Jazz/World

Gömöri népzene

2011.01.21. 16:37
Ajánlom
A Hagyományok Háza gondozásában 2010-ben megjelent Új Pátria sorozat harmincharmadik lemeze Gömör népzenéjét mutatja be.

Az egykori Gömör vármegye a Gömör-Szepesi-érchegység, a Bükk és a Gömör-Tornai-karszt között elterülő természetes medencében alakult ki. A középkor eseményeit kutató magyar történészek azt valószínűsítik, hogy a magyar honfoglalás idejében ezen a területen kabar törzsek is letelepedtek. A megye helynévanyagában az egyetlen Sajókeszi kivételével nem is találjuk nyomát a hét magyar törzs neveinek (szemben például a szomszédos Nógrád megannyi -megyer, -gyarmat, -tarján stb. nevű településével), emellett számos, magyarlakta gömöri falu nevének forrását kipcsak-török eredetű szavakban találjuk. Az 1190-es években keletkezett, a magyar nyelv legkorábbi összefüggő szövegemlékeként ismert Halotti beszédet viszont az újabb kutatások szerint éppen egy gömöri település, Rimajánosi gyülekezete használta. A ma Gömörnek nevezett néprajzi tájegységen (melynek területe nagyjából egybeesik az 1806-ban egyesült Gömör-Kishont vármegyéével) viszont nem csak magyarokat találunk. A régió déli, lankásabb területeit benépesítő magyarok mellett az északi hegyvidék lakossága már a középkorban is szláv volt, s a magyar, illetve a szlovák többségű települések között ma is viszonylag éles nyelvhatár vonható. Az északi bányavidék településközpontjaiban emellett már a 15. századtól megjelentek a német telepesek (ők voltak a gömöri "buliner" etnikai csoport ősei), sőt a megye székhelyéül évszázadokon keresztül szolgáló Rozsnyó (Rosenau) városát is németek alapították. Gömörben már az 1913-as népszámlálás adatai szerint is feltűnően magas volt a cigányság aránya.

Jelen kiadványunkban megkíséreltük a dallamokat úgy válogatni, hogy híven reprezentáljuk Molnár Géza "Sandrík" dallamrepertoárjának folklór zenei rétegét. Mivel a különféle polgári eredetű táncok dallamainak nem alakultak ki helyi változatai, a tánczenék közül mindkét korongon a legnagyobb arányban csárdásokat hallhatunk. A csárdás zenészeink tudatában egységes képet mutatott, de a gyakorlatban kötelezően két - lassú és friss - részből állt. A friss részt a "gyors csárdás" megnevezés mellett még "felvágva", "felvágósan" kifejezésekkel is jelölték. A csárdás mellett, amelyet máig a vidék élő néptáncának tekinthetünk, az idősebb korosztály tánckészletében a közelmúltig megtalálható volt a Vály völgyén "Vasvárié"-nak nevezett verbunk is. Az alsókálosai a dallam más táji változataihoz hasonlóan lassú és friss részből áll. Jellegzetessége az, hogy miközben Gömör más vidékein a verbunk friss részét egy külön, csak ehhez a szakaszhoz használt dallamrész képezi, itt, a régió központi területén a verbunk frisséhez a lassú rész dallamszakaszainak "felvágott" változatait muzsikálják.

 

A lemezsorozat ide kattintva vásárolható meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Klasszikus

A Kodály-módszer hírnöke: Szőnyi Erzsébet 95 éves

A kilencvenöt éves Szőnyi Erzsébet rengeteget tett a Kodály-módszer megőrzéséért, de saját jogán is kiváló zeneszerző. Születésnapján köszöntjük.
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Budapesten játszik a (női) jazzbőgősők egyik legjobbika

Linda May Han Oh már unja, ha arról kérdezik, milyen érzés nőként egy erősen férfias szerepben, jazzbőgősként és basszusgitárosként létezni. Csak teszi a dolgát szívből, az emberek pedig nem győznek ámuldozni.
Jazz/World interjú

Salamon Soma: „A népzene vibráló energiája átjön a színpadon is"

Salamon Soma nemrég az USA egyik legnagyobb presztízsű zeneoktatási intézményében, a Berklee College of Music-on szemléltette a magyar népzenekutatás módszereit Hodorog András moldvai furulyással. Erről az útról is kérdeztük a Népzene Tanszék oktatóját, aki zenészként is praktizál.
Jazz/World magazin

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.
Jazz/World ZSIMÜ 2019

Szabad Hangok - Dés László Free Sounds Quartet

Dés László és zenekara csak hangszeres tudásukra, a fülükre és érzékenységükre hagyatkozva, minden előzetes próba, egyeztetés nélkül játszanak, a teljes szabadság örömével május 27-én az Óbudai Társaskörben.
Jazz/World ZSIMÜ 2019

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.