Már egy ideje zongorázott, amikor tízéves korában egy jazz válogatáslemez elbűvölte. A CD-n szereplő első szám Oscar Peterson Night Trainje volt. Ez az élmény alapozta meg jazz-énekesi elhivatottságát: elvégezte a Nyugat-Ausztráliában található perth-i előadó-művészeti akadémiát, majd 21 évesen bejelentkezett az ausztrál közszolgálati adónál, hogy adják ki a lemezét. Chong Lim producer az első döbbenet után egy klubban hallgatta meg az akkor már saját számokat is szerző Sarah-t, és azonnal javasolta szerződtetését. Két lemezt adtak ki vele (Don't Tempt Me – 2010 és Close Your Eyes – 2012) , amiket mind a szakma, mind a közönség nagyon jól fogadott. Sarah elnyerte a legjobb Jazz Albumnak járó ARIA Díjat. A harmadik lemezt már New Yorkban vette fel, mert időközben megkapta a ritkaságszámba menő teljes Berklee-ösztöndíjat is.
Az Impulse kiadó által gondozott album, a We Could Be Lovers sokoldalú, érett zenészként mutatja a még mindig csak 27 éves sztárt. Bluesos, a hagyományokat átélő, de egyedi stílusú énekével és változatos improvizációival lenyűgözi közönségét. McKenzie magas színvonalon képes előadni Duke Ellington, George Gershwin, Cole Porter örökzöldjeit, ezeket kísérőzenekarra ő írta át. Saját számai a szövegekkel és a hangszereléssel együtt izgalmasak és frissek.
Fellépéseit olyan ikonikus helyszíneken várják izgalommal, mint a Royal Albert Hall, a Monterey Fesztivál, a New York-i Minton´s, valamint Párizs, Bécs vagy München legfelkapottabb jazzklubjai. A Sarah McKenzie Quartetben Jo Caleb (gitár), Tom Farmer (nagybőgő) és Marco Valeri (ütőhangszerek) egészíti ki.