Jazz/World

Felejthetetlen kagylózás

2010.04.11. 09:00
Ajánlom
A Fidelio ebben a rovatban deklaráltan véleményeket közöl. Elsőként a katartikus, felejthetetlen Jim Hall koncertről (április 8, Trafó), amely bizonyára helyezett lesz az év jazzkoncertje szavazásunkon. A magyar jazz három kiválósága, Juhász Gábor Jim Hallról, Barcza Horváth József Scott Colleyról és Sárvári Kovács Zsolt Joey Baronról, tulajdonképpen példaképeikről, mondják el a Fideliónak benyomásaikat.

(A gitáros)

A Jim Hall koncert kapcsán Juhász Gábornak az jutott eszébe, hogy sokat beszélnek a megemelkedett ingerküszöbről, pedig ő azt vette észre magán, hogy egyre alacsonyabb az ingerküszöbe, egyre hamarabb lesz ingerült. A harsányság olyan talmi dolog, amit agresszív kereskedelmi célokból használnak. A művészetről Juhász úgy gondolja, hogy hatnia kell, mégpedig erősen, megrázóan, de semmiképp sem a reklámok harsányságával. Erre a felismerésére volt tökéletes válasz és igazolás ez a koncert. Jim Hall triója olyan halkan játszott, hogy a harmadik sorban is hegyezni kellett mindenkinek a fülét, de érdemes volt pisszenés nélkül végigülni.

Az organikusan épülő dallamok, zenei formák csodájában volt részünk. Megható örömmel és bátorsággal játszottak. Juhász szerint látszott, hogy Jim Hall küzd már a testével, finoman humoros konferanszai között említette is tavalyi hátoperációját, de nagy erővel és magabiztossággal kontrollálta a koncertet - vagy ahogy ő mondta, amikor elköszönt: az esténknek azt a részét, amit vele töltöttünk. Juhász a koncert után László Attilával beszélgetett és neki volt az a találó megjegyzése, hogy olyan szép volt Jim Hall gitárhangja, hogy az ember alig várta, hogy hallja a következő hangot.

(A bőgős)

Scott Colley már a Hall-trió előtt is bemutatkozott Magyarországon, Barcza Horváth József az első fellépését is nagy izgalommal várta. Akkor a Trafóban szerepelt Dave Binneyvel, majd egy másik alkalommal a Jazzgödörben játszott. Barcza példaképének ugyan nem nevezné Colleyt, már csak koránál fogva sem, viszont erősen inspirálja évek óta. Akárhányszor hallja őt élőben, mindig felfrissíti és több kedve van játszani, megfogni a hangszert. Colley játéka mindig újra felhívja a figyelmét arra, hogy milyen jó „kis" hangszer a nagybőgő, milyen meghatározó és hálás szerep jut neki a jazzben. Sok olyan zseniális, világklasszis bőgőst tudna mondani, akinek a játéka lenyűgözi, de egy sincs akkora hatással rá, mint Scott. Emellett egy nagyon kellemes, jó kisugárzású ember, akivel bármikor jó találkozni és beszélni - vélekedik.

Fantasztikus koncert volt, az együttmuzsikálás, ahogy játszottak - a szó eredeti értelmében -, az érzékenység, a hangerő, hihetetlen szépséget mutatott. Barczának is nagyon jól esett a halk, visszafogott zenét hallgatni, bár nem lepte meg, hogy kikapcsolták az erősítést és csak a combo erősítőkön át szólalt meg a gitár és a bőgő, mert ez az együttes Bill Frisell-el kiegészülve is lépett már fel így, lényegében akusztikusan. Colley Barcza szerint óriási, gazdag dinamikákat tudott elérni. John Pattitucci mondta Barczának, amikor együtt zsűriztek a Magyar Rádióban, hogy a sound az első benyomás egy zenészről. Ahhoz, hogy kiderüljön, milyen a tempóérzéke, milyenek a melódiái, ahhoz kell egy kis idő. Colleynek ebben az értelemben van nagyon szép soundja. Emellett, amire Barcza külön felhívta a figyelmet, Colley hihetetlen legatót tud játszani. A vibrátója kicsit a Charlie Hadenére emlékeztet, akinek Colley magántanítványa volt egy ideig Kaliforniában. De Haden biztos nagyon jól tanít, vélekedik a klasszikus zenei diplomával rendelkező magyar bőgős, mert nem klónokat hoz létre, hanem hagyja tanítványa egyéniségét kibontakozni, Colleynál is csak távoli Haden-hatást érezni. Minden részlet, meg az egész együtt stimmel nála - összegzett Barcza.

