulás volt az afroamerikai urbánus kultúra világában, a nagyvárosi utcáktól a közösségi házakig, a házi stúdióktól a csillogó koncerttermekig. Glasper zenéje ugyan ízig-vérig mai, modern és újítószellemű, legfontosabb motívumai a múltban gyökereznek.

Mondhatjuk, hogy Robert még pályája elején tart. Elgondolkodhatunk azon, hogy vajon egy évtized múlva merre fog kalandozni. Vajon az Experiment stílusa már most szilárdnak tekinthető, vagy az idők során hordalékként rakódnak majd rá újabb és újabb hatások? Vajon a mainstream siker újabb hosszú évekig adatik meg számukra, vagy kiszorulnak? Jelenleg nem ismerjük a válaszokat, az viszont biztos, hogy

az Experiment korunk egyik legfontosabb kulturális lenyomata, amiről száz év múlva is pontosan meg fogják tudni állapítani, hogy a huszonegyedik század elején készült, noha gyökerei korábbra nyúlnak vissza.

Emellett pedig talán a legszórakoztatóbb zenei formáció a mai kínálatban, ami a jelenlegi, zavaros történelmi korszakban talán még fontosabb dolog.

A Black Radio 2 ideje

Olvasd el Zipernovszky Kornél Robert Glasper Black Radio 2 című lemezéről írt kritikáját ide kattintva!

Programkereső

Legolvasottabb

Könyv

„Esterházy Péter túl fogja élni a könyveket” - Kemény István köszöntője az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár megnyitóján

Az Evangélikus Országos Gyűjtemény legújabb ékessége, a mintegy 12 ezer kötetet számláló új könyvtár január 24-től látogatható előzetes regisztráció után. Az avató ünnepségen személyes hangú beszédet mondott Kemény István író is, aki elsőként a Fidelio olvasóival osztotta meg írását.
Klasszikus

Otthon a zenében – Ismerd meg Borsos Kata hegedűművésznőt!

Ki gondolná, hogy a finom vonású, fiatal hegedűművésznő idejét a doktori képzés és három gyermek tölti ki? A Zeneakadémia fiatal tehetségeit bemutató portrésorozatunk első részében Borsos Katával ismerkedhet meg a közönség, akinek DLA zárókoncertjére január 25-én kerül sor a Solti Teremben.
Színház

Csalók és megcsaltak játszmája

Életünk illúziókra épül: próbáljuk a jó oldalunkat mutatni az emberek előtt, sikeresnek látszani, szépnek, okosnak és gazdagnak tűnni. Néhány embernek mindez valóban sikerül, mások egy hamis valóság mögé bújva élik mindennapjaikat. „Korunk cégvezetője”, Háy János darabjának főszereplője is ilyen. A legjobbat akarja, és minél többet markol, annál jobban szétesik az addig megszokott világa.
Zenés színház

A rokokó erotikája – Veszedelmes viszonyok a Budapesti Operettszínházban

Ősbemutatóra készül január 28-án és 29-én a Budapesti Operettszínház: a Choderlos de Laclos regénye nyomán készülő Veszedelmes viszonyok Kovács Adrián zenéjével és Kiss Csaba rendezésében kerül színre.
Színház

Színészek kampányolnak a választás tisztaságáért

Az Unhack Democracy kezdeményezésére több színész is csatlakozott a választások tisztaságát elősegítő kampányhoz – írja a 444.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World gyász

Elhunyt Meat Loaf

A Grammy-díjas énekes 74 éves korában, családja körében halt meg, a halál okát nem közölték.
Jazz/World ajánló

A hazai jazz sztárjaival ünnepli a 70-et Zsoldos Béla

Zsoldos Béla egyike azon keveseknek, akik a hazai jazz világában felbecsülhetetlen tudással rendelkeznek az ütőhangszerek világáról: komponista, előadóművész, több mint húsz éve tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Hetvenedik születésnapja alkalmából különleges koncertre készül a Müpában január 27-én.
Jazz/World ajánló

Megjelent Lukács Miklós első szólólemeze

A Fonó gondozásában jelent meg 2021 végén Lukács Miklós, a hazai kortárs zene legsokoldalúbb előadójának első cimbalom szólólemeze, a No Man’s Land. Az album a világon egyedülálló módon csak a cimbalom eszköztárát használja a lemezen hallható kísérleti elektronikán keresztül is. A No Man’s Land már elérhető a legnagyobb streaming platformokon, illetve a Fonó webáruházában.
Jazz/World hír

FSZEK Zenei Gyűjteményébe került Gonda János hagyatéka

Gonda János, a magyar jazz kiemelkedő alakja január 11-én lett volna 90 éves. Halála előtt a Zenei Gyűjteménynek adományozta dokumentumgyűjteményét. A hagyaték a katalogizálás, és a digitalizálás után fokozatosan kutathatóvá, közkinccsé válik.
Jazz/World ajánló

Szerb Újévi mulatsággal nyitja az évet a Fonó

Már-már hagyomány a Fonóban, hogy a város legnagyobb szilveszteri vonós táncháza után januárban a déli szláv népek szokásai szerint is elbúcsúztatják az óévet és köszöntik az új esztendőt! Január 13-án a Szerb Újévi mulatságon fellépnek a Babra és a Poklade zenekarok, valamint vendégük, Djordje Davidović szerb harmonikaművész. Bárki csatlakozhat a délszláv táncházhoz, de azt is várják, aki csak hallgatná a vérpezsdítő balkáni zenéket!