Jazz/World

Ganésa hátán potyautas

2012.11.26. 15:50
Ajánlom
Úgy érzem, az itthoni közönség elszalasztotta értékelni, mekkora jelentőségű koncert zajlott november 22-én a Művészetek Palotájában. Ha létezik olyan státusz, hogy a Föld jelenlegi zenekultúráját átölelő művész, akkor ő most lejött közénk, és két órán át szórta kincseit...

Lakshminarayana Subramaniam az indiai klasszikus zene modern történetének egyik élő legendája. Ravi Shankar után ő volt a következő nagy egyéniség, aki képes volt művészetét kontinensek zenekultúrájára alapozni, miközben alapvetően mindig hű maradt saját gyökereihez. Ahhoz a generációhoz tartozik, amelyik zenei tehetségét, keleti kulturális hátterét nyugati akadémikus keretek közé vitte, és ezzel a gesztussal hidat vert két meghatározó zenei civilizáció közt. Subramaniam amellett, hogy az indiai klasszikus zene egyik legnagyobb utazó nagykövete, írt versenyművet szimfonikus zenekari kísérettel, vagy kísérőzenét különböző alkalmazott célokra. Sokak számára emlékezetes lehet hegedűhangja Bertolucci filmjében, A kis Buddhában.

Subramaniam nem először járt Budapesten, de indiai klasszikus zenét, ahogy Madrasban mondják, katcherit eddig magyar közönség még nem hallhatott tőle élőben. Emiatt is készült lélegzetvisszafojtva erre az alkalomra az a kisszámú, de igen fogékony és avatott rajongó, aki érdeklődik e briliáns zenei kultúra iránt. 

Indiában egy-egy igazán jól sikerült koncert során olyan energiák áradnak a színpadról, amelyek befogadása után testileg-lelkileg feltöltődve távozik a közönség. Magasfeszültségű koncert volt - szokták ilyenkor mondani. Persze ott sem minden előadás sikerül ilyen jól - mennyivel kevesebb rá az esély Magyarországon, ahol a Calcutta Trió az egyetlen rezidens formáció, amelyik a műfajt képviseli! 

A november 22-i hangversenyen fellépő művészek listája ismeretlen okból jelenősen megváltozott. Subramaniam fia, a szintén hegedűs Ambi egyáltalán nem vett részt az előadáson, pedig a koncertet vele is hirdették. Hát jó... Aztán a ritmusszekció előre meg nem nevezett tagjaként megjelent a színpadon egy bizonyos Herbert Lang. Elsőre örültem, amikor kézbe vette a kandzsirát, azt a kis keretdobot, amely hagyományosan a dél-indiai karnatikus koncertek egyik kísérője. Teljes a háttér, gondoltam váratlan meglepetéssel, hiszen hallottam már európai zenészt remekül játszani indiai hangszeren. Aztán jött a következő, kellemetlenebb meglepetés. Ez a jóember nemhogy nem volt egyenrangú társa a fellépő művészeknek, de zenésznek sem nevezhető. Pontatlan tempójából, tónustalan technikájából, alapvető intonációs hiányaiból azonnal kiderült, hogy nincs elegendő tapasztalata a feladathoz. Kár lenne magyarázatok keresésébe bocsátkozni. Tény, hogy a művészek ezt a kompromisszumot maguk sem tudták teljesen kizárni a színpadi fókuszból. Ritmusban nem billentette ugyan ki a zenét, esztétikájában viszont komoly csorbát szenvedett a koncert egésze. A világzene legnagyobb felelőssége épp az, hogy ne éljen vissza az idegen közönség tétova helyzetével. Indiában az ilyen húzás akkora blaszfémiának számít, hogy a közönség 10 percen belül kongó nézőtérrel bélyegzi meg. Persze normális esetben a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben is nehezen elképzelhető. 

Amellett, hogy visszafogott értetlenséggel fogadták a magyar hallgatók Lang groteszk szólóját, minden más tekintetben méltán ünnepelték az est névadójának karizmatikus egyéniségét. Két rága keretében egy-egy dél-indiai dal (kriti) nagyobb lélegzetű tolmácsolására került sor, gazdag improvizációs betétekkel. Subramaniam stílusa ellentmondásos és sokszínű egyaránt. Hagyományos értelemben már rég nem klasszikus zenész: mostani előadása is jó példa arra, mennyi mindent elhagyott a dél-indiai koncert obligát formaelemei közül. Másokat talán lehetne kárhoztatni azért, mert hűtlenek a tradíció kereteihez; ám Subramaniam esetében elhisszük, tiszteljük, hogy zsenije az, amely el mer rugaszkodni. Áttetszőbb, éteribb a stílusa, amely táplálkozott az északi, hindusztáni dialektusból, illetve alighanem az európai klasszikus és modern koncertélményekből is. Technikája döbbenetes virtuozitásán túl fantasztikusan könnyed. Dallamhangszeresektől nem várt ritmikai gazdagság, precizitás jellemzi. Ugyanakkor furcsán távolságtartó hangvétele nyilvánvalóan szakított azzal a fajta sűrű poézissel, amely a dél-indiai zenére oly jellemző (Subramaniam meglehetősen ritkán játszik indiai fesztiválszínpadon).

Az előadás kíséretét (ami az autentikus tagokat illeti) két igen korrekt indiai zenész látta el - Vankayala Venkata a dél-indiai dobon, mridangamon és Satya Sai Ghantasala a doromb tamil megfelelőjén, morszingon. A harapós tempó, az érett ritmikai megoldások, az éber dinamika mind méltó keretbe foglalták a hegedűt, és a művészek (akárcsak a karnatikus koncerteken szokás) sziporkázó ritmusszólóval ajándékozták meg a közönséget az előadás végén.

A Violin-kulcs fesztivál szépen illeszkedik a Művészetek Palotája tematikus programjainak sorába. Ugyanakkor kínos hibák miatt szívhatják a fogukat azok, akik a Müpát eddig mértékadó intézményként tisztelték. A koncert elején az indiai nagykövet köszöntötte a közönséget, és a Müpa által delegált tolmács szerint Ruggiero Ricci magyarul ruggérórikkinek ejtendő; a fesztivál műsorfüzete pedig Fodor Sándor "kicsi Neti" erdélyi prímást apja, a legendás Neti fotójával illusztrálja - a szerkesztő bakija még kínosabb figyelembe véve, hogy Neti Sanyi bácsi immár nyolc éve halott.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Plusz

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Jazz/World

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Klasszikus

Bartók-kotta, Wagner-album, akár egy órán belül! – Házhoz jön a Rózsavölgyi kínálata

Mostantól még kényelmesebben juthatunk hozzá a Rózsavölgyi Zenemű- és Könyvesboltban fellelhető zenei kiadványokhoz és sikerkönyvekhez, ugyanis a Wolt futárai szállítják azokat házhoz, akár a rendeléstől számított egy órán belül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.
Jazz/World hír

Megjelentek az első Raktárplusz koncertek

Az NKA-koncertek A38 hajón rögzített koncertsorozata a világjárvány miatt hosszú ideig fellépési lehetőség nélkül maradt zenészek támogatására született meg, egyben kordokumentum is.