(A dobos)

Joey Baron viszont Sárvári Kovács Zsoltnak abszolút példaképe, bárki másnál inkább az, és persze nem először látta-hallotta koncerten sem. Sárvári szerint Baron abban volt különleges, hogy elképesztően visszafogottan dobolt, így is betöltötte a Trafó nagytermét, ráadásul nagyon intenzíven töltötte be. A lehető legkisebb hangerő ellenére a feszültség végig magasan izzott. Baron a dobverőt is félretette, seprűvel is alig dolgozott, szinte csak ujjal és kézzel játszott. Sárvári szemében Baron költő vagy mágus, hihetetlen alázattal, miközben a roppant technikai tudás mögött mindig ott érezni a hagyományőrzést.

Baron rég túl van azon, hogy előtte cintányérok, bőrök, pedálok vannak, nem anyagi dimenzióban mozog a játéka. Mindent tud, végigment az egész jazztörténeten, pusztán egy lábcinen le tudna kísérni egy egész számot - vélekedik Sárvári. De a Trafóban csak egy oldalát láttuk, mert az is ő, amikor például a Naked City vagy más John Zorn-féle produkciókban részt vesz, az szinte punk dobolás, a Trafó-beli oldalának homlokegyenest az ellenkezője. Mágus Baron a szó másik jelentésének megfelelően is, Sárvári ugyanis egyszer Rómában szemtanúja volt, hogy egy rajongója a koncert után Baron kezébe adott egy tollat és egy CD-t, hogy dedikálja. Baron egyszer csak megkérdezte a hölgyet, hogy tollat miért nem adott, majd a teljesen elámult rajongó kabátzsebébe nyúlva mosolyogva előhúzta az eltűnt tollat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Tánc

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Zenés színház

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Vizuál

Hollywood elfeledett férfi ikonja

James Dean és Marlon Brando mellett a legnagyobb sztárok közé tartozott - míg rájuk azonban ma is emlékszünk, Montgomery Cliftnek csak zseniális filmjei maradtak fent.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World lukács miklós

Lukács Miklóssal lép fel Charles Lloyd Budapesten

A tervezettől eltérő helyszínen, a RAM Colosseumban lesz a világhírű amerikai jazzszaxofonos, Charles Lloyd és formációja, a Marvels budapesti koncertje július 1-jén.
Jazz/World ajánló

90 évesen is a legjobbak között a BJC-be látogató Lee Konitz

A Világsztárok a Budapest Jazz Clubban sorozat következő vendége az idén 90 éves Lee Konitz, aki a jazz történetének élő legendája és egyben krónikása.
Jazz/World rustico

Alázattal kísérletezni

Kubinyi Júlia már tizenévesen nyakig benne volt a népzenei koncertéletben, hiszen a Dűvő Zenekar énekeseként rengeteg helyen játszottak. Most izgalmas mérföldkőhöz érkezett, amikor Szokolay Dongó Balázzsal és Zimber Ferenccel közös, Rustico című lemezén újraértelmezték a népi hangzásvilágot.
Jazz/World

Billy Cobhammal és Richard Bonával vár a SopronDrum Fesztivál

A június 15-én kezdődő SopronDrum ütősfesztiválon világhírű ütőszenészek és világzenei előadók muzsikáján keresztül ismerhetjük meg az ütős zene sokszínűségét a fertőrákosi barlangszínház gyönyörű környezetében és Sopronban.
Jazz/World zenés állatkerti esték

Hallgasson zenét az Állatkert csodás környezetében!

A Fővárosi Állat- és Növénykert idén is válogatott nyáresti koncertekkel várja a zenerajongókat július 4-étől minden szerdán.