Jazz/World

Gömöri népzene

2011.01.21. 16:37
Ajánlom
A Hagyományok Háza gondozásában 2010-ben megjelent Új Pátria sorozat harmincharmadik lemeze Gömör népzenéjét mutatja be.

Az egykori Gömör vármegye a Gömör-Szepesi-érchegység, a Bükk és a Gömör-Tornai-karszt között elterülő természetes medencében alakult ki. A középkor eseményeit kutató magyar történészek azt valószínűsítik, hogy a magyar honfoglalás idejében ezen a területen kabar törzsek is letelepedtek. A megye helynévanyagában az egyetlen Sajókeszi kivételével nem is találjuk nyomát a hét magyar törzs neveinek (szemben például a szomszédos Nógrád megannyi -megyer, -gyarmat, -tarján stb. nevű településével), emellett számos, magyarlakta gömöri falu nevének forrását kipcsak-török eredetű szavakban találjuk. Az 1190-es években keletkezett, a magyar nyelv legkorábbi összefüggő szövegemlékeként ismert Halotti beszédet viszont az újabb kutatások szerint éppen egy gömöri település, Rimajánosi gyülekezete használta. A ma Gömörnek nevezett néprajzi tájegységen (melynek területe nagyjából egybeesik az 1806-ban egyesült Gömör-Kishont vármegyéével) viszont nem csak magyarokat találunk. A régió déli, lankásabb területeit benépesítő magyarok mellett az északi hegyvidék lakossága már a középkorban is szláv volt, s a magyar, illetve a szlovák többségű települések között ma is viszonylag éles nyelvhatár vonható. Az északi bányavidék településközpontjaiban emellett már a 15. századtól megjelentek a német telepesek (ők voltak a gömöri "buliner" etnikai csoport ősei), sőt a megye székhelyéül évszázadokon keresztül szolgáló Rozsnyó (Rosenau) városát is németek alapították. Gömörben már az 1913-as népszámlálás adatai szerint is feltűnően magas volt a cigányság aránya.

Jelen kiadványunkban megkíséreltük a dallamokat úgy válogatni, hogy híven reprezentáljuk Molnár Géza "Sandrík" dallamrepertoárjának folklór zenei rétegét. Mivel a különféle polgári eredetű táncok dallamainak nem alakultak ki helyi változatai, a tánczenék közül mindkét korongon a legnagyobb arányban csárdásokat hallhatunk. A csárdás zenészeink tudatában egységes képet mutatott, de a gyakorlatban kötelezően két - lassú és friss - részből állt. A friss részt a "gyors csárdás" megnevezés mellett még "felvágva", "felvágósan" kifejezésekkel is jelölték. A csárdás mellett, amelyet máig a vidék élő néptáncának tekinthetünk, az idősebb korosztály tánckészletében a közelmúltig megtalálható volt a Vály völgyén "Vasvárié"-nak nevezett verbunk is. Az alsókálosai a dallam más táji változataihoz hasonlóan lassú és friss részből áll. Jellegzetessége az, hogy miközben Gömör más vidékein a verbunk friss részét egy külön, csak ehhez a szakaszhoz használt dallamrész képezi, itt, a régió központi területén a verbunk frisséhez a lassú rész dallamszakaszainak "felvágott" változatait muzsikálják.

 

A lemezsorozat ide kattintva vásárolható meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Több ezer aláíró követeli Demeter Szilárd lemondását

Miután holokausztrelativizáló publicisztikát közölt Soros György nevének tízszeri említésével az Origón, számos szervezet és ismert értelmiségi lemondásra szólítja fel a PIM főigazgatóját
Klasszikus

Online koncertek a Filharmónia Magyarországtól

A 17 éves zongorista Bach, Beethoven és Schumann műveit adja elő a pécsi Kodály Központban. A Filharmónia Magyarország közvetítéseit ajánljuk.
Könyv

„Szégyen és gyalázat” – Írók reagáltak Demeter Szilárd publicisztikájára

Kepes András lemondta a PIM-ben megrendezendő könyvbemutatóját, Vámos Miklós melegebb éghajlatra küldte Demeter Szilárdot, Dragomán szégyennek és gyalázatnak nevezte az esetet. Felbolygatta a szakmát a PIM főigazgatójának írása.
Könyv

Nem meneszti a kormány Demeter Szilárdot az origós írás miatt

Arról kérdeztek az ellenzéki képviselők, hogy menesztik-e a Demeter Szilárdot a holokausztrelativizáló publicisztika miatt.
Színház

Vecsei H. Miklós arról beszélt, miért búcsúzott el a Vígszínháztól

„Leszek én még vígszínházi tag” – mondta a Rózsavölgyi Szalon Mi jár a fejedben című műsorában Vecsei H. Miklós, akinek a neve hosszú évekre egybeforrt Nemecsekével. Most ír, rendez, zenél és újratervez.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World fonó

Adventi dalokkal készülnek az ünnepre – Elindult a Fonó online sorozata

November 29-én útjára indult a Fonó online sorozata, melybe hétről hétre bárki bekapcsolódhat. Kubinyi Júlia népdalénekes, a Fonó népzenei művészeti vezetője adventi énekeket tanít vasárnaponként az érdeklődőknek, december 2-án pedig Gyimesi est várja a közönséget a virtuális Fonóban.
Jazz/World hír

Három napon át minden a jazz körül forog

A kilenc éve minden évben április 30-án megrendezett Nemzetközi Jazznap (International Jazz Day) magyar eseményeit a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, azonban a szervezők most online pótolják az elmaradt koncerteket, amiket három napon keresztül, öt budapesti és egy felvidéki helyszínről közvetítenek.
Jazz/World videoklip

„Lesz még, aki rákérdez a hamisságra?” – Megérkezett Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint új klipje

Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint úgy döntöttek, hogy a pandémia okán lelassult időben nem egyben adják ki új lemezüket, hanem havonta bemutatnak egy-egy dalt. Íme a legújabb.
Jazz/World interjú

Azt követik, amit Debussy követett – Páros interjú Harcsa Veronikával és Razvaljajeva Anasztáziával

Egy hárfaművész, egy jazzénekes és elektronikus művész – nem szokványos felállás Debussy zenéjéhez. Új lemezük apropóján Harcsa Veronikával és Razvaljajeva Anasztáziával beszélgettünk. Mit tanultak egymástól, mennyiben járnak különböző és párhuzamos ösvényeken?
Jazz/World lemezajánló

Az LGT legjobb számai „csíkosítva” – Itt a Csík Zenekar új lemeze

A Locomotiv GT előtt tiszteleg A dal a miénk című új lemezével a Csík Zenekar. A rockszámok népzenei ihletésű átdolgozásairól is ismert együttes friss albumán közreműködött Presser Gábor, Karácsony János és Kovács Kati.